http://speedtest.datanet.hu/datanet.html

Opera - internetes büngésző, mobilra is jól használható, magyar nyelvű program

Mozilla Firefox - internetes böngésző, magyar nyelvű program

Skype - Msn Messenger után a legnépszerűbb csevegő program amellyel telefonhívást is kezdeményezhetünk!

Irfan View - Ingyenes képnézegető és katalogizáló program.

AVG Antivírus - internetes vírus kereső és irtó program. Magyar nyelvű program. 

Jim Jam Magic Desktop - Biztonságos számítógép használatot biztosít a gyermekeknek, teljes szülői felügyeletet biztosít.

Mobilkészülék tanácsadás

Ha tanácstalan a választásban, segítek Önnek kiválasztani igényeinek legmegfelelőbb készüléket. A kiválasztott terméket házhoz szállíttatom Önnek.

A kiválasztás segítése érdekében az alábbi listában jelölje meg azokat a paramétereket, amelyek az Ön számára kiemelten fontosak. Adja meg, hogy milyen márkájú készüléket használna szívesen, és mennyit szán telefonvásárlásra.

Küldje el az info@szinesevilag.hu e-mail címre a következő szempontokra a választ, s felveszem Önnel a kapcsolatot, hogy melyik az Önnek leginkább megfelelő eszköz.

A telefonra vonatkozó adatok

Burkolat típusa:

Üzemidő hossza:

Nagy kijelző:

Kamera felbontása:

Bluetooth:

WLAN:

Nagy sebességű internet (3G, HSDPA):

QWERTY billentyűzet:

 Zenére kiélezett funkciók:

 FM-rádió:

 Navigáció :

Operációs rendszer:

Érintőképernyő:          

Márka:

Összeghatár:   

Darab szám:

Kapcsolat felvételi adatok

Az Ön neve:    

E-mail címe:

Telefonszáma: 

Írjon, biztosan tudok segíteni!

info@ szinesevilag.hu

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

1. Hol találhatóak a termékekre vonatkozó technikai információk?
   Ha a termék képe mellett szereplő leírásnál többet szeretne megtudni, akkor kattintson a "Részletes leírás" feliratra.
2.  Mi történik árváltozás esetén?
   Oldalainkon folyamatosan frissítjük árainkat, de Ön azon az áron kapja, amin megrendelte.
3. Hogyan tudom módosítani az adataimat?
   Amennyiben Ön módosítani szeretné adatait, először be kell lépnie oldalunkra. Ekkor mi automatikusan felajánljuk Önnek a kijelentkezést, adatai módosítását és törlését is. Ha a módosítást választja, akkor a már ismert regisztrációs űrlapon módosíthatja a korábban megadott adatokat.
4. Mire jogosít fel a szinesevilag.hu oldalán a regisztráció?
   Ha Ön regisztrál weboldalunkon, rendszeresen megkaphatja hírlevelünket, ha bejelölte.
5. Hogyan regisztrálhat?
    Kattintson a "Regisztráció" menüpontra a felső menüsorban. A regisztrációnál csupán a nevét, címét, e-mail címét, telefonszámát,  megerősített jelszavát szükséges megadnia.
6. Mit tegyek, ha elfelejtettem a jelszavamat?
    Klikkeljen a "Vásárlókapu" menüpont alatt található "Elfelejtett jelszó"-ra,  és a megadott e-mail címre elküldjük jelszavát.
7. Mi történik az adataimmal?
    Személyes adatait, melyeket a regisztráció során megad, rögzítjük, azokat titkosan kezeljük, és harmadik személyeknek nem adjuk át. A jobb oldali menüsorban található "Jogi tudnivalók"-ban részletesen tájékozódhat arról, hogy adatait a szinesevilag.hu mely tevékenységi körökben használhatja fel.
8. Hová fordulhat, ha észrevétele van egy szolgáltatásunkkal kapcsolatban?
   Véleményét, észrevételeit a info@szinesevilag.hu címen várjuk!
9. Mit tegyen, ha reklamációt szeretne tenni?
    Reklamációját az ugyfelszolgalat@szinesevilag.hu címre küldheti. A problémát illetékes kollégánk a lehető legrövidebb időn belül igyekszik megoldani.

RENDELÉS ÉS ANNAK TÖRLÉSE

1. Mi lehet a probléma, ha Ön nem tud vásárolni?A
   A Webáruházban történő vásárláshoz Önnek regisztrálnia kell. A termék melletti kosár gombra kattintva helyezi el a vásárolni kívánt terméket a listába. A kiválasztott termékek a "Vásárlókapu"-ban jelennek meg. Ha ott nem jelenik meg semmi, akkor írjon az info@szinesevilag.hu e-mail címre!
    
2. Hogyan zaljik a vásárlás folyamata?
   Válassza ki a megvásárolni  kívánt terméket a kosárra kattintva! Ekkor felugrik egy ablak, hogy "A termék sikeresen belekerült a kosárba". A jobb oldali menüsor "Vásárlókapu" pontjánál megjelennek a kiválasztott termékek. A kosár tartalmára lépve beléphetünk a "Kosaram állapota" oldalra.Itt láthatjuk a termékeket, a darabszámot, értékét, valamint a szállítási költséget. Lehetőségünk van a törlésre a törlés "Kuka" gombjára kattintva, esetleg visszalépni a termékekre tovább válogatni. A "Megrendelés" gombra kattintva véglegesíti a folyamatot. A "Megrendelés véglegesítése" oldalon látható a fizetendő összeg az egyéb költségekkel. Itt választhatja ki, hogy a regisztrált címre kéri a házhozszállítást, vagy megadható egy új cím. Az "Elküldöm a rendelést" gombra kattintva lezárja a folyamatot. Ha elfelejti kiválasztani a címet, egy figyelmeztető ablak ugrik fel, hogy "Nem adott meg szállítási címet". Ezután végleg lezárja a rendelést. 
    
3. Hogyan használjam a kosarat?
    Amennyiben Ön meg szeretne vásárolni egy terméket, a termék leírása mellett található Kosár ikonra kattintva lehetőséget kap arra, hogy a kívánt árut kosarába helyezhesse. A kosarában elhelyezett kiválasztott áruk mennyisége és ára nyomon követhetők az "Vásárlókapu" menüpontban is.
4. Hogyan rendelhetek?
    A vásárlás során a felajánlott menüpontoknak megfelelően Önnek lehetősége van a kiválasztott tételek megrendelésére, illetve törlésére egyaránt. Ha rendelni szeretne a kosarába elhelyezett termékekből, csupán a felajánlott menügombra kell kattintania.
5. Mit tegyen, ha törölni szeretné a rendelését?
    Ha törölni szeretné a terméket a kosarából, csupán a Törlés "Kuka" gombra kell kattintania. Ha a lezárt, elküldött rendelését szeretné töröltetni, lemondani, akkor azt az ugyfelszolgalat@szinesevilag.hu e-mailen tudja megtenni.
6. Hogyan kaphat igazolást megrendeléséről?
   A megrendeléséről a szinesevilag.hu egy válasz e-mailt küld Önnek, melyben részletesen visszaigazoljuk a vásárlást, ezzel is megelőzhetjük az esetleges téves rendeléseket.

FIZETÉS

1. Melyek a lehetséges fizetési módok?
    Webáruházunkban jelenleg utánvéttel és Paypallal tud fizetni.
2. A csomag visszaküldése estén ki állja a szállítás költségét?
   Elállási jog esetben a visszaszállítási költség Önt terheli. Garanciális hiba esetén a terméket a hozzá tartozó garancia szervízbe kell visszajuttatnia. 

KISZÁLLÍTÁS

1. Milyen szállítási módok között lehet választani?
   A rendelések kiszállítását a Trans O Flex futárszolgálata végzi  Magyarország területén.
2.  Mennyi időt vesz igénybe a rendelés kiszállítása?
   Házhozszállítással a megrendelt terméket 2-3 munkanapon belül szállítjuk ki Önnek, ettől eltérő esetben munkatársunk kapcsolatba lép Önnel, és tájékoztatja az  átvétel várható időpontjáról.
3. Mi történik abban az esetben, ha nem tartózkodom a szállítási címen a kézbesítés pillanatában?
   A futárszolgálat másnap megkísérli az újboli kiszállítást díjmentesen.
    
4. Hogyan egészíthetem ki, vagy módosíthatom a kiszállítási címemet?
   A visszaigazoló e-mailen feltüntetett rendelésszámra hivatkozva teheti meg az ugyfelszolgalat@szinesevilag.hu e-mail címen a kiszállítás megkezdéséig.
5. Harmadik személy átveheti-e a csomagomat?
   Ha Ön meghatalmazást ad egy harmadik személynek a csomag átvételére, akkor a futár teljesíti a kiszállítást.
6.  Megtagadhatom-e a csomag átvételét?
   Igen, ha a csomag sérülten érkezett. Ilyenkor a futárral jegyzőkönyvet kell felvenni, és jelezni az ugyfelszolgalat@szinesevilag.hu e-mail címen. 
7. Mit kell tennem, ha reklamálni szeretnék a csomag tartalmát, minőségét illetően?
   A csomag kézhezvételekor a vevő köteles leellenőrizni, hogy a kiszállított áru pontosan, hiánytalanul és sértetlenül érkezett meg, és megegyezik-e a megrendelt, s leszámlázott áruval. Ellenkező esetben a csomagot ne vegye át! Ha a kézhez vett áru nem egyezne meg a megrendelt termékkel, akkor - az alkalmazott, érvényben lévő garanciákra vonatkozó bárminemű következmény nélkül - azt tanácsoljuk, hogy a lehető leghamarabb írásban is jelezze a következő e-mail címen: ugyfelszolgalat@szinesevilag.hu.
8. Mit kell tennem termék visszaküldése esetén?
   Ilyenkor e-mailben értesítsen minket a visszaküldésről a rendelésszámot megadva az ugyfelszolgalat@szinesevilag.hu e-mail címen.

GARANCIA ÉS VÁSÁRLÁS UTÁNI SZERVIZ

1. Mire vonatkozik a garancia?
   A termékhez csatolt magyar nyelvű használati utasítás betartása mellett bekövetkező hibákra vonatkozik. A garanciális javítást a garancialevélen jelölt szakszerviz végzi garancia időn belül.
   Figyelem! a szavatosság és jótállás nem vonatkozik, vagy csak részben vonatkozik a terméken külső károkozásból bekövetkezett kár (például baleset, nyomódás, égés, áramingadozás), továbbá az előírásoknak nem megfelelő használat vagy üzembe helyezés, vagy a készülék helytelen, káros körülmények közötti tárolása esetén, kereskedelmi célra való felhasználás esetén, illetve a termékkel nem kompatibilis perifériák, kiegészítő tartozékok illetve fogyasztási cikkek használatából eredendő károk esetén.
2. Mit tegyek, ha a termék meghibásodik?
   Garanciális időn belül a termékhez csatolt garancialevélen feltüntetett szakszervizbe kell a terméket eljuttatni. Garancia időn túl vegye fel szervizünkkel a kapcsolatot a szerviz@szinesevilag.hu e-mail címen.

LAPTOP

Mi a különbség a notebook és a laptop között? 

A hordozható számítógépeket eredetileg szimplán Portable Computer néven szólították. Ezek a készülékek normál CRT-vel voltak szerelve, kb. 50 cm vastag és jóval 10 kg feletti súlyúak voltak.  A Toshiba jelentette meg az első olyan hordozható készüléket, melyben már LCD kijelző volt és a felhasználónak nem tört el a térdkalácsa, ha az ölébe vette (laptop). 1992-ben megjelent SHARP új notebookja, mely világújdonságként A4-es méretűnél nem volt nagyobb. 2.5"-es HDD volt benne, mérete úgy aránylott egy hagyományos laptophoz, mint anno a laptop a Portable Computerhez. Ezt a készüléket az A4-es mérete miatt az NEC notebooknak (jegyzettömb) nevezte el. Azóta egyre inkább elterjedt a "notebook" szó, Európában és Ázsiában ez a meghatározó elnevezés.

Általános-e a világ minden hálózati feszültségén és frekvenciáján való teljes mértékű használhatóság? 

Nagyrészt igen. Azonban minden esetben ajánlott ellenőrizni a notebook töltő-adapterén található  "AC 110/220V 60Hz" felirat meglétét.

Hogyan válasszunk magunknak hordozható számítógépet?

A számítástechnikai ismeretekkel nem rendelkező vásárló bizony nehéz helyzetben van, hiszen még a készülékkel szemben támasztott igényeit sem tudja pontosan megfogalmazni. Igazából csak egy tetszetős noteszgépet szeretne vásárolni, ami "mindenre" jó. A szakmai segítség hiányában, sebtében történő vásárlásnak pedig nem egyszer csalódás a vége, ráadásul az esetek többségében akár 300 ezres befektetést sem igen lehet visszacsinálni. Fontos megjegyezni azt is, hogy a notebook-ok belső részegységei az asztali PC-kkel szemben - gyártótól függően - egyáltalán nem, vagy csak bizonyos részegységek tekintetében és csak korlátozottan bővíthetők, cserélhetők. Ezek a memória, a HDD, a processzor, esetleg az optikai meghajtó. Nem cserélhető és nem bővíthető memóriával a VGA vezérlő, általában nem vagy csak igen nehézkesen és nagyon költségesen cserélhető a TFT kijelző (nem tanácsoljuk). Mindezek figyelembevételével érdemes átgondoltan, a valós igényeknek megfelelően és szakember tanácsát kikérve választani!
 

"Optimális választás legyen!"

A noteszgépek ára az utóbbi pár évben rohamosan csökkent, és ma már minden gyártó - a nevesebbek is - kínál nettó 130-180 ezer forint körüli árszinten noteszgépet. Ezek a belépő kategóriás készülékek általában nagyon hasonló szolgáltatásokkal bírnak, legyen az processzor sebesség, memória vagy HDD kapacitás, csatlakozási lehetőségek, avagy a kijelző mérete. A türelmes vásárló általában mindig talál olyan készüléket, ami valamilyen szempontból többet nyújt, mint a többi, és amivel megússza egy drágább kategóriájú noteszgép beszerzését. Ez lehet nagyobb méretű (15"-os) kijelző, gyorsabb grafikus vezérlő, mellékelt operációs rendszer (Microsoft Windows XP), hosszabb garanciális idő, egy ismerős felhasználó által ajánlott "megbízható" márka. Általánosan elmondható, hogy otthoni használatra (tanulás, internetezés, egyszerűbb játékok futtatása, filmnézés) és átlagos irodai célokra (szövegszerkesztés, táblázat kezelés, internetezés, levelezés) tökéletes megoldást jelentenek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeket a készülékeket előszeretettel vásárolják irodákba asztali gépet helyettesítő (desktop replacement) noteszgépnek is, hiszen ott az alapvető funkciókon kívül másra nincs igazán szükség, ellenben kisebb helyet foglalnak, mint egy hagyományos PC és igény esetén hordozhatók / akkumulátorról bárhol üzemeltethetők.

"Egy jól megválasztott notebook annyi számítógépet tesz, ahány különböző helyen használják!"

Az asztali gépet helyettesítő kategória természetesen nem áll meg a belépőszintű készülékeknél. A gyártók is felfedezték, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik a teljesítmény igényes alkalmazások futtatására is alkalmas "noteszgépekre". Ezeknél a gyors grafikus rendszerrel, erős processzorral, nagy kapacitású merevlemezzel és nagy méretű kijelzővel szerelt erőműveknél a hordozhatóság kissé háttérbe szorult a minél nagyobb teljesítmény elérésének érdekében. Ezekre a gépekre többek között jellemző a 3 GHz feletti processzor sebesség, az akár 512 vagy 1024 MB DDR memória, teljes OpenGL(TM) és DirectX(TM) 9 támogatással rendelkező grafikus vezérlő, a 15,4"-os vagy 17"-os széles formátumú kijelző, és a DVD írásra is alkalmas optikai meghajtó. Az asztali PC-ket megszégyenítő sebesség eléréséhez rengeteg energiára van szükség, és bár a legmodernebb technológiájú akkumulátorokat alkalmazzák a gyártók, még így is csak 1,5 - 2 óra hálózat független működést tudnak garantálni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ezeknek a készülékeknek a súlya akár a 3-4 kg-ot is meghaladhatja, így csak korlátozottan alkalmasak arra, hogy mindenhová magunkkal cipeljük ők.
 

"Nem szeretnék felesleges vezetékeket!"

Egyre növekszik azon felhasználók száma, akik a mobil számítógépet a többi mobil készülékhez - pl. mobiltelefon - hasonlóan szeretnék használni. Bárhol lehessen használni, ne kelljen állandóan töltögetni, lehetőleg kicsi és könnyű legyen, ne kelljen mindenféle vezetékeket dugdosni bele, ha netezni szeretnénk. Az igényeket összegezve a végeredmény már eleve magában hordozza a huszonkettes csapdáját. A kis méretű készülékek tömegének jelentős részét ugyanis az akkumulátor teszi ki. A nagy kapacitású akku nehéz, a kis akku viszont nem bírja sokáig. A probléma megoldásán több gyártó is fáradozott, végül az iparágvezető Intel? rukkolt elő a megoldással. Az összefoglaló nevén Intel? Centrino(TM) mobil technológiának nevezett megoldás egyszerre biztosít jó rendszerteljesítményt, takarékos üzemet, kis méretet és alacsony tömeget. A forradalmi technológia lényege, hogy az alaplapi vezérlőáramkör annak függvényében üzemelteti a processzort (illetve annak belső részegységeit), valamint az alaplapon elhelyezkedő egyéb áramköröket, hogy éppen mit futtatunk a noteszgépen. Ha csak akár 5 másodpercig nem nyúlunk a készülékhez, már akkor is alacsonyabbra állítja a processzor órajelét és kikapcsol benne egy-két részegységet. Ugyan ezt teszi a készülék többi áramkörével is, vagyis az adott művelethez éppen nem szükséges részeket készenléti helyzetbe állítja, vagy kikapcsolja. Az Intel? Centrino(TM) mobil technológia alkalmazásával a hagyományos áramkörökkel operáló noteszgépek üzemidejénél minimum kétszer hosszabb akkumulátoros működés érhető el, de majdnem minden gyártó kínál akár 5 órás készenléti idejű noteszgépet is! Az Intel? Centrino(TM) mobil technológia mindezek mellett további előnyöket is nyújt a felhasználóknak, mégpedig a kényelmes vezeték nélküli hálózati kapcsolódás lehetőségét. A gombamód szaporodó hotspot-ok (vezeték nélküli Internet elérést kínáló helyek) egyre több lehetőséget biztosítanak a vezeték nélküli technológiával rendelkező noteszgépek tulajdonosainak, hogy a nap bármely pillanatában csatlakozzanak az Internetre, e-mail-t küldjenek és fogadjanak, vagy megnézzék kedvenc weboldalukat!

Hogyan lehet az, hogy relatív alacsony órajelű processzorokkal szerelt notebook-ok drágábbak, mint a nagyobb órajelűekkel szereltek? Mennyire fontos a processzor órajelének nagysága? Mit jelent a cpu-knál a + jel? Miért csak 1600 MHz-es a 2800-as Athlonom?

A processzor órajelének nagysága egyértelműen meghatározza a processzor teljesítményét azonos architektúra esetén. Jelenleg a notebook-ok piacán kb. 25-30 architektúra versenyez.

Tehát az órajel csak egy ismérv a sok közül, így nem osztályozható a processzorok teljesítménye az órajelük alapján. Régebben nagyon kevés féle processzor-felépítés (INTEL Pentium, INTEL Pentium mmx) volt a forgalomban, így nagyjából meghatározta az órajel a teljesítményt. Manapság viszont sokféle felépítéssel, és többféle gyártóval találkozhatunk (pl. AMD, VIA). Természetesen mindenki a legjobb szeretne lenni, vagy ezt elhitetni magáról. Így a marketing-versenynek köszönhetően összekuszálták ezt a témakört. Ezelőtt pár évvel, a pentium 4 processzor megjelenése idején az INTEL az mellett tette le voksát, hogy az órajel növelésével lehet leghatékonyabban növelni a teljesítményt (Pentium 4 2000MHz). Az AMD más, felépítés-beli változásokat vetett be a cél eléréséhez, de ehhez marketing oldalon be kellett vezetni az ún. 'pr'(pentium related)-számozást, ami már nem a valós órajelet tükrözte (pl.:Athlon XP 1900+, órajele 1600MHz).A történet úgy folytatódott, hogy az INTEL is zsákutcának találta az órajel növelését. Ma még gyárt magas órajelű Pentium 4-eket, de már megjelentek az alacsonyabb órajelű, ám hasonló teljesítményű processzorai. A jövőben megjelenő Pentiumok (P5 - kb.2006) már alacsonyabb órajeleken fognak futni 2-3-szoros számítási teljesítménnyel, és kisebb fogyasztással.Lassan már minden processzor model-számozással kerül forgalomba (pl.: Pentium M 745, Celeron M 310, Turion64 MT34), és csak egyfajta processzort jelez számunkra. Processzor-vásárlásnál érdemes a következő paramétereket figyelembe venni: L1/L2/L3 cache ; órajel ; FrontSideBus ; fogyasztás. Sajnos azonban, még sok más tényező is meghatározza a számítási teljesítményt, tehát igazából a mérőprogramok(benchmark) eredményeit célszerű figyelembe venni.

Bizonyos notebook számítógépek nagyon hasonlóak.  Miért van ez?

Minden gyártó más és más logika szerint nevezi el, csoportosítja termékeit. Van, hogy minden egyes terméket egyedi névvel látnak el (pl. HP pavilion dv5-1199eh notebook) és van, hogy a termék elnevezése csak a típusára utal (HP-COMPAQ 6730s notebook). Az első esetben már az elnevezés egyedi, összetéveszthetetlen, egyértelműen meghatározza a notebook pontos konfigurációját, színét (jelen esetben ez egy 99 számozású, úgynevezett "special edition") és a típus családot amelybe tartozik (pavilion dv5). A második esetben az elnevezés csak a típusra (COMPAQ 6730s) utal, az egyedi konfigurációt csak a termék úgynevezett "ProductNumber"-e (termékszáma) határozza meg. Ebből derül ki, hogy a termék az adott típuson belül pontosan mivel lett felszerelve.Ezért fordulhat elő, hogy a honlapon első ránézésre teljesen egyforma elnevezésű notebook számítógépek szerepelnek, de mind különböző, más és más árakon. Ilyenkor kérjük válassza ki az Önnek leginkább megfelelő konfigurációt és érdeklődés esetén kérjük segítsen kollégánknak a terméket beazonosítani azzal, hogy megmondja annak egyedi termékszámát is.

Hozzá tudom-e kapcsolni a számítógépemet a házimozi-rendszeremhez? Ha igen, hogyan?

Igen, ha a laptop rendelkezik SP/DIF csatlakozóval. Az SP/DIF nem optikai kábelen, hanem digitális úton továbbítja a jelet, jelveszteség nélkül - az eredmény sokkal tisztább és jobb hang lesz. Ha az erősítőt öt hangfallal kötjük össze, akkor akár Dolby Digital-ban vagy DTS-ben is élvezhetőek lesznek a DVD-filmek - és természetesen azok a játékprogramok, amelyek támogatják az ilyen hangformátumokat.           

Rendelkezik-e a laptop olyan eszközzel, amivel tudom az internetet használni kábelek nélkül? 

Igen, ez az eszköz a WiFi-kártya. A WiFi (Wireless Fidelity) vezeték nélküli mikrohullámú kommunikációt megvalósító szabvány. Előnye, hogy kötöttség nélkül internetezhetünk otthon, illetve - ahol ki van építve - a város egyes pontjain, ún. Hot Spotokon keresztül (ez lehet fizetős is). (A jobb oldali menüben található egy magyarországi Hot Spot-kereső.) Ehhez routerre van szükség.

A router egy intelligens hálózati eszköz, amelynek feladata a beérkező adatcsomagok továbbítása a célállomás felé a lehető legoptimálisabb úton. A mai piacon kapható leggyorsabb eszköz 108mb bit/sec sebességű (b(11mb/s)+g(54mb/s)+d(108mb/s)). Hozzákapcsolható Adsl, Chello és egyéb szélessávú internetszolgáltató. A netkártya egy olyan PCMCIA-kártya, amit a T-Mobile, a Pannon és a Vodafone telefontársaságnál lehet előfizetni. Bővebb felvilágosítással szívesen állnak rendelkezésre kollégáink. (Üzleteinkben T-Mobile netkártyákat forgalmazunk.) A netkártyák szélessávú internet kapcsolatot biztosítanak - akár 384kb/s sebességűt is, ha a lefedettség tökéletes.

Tudok-e másik operációs rendszert telepíteni a laptopomra - ha igen: lesz-e valamilyen használati problémám vele (driverek, stb.)? Hogyan tudom újratelepíteni a laptopomat, ha nem kaptam hozzá semmilyen lemezt?

Bármilyen operációs rendszert fel lehet telepíteni a gépekre, ha rendelkezik saját jogtiszta lemezzel. A legtöbb új géphez a gyártók mellékelnek drivert, illetve szoftvert is. Használt gépek esetében a gyártók saját oldalukon biztosítanak támogatást, régebbi modellekhez is. Legújabban viszont a cégek a CD illetve DVD helyett recovery-partícióval álltak elő. A recovery-t (jelentése: helyreállítás) a gyártók azért adják a gépekhez, hogy az eredeti gyári állapotot visszaállítsuk, ha gép újratelepítésre szorulna. CD vagy DVD formájában, újabban külön recovery-partícióként is megjelenhet. A recovery-partíciót átlagfelhasználó nem látja, de egy a gyártó által biztosított segédprogrammal láthatóvá tehető, illetve kiírható DVD-re vagy CD-re. A legtöbb cég a gép indításakor ezt fel is ajánlja, illetve utalnak a kézikönyvben rá. A kiírt DVD a gép tulajdona, a gép jogtisztasága megmarad.

Milyen eszközökkel lehet a laptopomat bővíteni a későbbiekben, hogy gyorsabb legyen? Tudom-e más multimédiás alkalmazásra használni a gépet? 

A laptopok bővítése lehetséges, anélkül, hogy a garanciát elveszítsük, ennek több módja is van. Elsőként néhány szó a PCMCIA Expressz Kártyáról. A PCMCIA szervezet újonnan kidolgozott szabványa az Express Card, amely kisebb méretű és gyorsabb elődjénél; asztali és noteszgépekkel is kompatibilis, USB 2.0 és PCI Express-alkalmazásokat is támogat, valamint kevesebb az energia-felvétele és komplexitása is. A kártyák elterjedése a jövő év közepére várható (VGA-kártya, hangkártya, memóriakártya, TV-tuner, stb.). Egyébiránt a gépeket sokféle alkatrésszel lehet bővíteni, hogy a gyorsaságát megnöveljük (processzor, memória, HDD, mini PCIA szerelhető be). Elsősorban érdemes odafigyelni a memória kiválasztására, mivel nem mindig műkődnek megfelelően. Kérdéseivel bátran fordulhat Hozzánk telefonon vagy e-mailben.

Most vásároltam új laptopot magamnak, de nem kaptam felvilágosítást az akkumulátor használatáról.

Fontos és szükséges tájékozódni vásárláskor a laptop-akkumulátorok használatáról, hogy a későbbiekben mobil eszközként tudjuk használni a laptopot, és ne kelljen drágán beszerezni újat.A laptop használati ideje függ az akkumulátor kapacitásától, illetve a processzor típusától. Vásárlás után, még a használatbavétel előtt célszerű megformázni az akkumulátort, mint egy mobiltelefont, hogy elérjük a legjobb teljesítményt: 2x16 órás töltést igényel, de a második 16 óránál a gépet már lehet használni.A laptop működtethető akkumulátor nélkül is, csak hálózati töltőn keresztül. Ennek egy hátránya van: ha esetleg áramszünet történne, a munkaállomány elveszhet.

Hallottam, hogy az akkumulátor nem megfelelő használat mellett rövid időn belül tönkremehet. Hogyan használjam?

Ha a gépet szinte állandóan a tápról használjuk, érdemes kivenni az akkumulátort, de egy hónapban egyszer járassuk meg (teljes feltöltés-lemerítés). Egyéb esetben is érdemes néha az akkumulátort teljesen, 0%-ra lemeríteni (havonta egyszer). Sajnos akárhogy vigyázunk az akkumulátorra, az élettartama általában 2-3 év. Természetesen ekkor vásárolhatunk új akkumulátort, de fel is újíthatjuk azt.

Hogyan tudom karbantartani a laptopomat? Én el tudom végezni, vagy szakember kell hozzá?

Szoftveres és hardveres karbantartás is létezik. A hardverest mindenképp érdemes szervizes kollégáinkra bízni. Ilyenkor a gép tisztítására, illetve a csavarok újrahúzására kerül sor. Évente, illetve félévente érdemes a gépet alávetni ennek a gyors folyamatnak. A szoftveres karbantartást a tapasztalt felhasználók maguk is el tudják végezni. Havonta egyszer egy töredezettség mentesítés, lemezellenőrzés, vírusirtás sokat segít. Természetesen szervizünk is vállalja ezek elvégzését, valamint igény esetén mélyebb karbantartást is végzünk (regisztrációs adatbázis kitisztítása, felesleges rezidens programok letiltása, stb.).

Szeretném a laptopomat külföldön használni. Mire van szükségem?

A külföldön használatos aljzat általában más, illetve a tápfeszültség sem azonos a miénkkel. Erre a problémára átalakítók egész sorát találja üzleteinkben.

Laptopomat szinte állandóan hordozom. Milyen védelemre van szükségem, ha el szeretném kerülni a gép karcolódását és rongálódását?

A legátfogóbb védelem egy jó minőségű táska és egy ún. neoprén tok együttes használata. Ilyenkor a gép egy pont akkora, puha tokban helyezkedik el, mint saját maga, illetve ezzel a tokkal együtt kerül be a táskába.

A laptopom mellé kaptam egy Antivírus-programot. Ez azt jelenti, hogy örökre védve vagyok a vírusok ellen?

Sajnos nem. A gyártók általában 90 napos licensszel adják a géphez a vírusirtó programot, tehát 90 napig lehet frissíteni a vírusleíró adatbázisát. Ez azt jelenti, hogy 90 nap után nem védett a gép az újonnan fejlesztett vírusok ellen. Erősen ajánlott a 90 nap után egy új licensz, vagy egy másik vírusirtó vásárlása.

Szeretném a gépemet megóvni a vírusoktól, egyéb kártevőktől, illetve a hacker támadásoktól. Mi a legjobb megoldás számomra?

A kulcs több program együttes használata, és az operációs rendszer rendszeres frissítése. Először is kapcsoljuk be az automatikus frissítéseket. Ezután az alábbi programokra lesz szükség: egy jó vírusirtó program (Norton Antivirus, Kaspersky Antivirus), egy egyéb kártevőket eltávolító program (Spysweeper, Microsoft AntiSpyware), egy tűzfal program (Windows XP saját tűzfala, vagy ha van routerünk, kapcsoljuk be a benne lévő hardveres tűzfalat). Csak ezek együttes használata ad átfogó védelmet, de sajnos még ez sem 100%-os. Tejesen biztos védelem nem létezik.

Észrevettem, hogy a laptopoknál különbözőfajta kijelző típusok vannak. Melyik a legmegfelelőbb számomra?

A kijelzők méretarányukban és felületükben térnek el egymástól. Létezik a standard 4:3-as képarányú és a 16:10-es, szélesvásznú kiadás. A szélesvásznú kijelző DVD film nézésekor jobb, hiszen a DVD filmek is erre a képarányra építenek. Általában jobb választás, ha multimédiás központként szeretnénk használni a gépünket. Nem szükséges a szélesvásznú kijelző, ha írni szeretnénk vagy internetezni. Ilyenkor a laptop súlyából és méretéből faraghatunk le, ha a 4:3-as képarányt választjuk. Felülete szerint a kijelző lehet fényes és matt. A fényes kijelzőnek dinamikusabb színei vannak, viszont a mesterséges fény tükröződik rajta. A matt kijelző már kevésbé tükröződik, viszont nem is olyan kontrasztos, mint a fényes. Kiválasztásuk egyértelműen az egyéntől függ, véleményünk szerint mindkettőt látni kell, ki kell próbálni a választás előtt.
 

Biztonsági figyelmeztetések:

Önmaga és laptopja védelmének érdekében, kérjük, tartsa be az alábbi biztonsági útmutatásokat.

Ne működtesse hordozható számítógépét huzamos ideig úgy, hogy annak alja közvetlenül a testén nyugszik! Hosszabb üzemelés során a készülék alja esetlegesen nagy mértékben felmelegedhet! A bőrrel történő hosszas érintkezés kényelmetlen érzést és akár égési sérüléseket is okozhat!

Ne kísérelje önmaga javítani noteszgépét! Mindenkor kövesse figyelmesen a telepítési utasításokat!

Az AC adaptert helyezze jól szellőző helyre, például az asztalra vagy a földre, amikor azt a számítógép működtetésére, illetve az akkumulátor töltésére használja. Ne takarja le az AC adaptert papírokkal vagy egyéb tárgyakkal, melyek hőleadását gátolják; szintén ne használja az AC adaptert a hordtáskában.

Ne helyezzen tárgyakat a szellőzőnyílásokba és a noteszgép egyéb nyílásaiba. Ez a belső alkatrészek rövidzárlata által tüzet illetve áramütést eredményezhet.

Kizárólag a noteszgépéhez jóváhagyott AC adaptert és akkumulátort használjon. Eltérő típusú akkumulátor vagy AC adapter használata tűz- és robbanásveszélyes! Az akkumulátor nem megfelelő cseréje robbanásveszélyes!

A noteszgép áramforráshoz történő csatlakoztatása előtt győződjön meg arról, hogy az AC adapteren feltüntetett feszültségi adatoknak megfelel-e a rendelkezésre álló áramforrás feszültsége.

115 V/60 Hz a legtöbb észak- és dél-amerikai valamint néhány távol-keleti országban, mint pl. Dél-Korea és Tajvan.

100 V/50 Hz Japán keleti és 100 V/60Hz Japán nyugati részén.

230 V/50 Hz Európa, a Közel-Kelet és a Távol-Kelet túlnyomó részén.

Amennyiben hosszabbítót használ az AC adapterrel, győződjön meg róla, hogy a hosszabbítóról üzemelő készülékek össz. fogyasztása nem lépi túl a hosszabbító teljesítményét.

A noteszgép áramtalanításához kapcsolja ki azt, húzza ki az AC adaptert az aljzatból, majd távolítsa el az akkumulátort.

Az áramütés veszélyének elkerülése érdekében ne csatlakoztasson, vagy húzzon ki semmilyen kábelt vagy végezzen karbantartást illetőleg újrakonfigurálást a terméken elektromos vihar idején.

Noteszgépét sík felületen használja.

Utazáskor ne adja fel noteszgépét poggyászként! Röntgensugaras biztonsági gépen átvihető a noteszgép, ne tegye ki fémdetektoros vizsgálatnak!

Óvja noteszgépét, annak akkumulátorát és merevlemezét a környezeti hatásoktól, mint a szennyeződés, por, étel, folyadék, kíváncsi szomszédok, szélsőséges hőmérséklet és a tartós közvetlen napfény. Ne igyon a noteszgép fölött a következő folyadékokból: kávé, hígító, fagyálló, szeszes italok, mert ezek nem tesznek jót sem Önnek, sem a készüléknek.

A noteszgép nagymértékben különböző hőmérsékletű és/vagy páratartalmú környezeti viszonyok közötti mozgatásakor pára csapódhat le a noteszgépen vagy annak belsejében. A károsodás elkerülésének érdekében hagyjon rá elég időt, hogy a nedvesség elpárologjon, mielőtt noteszgépét bekapcsolná.

FIGYELEM: Alacsonyabb hőmérsékletű helyről melegebb környezetbe, illetve magasabb hőmérsékletű körülmények közül hűvösebb környezetbe való szállításkor hagyjon időt noteszgépének, hogy felvegye az új környezet hőmérsékletét, mielőtt bekapcsolná azt.

Kábel kihúzásakor azt a csatlakozójánál vagy a kihúzást könnyítő huroknál fogja meg, ne magát a kábelt húzza. Egyenesen húzza kifelé, elkerülendő a csatlakozó tüskék elhajlását. Kábel csatlakoztatása előtt viszont ellenőrizze, hogy a csatlakozók mindkét oldalon megfelelően helyezkednek-e el és jó szögben állnak-e.

A noteszgép tisztítása előtt kapcsolja ki azt, húzza ki az áramforrás aljzatából és távolítsa el az akkumulátort.

Gondosan kezelje a komponenseket. Azokat, mint pl. a memóriamodulokat, a széleinél fogja meg, ne a csatlakozótüskéknél.

FIGYELEM: Készülékének használatakor mindig kövesse az alapvető biztonsági óvintézkedéseket a tűz-, áramütés- és személyi sérülésveszély csökkentésének érdekében, beleértve a következőket:

Ne használja a terméket víz közelben, pl. fürdőkád, mosóedény, konyhai mosogató vagy mosodai kád mellett, lyukas tengeralattjáróban, nedves alagsorban vagy úszómedence közelében.

Az akkumulátor nem megfelelő kezelése akár robbanáshoz is vezethet; ügyeljen rá, hogy mindig ugyanolyan vagy kompatibilis akkumulátort használjon.

Kérjük, hogy az akkumulátort a gyártó által megadott módon semmisítse meg.

Kérjük, ügyeljen rá, hogy a repedt, mélyen karcolt, mikrohullámú sütőben kezelt vagy egyéb rossz minőségű lemez használata az optikai meghajtóban a meghajtó és a lemezen található adatok sérülését okozhatja. Ezek a lemezek széttörhetnek a magas fordulatszámú pörgés során. Amennyiben ezek tekintetében nem jár el kellő gondossággal, az a garancia elvesztéséhez vezethet.
 

Perifériaeszközök csatlakoztatása

Noteszgépéhez csatlakoztathat nyomtatót, egeret, külső monitort és billentyűzetet vagy bármely más perifériaegységet. A következőkben lépésről lépésre leírjuk Önnek, mit kell tennie ezen perifériák használatának érdekében.
 

Az USB port használata:

Az USB, más néven "Universal Serial Port" (univerzális soros port) egy perifériabusz-szabvány, melyet a Compaq, DEC, IBM, Intel, Microsoft, NEC és Northern Telecom cégek fejlesztettek ki. Az USB-vel rendelkező személyi számítógépeknél lehetséges a számítógép-perifériák fizikai csatlakoztatásuk utáni azonnali automatikus konfigurálása - anélkül, hogy újra kellene indítani a gépet, vagy futtatni kéne a Setup programot. Az USB emellett lehetővé teszi, hogy egyszerre több eszköz is működjön egy számítógépen, olyan perifériák esetén, mint például a floppymeghajtó, egér, digitális kamerák, szkennerek, nyomtatók, optikai lemezmeghajtó, mákdaráló, billentyűzetek, játékvezérlők, valamint hubok (elosztók).

Megjegyzés: A működési követelmények függvényében szükséges lehet más portok letiltása, hogy elegendő rendszererőforrás jusson az USB-portnak.
 

Külső monitor port használata

Noteszgépén van egy 15 tűs monitor port bármely külső CRT vagy LCD színes monitor támogatására. Szükség van egy megjelenítő jeltovábbító kábelre (általában a monitor tartozéka). A kábel egyik végén 15 tűs csatlakozónak kell lennie a rendszerhez való csatlakozáshoz.

Külső monitor csatlakoztatása:

1. Kapcsolja ki noteszgépét és győződjön meg róla, hogy a monitor kapcsolója is ki legyen kapcsolva.

Megjegyzés: Noteszgépét ki kell kapcsolni vagy fel kell függeszteni a monitor csatlakoztatásakor. Habár csatlakoztathatja a külső monitort noteszgépének és a külső monitor kikapcsolása nélkül is, ez azonban árt mindkét eszköznek, és lerövidíti élettartamukat.

2. Csatlakoztassa a monitor kábelét a noteszgépének hátlapján található VGA porthoz. Rögzítse a csatlakozást a mellékelt csavarokkal.

3. Csatlakoztassa a monitor tápkábelét és dugja be egy megfelelően földelt fali konnektorba.

4. Kapcsolja be a monitort.

5. Kapcsolja be noteszgépét. Mind az LCD panel, mind pedig a monitor képernyője mutatja a képet. Noteszgépe alapértelmezésben a szimultán megjelenítésre van beállítva.

6. Ha csak a külső monitoron (CRT/LCD) akarja látni a képet, és le kívánja kapcsolni az LCD kijelzőt, használja az + gyorsbillentyű párt az LCD és CRT megjelenítő közötti váltáshoz. Addig nyomogassa a gyorsbillentyűt, amíg a kép csak a külső CRT/LCD monitoron jelenik meg.

*Készülékenként eltérő lehet.
 

A TV-kimenet port használata

Ha noteszgépének hátulján található egy RCA, vagy S-Video, illetve DVI port, akkor képernyőtartalmát TV-n is megjelenítheti.

Csatlakoztassa a notebook TV-kimenet portját a TV készülék videó bemenetéhez. Folyamatosan nyomhatja az + billentyűket a TFT, külső monitor, TFT+külső monitor és csak TV megjelenítés beállításához. Nyomja a gyorsbillentyűt addig, míg végül a TV lesz az egyedüli aktív megjelenítő.

FÉNYKÉPEZŐGÉP

     Hogyan választhatod ki a legjobb fényképezőgépet? Mielőtt bármit tennél javaslom, gondold végig a következőket: 

Milyen célra fogod használni a fényképezőgépet?  Amennyiben választ tudsz adni a kérdésre, máris egy hatalmas lépést tettél a számodra legjobb fényképezőgép megtalálása felé!  A fényképezőgépek leírásaihoz, tesztjeihez, paramétereihez manapság nem nehéz hozzájutni. Annál nehezebb azonban eldönteni, hogy mi az, ami valóban lényeges! Emiatt elengedhetetlen a fenti kérdésre adott pontos válasz! Hiszen ha tudod, mire keresel megoldást (azaz mit szeretnél fotózni) máris tisztában lehetsz azzal mi a fontos. Teljesen felesleges például a villámgyors feléledés, vagy a leendő kamerád sorozat felvételi sebessége, amennyiben tájképeket fogsz vele fényképezni. Annál fontosabb viszont a nagy látószög, a tűéles objektív, és a nagy felbontás hogy egy példát kiragadjak. Ellenben, ha akciófotókat szeretnél készíteni, máris az egyik legfontosabb paraméterré lépett elő a leendő fényképezőgéped sebessége. Ugye mennyire nem mindegy!

Akkor tehát, mit is szeretnél fotózni? 

Családi emlékképeket, növényeket, állatokat, épületeket, portrét, tárgyakat, tájképeket,  esetleg a makrók világa csábító,  vagy talán a sportfotózás, vagy a csillagfotózás, netán a víz alatti búvárfotózás?  A lehetőség szinte végtelen, és az egyes témákhoz legtöbbször speciális tulajdonságokkal felvértezett fényképezőgépet, vagy optikát érdemes használni a sikeres fotózás érdekében! Így válik döntő fontosságúvá a kérdés: - Mihez keresel kamerát?

Családi eseményeken, üdüléseken történő fotózás:

Lényeges szempont a könnyű, gyors kezelhetőség! Ne a menürendszerben kelljen változtatni az alapbeállításokat. Erre itt nincs idő! A vissza nem térő pillanatok egy szemvillanás alatt lezajlanak, előre fel kell készülnöd, hogy időben tudjál kattintani. Beltéri fotózásnál esetenként jól jön ha, képzajtól mentes nagy ISO értéket tudsz beállítani, ezzel elkerülheted a vaku használatát, és bemozdulás mentes fotókat készíthetsz. Gyakori azonban az a helyzet, amikor vakuznod kell. Ekkor a beépített vakunál, jobb eredményt kapsz a külső rendszervakuval, vagyis a gép rendelkezzen csatlakoztatási lehetőséggel (vakupapucs).

Mindenképpen zoom objektívre lesz szükséged! Zárt helyen ritkán van lehetőséged a témától való távolságod növelni, ezért szerencsés a minimum 20-30 mm-es nagylátószögű tartománytól kezdődő optika. Szabadban, kirándulás, vagy nyaralás alkalmával viszont gyakran lehet szükséged teleobjektívre, kb. 200 - 300 mm-es gyújtótávolságra, ezzel már a nagyobb távolságban lévő dolgokat is le tudod fotózni, vagy kis mélységélességgel kiemelheted a témát.   

Előnyös, ha a teljes zoom tartományban nagy fényerejű objektívvel rendelkezel.

Családi összejövetelekre csak hébe-hóba visszük magunkkal a fotósállványt J, ennek hiányában pedig jó szolgálatot tesz a képstabilizátor. Gyenge megvilágítottságnál, rossz fényviszonyok mellett is remek fotókat készíthetünk a képstabilizátorral ellátott felszereléssel.

Tájképfotózás

Nem igényel különleges gépet, alapvető azonban az éles rajzolatú nagylátószögű objektív, amellyel részletgazdag képek készíthetők. Itt nem döntő fontosságú a nagy fényerő, magas ISO, nagy zársebesség, gyors autófókusz? Az objektív átfogásának sem kell extrém mértékeket ölteni, a legtöbb tájkép 15-35 mm-es tartományban készül. Olykor azonban érdekes képkivágást készíthetsz közepes (100-200 mm) telékkel is.

A tájképen gyakorta előforduló égbolt és árnyékos tájelemek részlet teljes megörökítéséhez minél nagyobb dinamika tartománnyal rendelkező kamerára lesz szükséged.

A magával ragadó tájképek készítéséhez állvánnyal és különféle szűrőkkel kell kiegészítened a felszerelésed!

Növényfotózás

Fák, cserjék, virágok stb. fényképezése általánosságban nem követeli meg a csúcsgépek beszerzését. A tájképfotózásnál leírtak érvényesek erre a témakörre is, kivéve az apró növények fotografálását, aminek részleteit a makrózásnál találod.

Állatfotózás

A fotózás egyik talán legnagyobb kihívást jelentő területe!

Nagyon szerteágazó a témakör, de minden esetben elengedhetetlen a nagy fényerejű teleobjektív, gyors autófókusz, nagyobb ISO tartományban is zajmentes kamera, akciók esetén pedig a gyors sorozatfelvétel.

Kezdjük az objektívvel!

A természetfotósok helyzetét megnehezítendő, sajnos az állatok többsége bizony nem komálja az emberek közelségét. Ebből kifolyólag fotózásukhoz a különböző megközelítési trükkökön túl komolyabb telékre van szükség. A vadon élő állatok fényképezésénél 300-400 mm-nél nagyobb gyújtótávolságú objektívekkel érhetsz el eredményeket és gyakorta kívánatos a 800-1000 mm-es objektív is. Ennél kisebb telével általában vajmi kevés sikerre számíthatsz.

Látható, hogy ez már a kompakt bridge kamerák képességeinek a végénél van, ilyen kamera esetén 1,5x vagy 2x-es előtétlencsével érdemes kiegészíteni a felszerelést és így már ?ütőképes? géppel rendelkezhetsz. Ebben az esetben viszont számolni kell a teleelőtétek által okozott minőségromlással!

Bár a DSLR kamerákhoz kapható fix teleobjektívek minősége legtöbb esetben jobb, amatőr természetfotózás céljára (nem utolsó sorban az ára miatt) inkább a telezoomokat javaslom. Egy 70-200, vagy 120-300 mm-es, esetleg 50-500 mm-es zoom gyári extenderrel kiegészítve széleskörűen használható, elérhető árú felszerelés, amellyel sikeres állatfotós portyákat lehet tenni.

Házi kedvencek fotózásához a kisebb gyújtótávolságú objektívek is elegendőek.

Végül megemlítem a fényerő kérdését. Az állatok többségében hajnalban, vagy alkonyatkor mozognak, továbbá a szép fényeket is ebben az időszakban kapjuk, mindez gyenge fényerejű optika esetén igencsak megnehezíti a jó expozíció készítését.

Ugyancsak jó szolgálatot tehet, ha a kevés fényben készített felvételeken a nagyobb ISO értéknél sincs jelentős képzaj.

 A fényképezőgéppel szemben támasztott követelmény, hogy a váratlan, vagy hirtelen helyzetek (pl.: felreppenő madárka) megbízható exponálása érdekében a felszerelés kellően gyors és biztos fókuszálást végezzen (akár rossz fényviszonyok mellett is), és minél nagyobb sorozatfelvételi sebességet produkáljon.

Makrófotózás

A közelfotózáshoz, más néven makrózáshoz nélkülözhetetlen a speciális, rövid közelpontot biztosító felszerelés. Azaz olyan optika, amivel minél kisebb távolságra (néhány cm-re) megközelítve a témát, éles képet készíthetsz, így megoldva, hogy a kis méretű dolog (amit fotózunk) kitölti a képmezőt, azaz akár 1:1 arányú leképezést biztosít.

A komolyabb kompakt kamerák többsége rendelkezik macro funkcióval, amellyel már bátran próbálkozhatsz.

Az SLR vázakhoz kifejezetten erre a célra gyártott makroobjektíveket választhatsz, vagy a normál objektív és a gépváz közé illesztett közgyűrűkkel tudod csökkenteni a közelpontot.

A makrofényképezés egyik sarkalatos pontja az élesség! A néhány centiméternél is kisebb témán gyakorta csupán néhány mm-nyi élességtartományt tudunk produkálni és ebben a helyzetben minden plusz milliméter jól jön. És éppen ebben rejlik a kompaktok előnye, ugyanis azonos beállításnál a kompakt gépek nagyobb mélységélességet tudnak, mint a DSLR kamerák. Hátrányuk viszont, hogy az élesség kontrolálása kissé bizonytalan az elektronikus keresőben (EVF).

Épületfotózás

Városok, épületek fényképezésére nagylátószögű-, vagy alap objektívvel ellátott gépek a legáltalánosabban használhatóak. Nagy teléket ritkán, esetleg épületrészletek megörökítésekor érdemes alkalmazni. Speciálisan erre a területre használt profi optika az un. Shift-objektív.

A nagylátószögű optikákkal fotózva számolni kell a jellegzetes perspektívatorzítással, aminek következtében az épületek függőleges vonalai összetartanak (az épület dőlni kezd).

A kamerák tekintetében ennek a témának a fotózása nem igényel extra tulajdonságokat, általában van idő a beállításra, komponálásra, és exponálásra. Ritkák a szélsőséges helyzetek, esetleg az éjszaka történő fényképezés támaszt komolyabb feltételeket a géppel szemben (hosszú záridő, második redőnyre történő vakuszinkron), mint pl. a képzaj mentes hosszabb expozíció.

Portréfotózás

A portréfotósok körében az emberi látásnak leginkább megfelelő képet produkáló optika az un. normál, vagy alap objektív a legelterjedtebb, melynek gyújtótávolsága 40-60mm körüli. Ebben az esetben az optikának nem feltétlenül kell penge éles rajzolatot adnia, hiszen gyakorta lágyító szűrőkkel ?finomítják? a képet. Beltéri helységben fotózva elengedhetetlen lesz számodra egy-két vaku és derítőlap beszerzése. Csupán a kamera beépített vakujára hagyatkozva általában igencsak nehéz élvezhető minőségű fotókat készíteni.

A szabadban, valamilyen rendezvényen történő portrézáshoz szükséged lehet teleobjektívre is, amelynek segítségével egyrészt közel tudod hozni az arcokat, másrészt kisebb mélységélességgel fényképezve kiemelheted a modellt a környezetéből.

Sportfotózás

Igen, ebben a témakörben a legfontosabb a gyorsaság! Mivel az események, amelyeket rögzíteni szeretnél a pillanat tört része alatt zajlanak, így villámgyors fókusz nélkül, vagy expozíció késedelemmel ?megáldott? fényképezőgéppel nem terem számodra babér. Az esetek többségében rövid záridő szükséges, hogy a gyorsan mozgó tárgyakat, embereket bemozdulás mentesen exponálhasd.

Hasznodra lehet, ha a fényképezőgéped nagy sorozatfelvételi sebességgel képes exponálni, így nem maradsz le a cselekményekről!

A sporteseményeken ritkán tudsz a témához közel jutni (sok esetben veszélyes is lehet), emiatt nagy teleobjektívvel kell rendelkezned.

Búvárfotózás

Víz alatti fotózáshoz a speciális ismereteken túl mindenképpen manuálisan állítható digitális kamerára lesz szükséged! A víz felszín alatt, a levegőtől eltérő fizikai tulajdonságok következtében másképpen ?viselkedik? a felszerelés, a fénytörés miatt csökken az objektív látószöge. A víz megszűri a fény alkotóelemeit, a fehéregyensúly felborul. A mélység növekedtével számolni kell a gyenge fényviszonyokkal is, ami miatt állítható külső fényforrás (rendszervaku) használata válik szükségessé.

És, hogy mindez használható is legyen, tanácsos jól záródó vízhatlan tokba helyezni a felszerelésed!

Ezt követően nézzük meg a fényképezőgép típusokat!

Három fő kategóriát különíthetünk el -ami az irdatlan gyorsaságú technológiai fejlődés következtében egyre inkább összemosódik. Szűkítsük tovább a lehetséges típusok körét!

Kompakt digitális fényképezőgépek 

A legegyszerűbb gépek fix fókusszal rendelkeznek, a fejlettebb társaik már optikai zoommal is büszkélkedhetnek. Hatalmas előnyük a már-már szinte elhanyagolható méretük és súlyuk! Használhatóságuk kissé korlátozott, gyakran hiányzik belőlük a manuális beállítási lehetőség. Optikai rendszerük egyre jobb, de elmarad a másik két kategóriába tartozó digitális gépekkel elérhető képminőség mögött. A kompaktok képérzékelője (CCD, CMOS) általában kisebb méretű, amiből következően érzékenységük is rosszabb, dinamika tartományuk kisebb, képeik rendszerint zajosabbak.  Számodra, ki e cikk sorait olvasod, nagy valószínűséggel felejthetőek az ebbe a kategóriába tartozó masinák. A vásárlási mámort követően várhatóan rövid időn belül csalódást fognak okozni. Használatuk alkalmával számos olyan korlátba fogsz ütközni, ami miatt falba vered a fejed.  ?hacsak nem kizárólag turista fotók készítésére keresel magadnak fényképezőgépet, ez esetben itt a megoldás, ?fogd és kattints kamera?, néhány megapixel felbontással bőven elegendő a fotóidat képernyőn nézegetni és a 10x15 -ös képekhez.

Bridge digitális fényképezőgépek

Ebbe a kategóriába sorolhatóak azok a gépek, amelyek hidat (átmenetet) képeznek a kompakt és a tükörreflexes kamerák között. Jellegüket tekintve kompakt fényképezőgépek, tudásuk és minőségük megközelíti az alsóbb kategóriás tükörreflexes gépeket.

Objektívük nem cserélhető, általában 30 mm-től akár 300-430 mm-es gyújtótávolságú zoommal rendelkeznek. A márkás géptípusok ezt a komoly 10-15-szoros nagyítást is kielégítő képminőség mellett produkálják. Gyakran beépített képstabilizátor segíti a fotózást. Miután az objektív nem csatolható le a gépvázról, így nem fenyeget a szennyeződés bejutásának veszélye, nem kell a képérzékelő szenzor tisztogatásával bajlódni.

Elektronikus keresővel rendelkeznek, melynek valódi használhatósága eléggé korlátozott. Beállítási lehetőségeik terén kellően nagy szabadságot biztosítanak, manuális beállíthatóság mellett expozíció korrekcióra is lehetőséget adnak.

Magasabb ISO tartományokban jelentősen megnövekszik a képzaj, emiatt igazából ISO 100 és 200-nál használhatóak.

A bridge kamerák sebessége mára elfogadhatóan gyors, bár a DSLR gépvázaktól még elmarad.

DSLR digitális tükörreflexes fényképezőgépek

Legfőbb közös ismérvük, hogy az objektíven keresztül jutó képet egy (az expozíció közben felcsapódó) tükör közbeiktatásával továbbítják a keresőbe, így a végleges fotónak megfelelő képet láthatunk. Az előző kategóriáktól eltérően a digitális SLR gépvázakon az objektív cserélhető, ezáltal tetszőleges látószöget alkalmazhatunk a fotóink elkészítésekor. 

A hatalmas választékból ki-ki a saját igényeinek megfelelő objektíve(ke)t szerezheti be a felszereléséhez, és be is kell szerezni, hiszen a kamerával vásárolt kit obiról hamar kiderül, kicsi az átfogása és hát a minősége sem az amire vágytunk.  ?itt van a kutya elásva! A gépváz megvásárlása még csak a kezdet, bizony tudomásul kell venni, hogy egy széles spektrumú, több fotóterületet kielégítő, igényes objektívpark összeállítása nem kevés anyagi ráfordítást igényel!

A gépvázak bekapcsolás utáni feléledési ideje rendkívül rövid, a manapság kapható DSLR-ek expozíciós késedelme elhanyagolható.

Már a belépő szintű DSLR vázak is rengeteg beállítási lehetőséggel, extra szolgáltatással segítik a fotóamatőröket.

A képzaj tekintetében a három kategória közül, ezek a kamerák nyújtják a legjobb eredményt, így bátran alkalmazhatod az ISO 400, vagy akár az ISO 800 beállítást.

Zoom objektív

Manapság a fotóamatőrök körében legelterjedtebb optikák a változtatható gyújtótávolságú objektívek. Akár beépített-, akár (DSLR-ek esetében) cserélhető objektívről beszélünk, a fotózás egyik legfontosabb eleme, hiszen a képérzékelőre ezen keresztül jut a fény.

A témaköröket taglalva már érintettük az egyes esetekben szükséges objektívek jellemzőit.

Lényeges azonban szem előtt tartanod azt, hogy minél nagyobb átfogással rendelkezik az objektív, annál nagyobb a különböző lencsehibák, torzítások fellépésének valószínűsége, vagyis romlik az objektív rajzolata.

Érdemes még odafigyelni a zoomolás mikéntjére! Igazán pontos beállítást csak a zoomgyűrűvel, azaz manuálisan tudsz megtenni, a vezérlő gombokkal, elektronikusan történő zoomolás továbbá, jelentős mértékben igénybe veszi a fényképezőgép energiaellátását (akku).

Fókusz

A biztos és pontos élességállítás minden esetben kulcsfontosságú. Néhány esetben jól jön a kézi (manuális) fókuszálási lehetőség, ám leggyakrabban hagyatkozhatsz a gép autofókuszára.

Sok esetben jó szolgálatot tehet és elengedhetetlen a fókuszmező állíthatósága, ill. a különböző fókuszpontok közötti váltási lehetőség.

Milyen felbontásra van szükséged?

A gyártók egymással versenyezve pixelháborút vívnak, rendre növelik a kamerák felbontását. Mindez önmagában még nem lenne baj, viszont legtöbbször ugyanakkora méretű érzékelő lapkára zsúfolnak nagyobb számú fotódiódákat. Az azonos felbontású (pixelszámú), de kisebb méretű képérzékelő (CCD, CMOS) hajlamosabb a zajosodásra, megfelelő képminőség érdekében jobb optikát igényel, és a dinamika tartománya is kisebb.

Nagyobb pixel számú képek előnye lehet, hogy az elrontott kompozíciójú, vagy a fizikai megközelítési korlátok miatt távolról készített fotókat utólag ?megvágva? (a felesleges részt képszerkesztő szoftverrel eltávolítva) is még elegendő felbontású képed maradhat.

Fájlformátum

A JPG formátumban készült képek utólagos, számítógépen való módosítása, javítgatása már csupán veszteségek árán valósítható meg.

A RAW formátumú fájlok a speciális algoritmusok kibontását követően jóval nagyobb szabadságot biztosítanak a képszerkesztés során. A RAW-ban fotózott képeken számtalan módosítást végezhetünk ?büntetlenül?, pl. expo korrekció, fehéregyensúly, élesítés stb.  Javaslom, hogy mindenképpen olyan gépet válassz, ami tud RAW-ban is fotózni!

Ne felejtsd el viszont, hogy ez az otthoni laborálás időt igényel! Több száz fotó beállítgatása (ha a feladatok nem kötegelhetőek) bizony eltart egy darabig?

Digitális kamera márkák

Lehetőség szerint a fényképezőgép iparban több éve ismert, kiforrott technológiát alkalmazó gyártók termékei közül válassz magadnak kamerát. A teljesség igénye nélkül: Canon, Nikon, Sony, Olympus, Fuji, Panasonic, Pentax.

A nagy márkák azonos kategóriájú fényképezőgépei közti minőségbeli különbségek már-már csak laboratóriumi körülmények melletti, szőrszálhasogató mérésekkel mutathatók ki. Természetesen vannak azonban funkcióbeli, kezeléstechnikai eltérések, amelyek kinek-kinek a kedvére lehetnek, avagy ellenkezőleg.

Komolyabb gépek vásárlása előtt érdemes megfogni a masinát, kipróbálni, mennyire áll kézre. Nem haszontalan belekukkantani a menürendszerébe, megtekinteni a különböző beállítások elérhetőségét. Kísérletezgetni a beállító gombokkal, ellenőrizni, hogy azok mennyire fekszenek a saját stílusodnak. Amennyiben elérhető, hasznos beleolvasni a masina kezelési leírásába.

Az új modellek néha csupán a gyártók marketing osztályának változtatásai nyomán módosulnak (design), lényegi technológiai fejlesztést nem tartalmaznak, csak apróbb csiszolgatást, amelyek a hétköznapi amatőr fotós számára legtöbbször érdektelenek. Mindez arra azonban tökéletesen alkalmas, hogy nyomást gyakoroljanak rád, ellenállhatalan vágyat ébresztve benned az új termék birtoklására!

MOBILTELEFON

Atelefonom PIN-/PIN2-/PUK-/PUK2-kódot kér. Mit tegyek? 

A telefonban több kód is rendelkezésre áll a jogosulatlan használat megakadályozásához. A PIN- és a PUK-kódok tulajdonképpen a SIM-kártyát védik, azt a kis kártyát a telefonon belül, amely létrehozza a hálózati kapcsolatot.

A legtöbb esetben a PIN- és a PUK-kódokat a szolgáltatótól tudhatjuk meg, és tőlük kérhetünk segítséget.

A leggyakoribb kód a PIN- (Personal Identification Number - Személyes azonosítószám) kód, amelyet saját magunk állíthatunk be, aktiválhatunk és inaktiválhatunk a felhasználói útmutatóban leírtaknak megfelelően.

A PIN2-kód a védelem második lépcsőjét jelenti bizonyos telefonfunkcióknál. Ugyanúgy működik, mint a PIN-kód. Erről további információt a felhasználói útmutatóban találhatunk.

Ha a PIN-kódot többször is rosszul adjuk meg, a telefon kérheti a PUK- (Personal Unblocking Key - Személyes feloldókulcs) kódot . A PUK-kód egy 8 számjegyből álló kód, amelyet a szolgáltatótól kapunk.

Ha a PIN2-kódot többször is rosszul adjuk meg, a telefon kérheti a PUK2-kódot.

Ha segítségre van szükségünk a PIN- és/vagy PUK-kódokkal kapcsolatban, forduljunk a szolgáltatóhoz. Ha már beszéltünk a szolgáltatóval, és a kapott kód nem működik, akkor egy új SIM-kártyát kell igényelnünk a szolgáltatótól.

A telefonom biztonsági kódot kér. Mit tegyek? 

A telefonban több kód is rendelkezésre áll a jogosulatlan használat megakadályozásához. Ügyeljünk arra, hogy a biztonsági kód, amely magát a telefont védi, nem azonos a PIN-kóddal, amely a SIM-kártyát védi.

Ha a telefon a biztonsági kódot kéri, és nem aktiváltunk ilyen kódot, akkor próbáljuk meg a következőt:

Írjuk be az alapértelmezett biztonsági kódot: 12345 . Ezt csak egyszer próbáljuk meg. 

Ha a telefon még mindig biztonsági kódot kér, akkor vigyük el a legközelebbi Nokia szervizpontba, ahol megvizsgálják azt.

Megjegyzések:Ha a telefon még mindig biztonsági kódot kér, akkor vigyük el a legközelebbi Nokia szervizpontba, ahol megvizsgálják azt.

Megjegyzések:Néhány szolgáltató úgy állítja be a telefonokat, hogy csak a saját SIM-kártyájukkal működjön. Ebben az esetben, ha háromszor vagy többször rossz kódot adunk meg, a telefon véglegesen zárolódhat. Ha ez történne, segítségért lépjünk kapcsolatba a szolgáltatóval.

Egyéb esetekben, ha háromszor vagy többször rossz kódot adunk meg, a telefon "alvó üzemmódba" vált, és nem fogad több kódot 15 percig. Ilyenkor kapcsoljuk ki a telefont, majd kapcsoljuk be, és ne nyúljunk hozzá 15 percig. Ezután próbáljuk ismét beírni a kódot, vagy vigyük el a készüléket egy Nokia szervizpontba. 

A telefon "A SIM-kártya elutasítva" vagy "A SIM-kártya nincs elfogadva" üzenetet jeleníti meg. Mit tegyek? 

A SIM- (subscriber identity module - előfizető-azonosító modul) kártya az a kis kártya a telefonon belül, amely létrehozza a kapcsolatot. A SIM-kátyát a szolgáltatótól kapjuk. A legtöbb esetben a szolgáltatóhoz érdemes fordulni, ha probléma merül fel a SIM-kártyával. A a következő esetekben jeleníthet meg SIM-kártyával kapcsolatos hibaüzenetet:

A SIM-kártya el van csúszva . Ha a telefont leejtjük, valamihez odaütjük vagy felnyitjuk, a SIM-kártya elcsúszhat. Kövessük a felhasználói útmutató SIM-kártya behelyezésére vonatkozó utasításait.

Többször is helytelenül adtuk meg a PUK- (Personal Unblocking Key - Személyes feloldókulcs) kódot . A SIM-kártya inaktív. Ha az inaktivitás véglegesnek tűnik, lépjünk kapcsolatba a szolgáltatóval, és igényeljünk új SIM-kártyát.

Nemrég szolgáltatót váltottunk . Ebben az esetben a SIM-kártya vagy a telefon még az előző szolgáltatóhoz van konfigurálva, és azt újra kell konfigurálni. Az is előfordulhat, hogy a telefon úgy van konfigurálva, hogy az nem használható más szolgáltató SIM-kártyájával. Segítségért lépjünk kapcsolatba a szolgáltatóval. 

Ha a fentiek egyike sem áll fenn, és továbbra is hibaüzenet jelenik meg, előfordulhat, hogy a SIM-kártya megsérült. A SIM-kártya megvizsgálásához és/vagy cseréjéhez lépjünk kapcsolatba a szolgáltatóval, vagy vigyük el a készüléket a legközelebbi Nokia szervizpontba, ahol megvizsgálják.

 A telefonom automatikusan kikapcsol. Mit tegyek?

Ha problémák mutatkoznak a tápellátással, akkor az lehet a telefon, az akkumulátor vagy a töltő hibája. Mielőtt elvinnénk a telefont egy Nokia szervizpontba, végezzük el a következő ellenőrzéseket:

Teljesen töltsük fel az akkumulátort a felhasználói útmutatóban leírtaknak megfelelően.

Távolítsuk el, majd helyezzük vissza az akkumulátort a felhasználói útmutatóban leírtaknak megfelelően.

Győződjünk meg arról, hogy a telefonnal kompatibilis Nokia akkumulátort és töltőt használunk. A kompatibilitást az akkumulátorok kompatibilitási táblázatában töltők kompatibilitási táblázatában és a ellenőrizhetjük.

Ha ki tudunk próbálni a miénkkel megegyező típusú akkumulátort és töltőt, akkor azokkal ellenőrizhetjük , hogy a telefon, az akkumulátor vagy a töltő-e a hibás. 

Ha nem tudjuk teszteli a telefont, vagy az továbbra is kikapcsol, vigyük el a legközelebbi Nokia szervizpontba, ahol megvizsgálják.

A telefonom nem kapcsol be. Mit tegyek be?

Ha problémák mutatkoznak a tápellátással, akkor az lehet a telefon, az akkumulátor vagy a töltő hibája.

Először csatlakoztassuk a telefont a töltőhöz . Csatlakoztassuk a töltőt egy hálózati áramforráshoz, várjunk pár percet, majd próbáljuk meg bekapcsolni a telefont. 

Ha a telefon még mindig nem kapcsol be, hajtsuk végre a következő ellenőrzéseket:

Teljesen töltsük fel az akkumulátort a felhasználói útmutatóban leírtaknak megfelelően.

Távolítsuk el, majd helyezzük vissza az akkumulátort a felhasználói útmutatóban leírtaknak megfelelően.

Győződjünk meg arról, hogy a telefonnal kompatibilis Nokia akkumulátort és töltőt használunk. A kompatibilitást az akkumulátorok kompatibilitási táblázatában töltők kompatibilitási táblázatában és a ellenőrizhetjük.

Ha ki tudunk próbálni a miénkkel megegyező típusú akkumulátort és töltőt, akkor azokkal ellenőrizhetjük , hogy a telefon, az akkumulátor vagy a töltő-e a hibás. 

Ha nem tudjuk teszteli a telefont, vagy az továbbra sem kapcsol be, vigyük el a legközelebbi Nokia szervizpontba, ahol megvizsgálják.

A telefonom akkumulátorának mindig alacsony a töltöttsége. Mit tegyek? 

Ha problémák mutatkoznak az akkumulátor töltöttségével, akkor az lehet a telefon, az akkumulátor vagy a töltő hibája.

Győződjünk meg arról, hogy a telefonnal kompatibilis Nokia akkumulátort és töltőt használunk. A kompatibilitást az akkumulátorok kompatibilitási táblázatában töltők kompatibilitási táblázatában és a ellenőrizhetjük.

Ha ki tudunk próbálni a miénkkel megegyező típusú akkumulátort és töltőt, akkor azokkal ellenőrizhetjük , hogy a telefon, az akkumulátor vagy a töltő-e a hibás.

Még a jó minőségű akkumulátorok, mint a Nokia akkumulátorai is egy idő után elveszítik energiatároló képességüket. Ha eljött az ideje az akkumulátor cseréjének , mindenképpen eredeti akkumulátort vegyünk egy hivatalos Nokia kereskedőtől.

Ha nem tudjuk teszteli a telefont, a töltőt vagy az akkumulátort, és további segítségre van szükségünk, vigyük el a legközelebbi Nokia szervizpontba, ahol megvizsgálják azokat.

A hívások megszakadnak. Mit tegyek?

A hívások megszakadását és a gyenge hangminőséget okozhatja az alacsony térerősség vagy az átmeneti szünetek a lefedettségben ott, ahol mi vagyunk éppen, vagy ott, ahol a másik fél tartózkodik.

A legtöbb esetben a szolgáltató tud a térerősséggel kapcsolatos kérdésekre választ adni.

A térerősséget a telefon kijelzőjének bal oldalán található térerőjelző mutatja meg.

Ez a jelző egyre magasabb, ahogy a térerő nő, és egyre alacsonyabb, ahogy a térerő csökken.

Ha növelni akarjuk a térerőt, próbáljuk enyhén mozgatni a telefont, vagy menjünk egy ablakhoz, ha épületből telefonálunk. 

Ha folyamatosan gyenge térerőt tapasztalunk egy adott területen, előfordulhat, hogy ott nem megfelelő a lefedettség. A hálózati lefedettségről a szolgáltató tud bővebb információkat nyújtani.

Ha arra gyanakszunk, hogy a problémát a telefon és nem a hálózat okozza, vigyük el a legközelebbi Nokia szervizpontba, ahol megvizsgálják azt.

A telefonom nem csörög. Mit tegyek?

Győződjünk meg arról, hogy a telefon be van kapcsolva, ésmegfelelő a térerő.

A térerősséget a telefon kijelzőjének bal oldalán található térerőjelző mutatja meg.

Ez a jelző egyre magasabb, ahogy a térerő nő, és egyre alacsonyabb, ahogy a térerő csökken.

Ha növelni akarjuk a térerőt, próbáljuk enyhén mozgatni a telefont, vagy menjünk egy ablakhoz, ha épületből telefonálunk. 

Néhány telefonmodell nem csörög a hangszórón, csak a fülhallgatóban, ha fülhallgatót csatlakoztattunk. Távolítsuk el a fülhallgatót, majd ellenőrizzük, ez megoldotta-e a problémát.

Ha a telefon üzemmódja "Néma", "Repülés", "Offline" vagy bármilyen üzemmód, amelyben a csengés némítva van, akkor a telefon nem fog csörögni. Váltsunk át az "Általános" vagy "Normál" üzemmódra, és ellenőrizzük a csörgést. Az üzemmód ellenőrzésének és módosításának lépéseit a felhasználói útmutatóban találjuk meg.

Győződjünk meg arról, hogy be van kapcsolva egy csengőhang, és a hangerő nem túl alacsony . A hangerő beállításának és egy csengőhang kiválasztásának lépéseit a felhasználói útmutatóban találjuk meg.

Ha hívásátirányítás van bekapcsolva, akkor előfordulhat, hogy a hívások azonnal a hangpostára kerülnek anélkül, hogy a telefon csörögne. A hívásátirányítás bekapcsolásának és kikapcsolásának lépéseit a felhasználói útmutatóban találjuk meg. Ha segítségre van szükségünk a hangpostához, lépjünk kapcsolatba a szolgáltatóval. 

Ha a telefon még mindig nem csörög, akkor vigyük el egy Nokia szervizpontba, ahol megvizsgálják azt.

 Hogyan állíthatok be egy Bluetooth-kapcsolatot?

Ha Nokia készülékünk támogatja a Bluetooth vezeték nélküli kapcsolatot, akkor azt általában a Kapcsol. vagy Kapcsolatok menü Bluetooth pontjában tudjuk bekapcsolni.

Bluetooth bekapcsolása ? A Bluetooth funkció bekapcsolásához válasszuk az Igen lehetőséget.

A telefon láthatósága ? Ha azt szeretnénk, hogy a készüléket más Bluetooth-készülékek megtalálják, válasszuk a Mindenki látja lehetőséget. Ha a Rejtett lehetőséget választjuk, akkor a készülékünket más készülék nem fogja megtalálni.

Saját Bluetooth-név ? Ebben a pontban adhatunk nevet a készülékünknek. 

A termék Bluetooth funkciójának használatáról bővebb információkat a felhasználói útmutatóban találhatunk.

Hogyan készíthetek biztonsági másolatot a memóriakártyámon tárolt információkról?

A telefon memóriakártyáján található adatokról a PC Suite alkalmazással készíthetünk biztonsági másolatot a számítógépre. Olvassuk el a ?Hogyan készíthetek másolatot a telefon adatairól?? kérdésre adott választ a GyIK Általános részének a szinkronizálásról és másolásról szóló szakaszában.

A memóriakártya nem működik megfelelően. Mit tegyek?

Ha a memóriakártya nem működik megfelelően, készítsünk másolatot a készülék memóriakártyáján lévő adatokról a számítógépre, majd formázzuk a memóriakártyát a Nokia készülék segítségével. A memóriakártya formázásával kapcsolatban olvassuk el a készülék felhasználói útmutatóját.

Ha a formázás közben vagy a formázás után hibaüzenetet kapunk, mely szerint a készülék nem tudja olvasni a memóriakártyát, vigyük el azt a legközelebbi Nokia Szervizpontba.

Figyelem: A memóriakártya formázásával véglegesen törlünk minden adatot a memóriakártyáról. Formázás előtt készítsünk másolatot a memóriakártyán tárolt adatokról.

Fontos: A Nokia készülékben található memóriakártyát KIZÁRÓLAG Nokia készülékkel formázzuk. Ne próbáljuk meg a memóriakártyát más készüléken, például egy számítógépen formázni, mert lehet, hogy ezután a kártya nem fog megfelelően működni.

Hogyan formázhatom a memóriakártyámat?

Egyes memóriakártyák már vásárláskor formázva vannak, míg másokat formázni kell az első használat előtt. Kérdezzük meg a kereskedőt, hogy kell-e formáznunk a memóriakártyát, mielőtt használni tudnánk.

A memóriakártya formázásával kapcsolatban olvassuk el a készülék felhasználói útmutatóját.

Figyelem: A memóriakártya formázásával véglegesen törlünk minden adatot a memóriakártyáról. Formázás előtt készítsünk másolatot a memóriakártyán tárolt adatokról.

Fontos: A Nokia készülékben található memóriakártyát KIZÁRÓLAG Nokia készülékkel formázzuk. Ne próbáljuk meg a memóriakártyát más készüléken, például egy számítógépen formázni, mert lehet, hogy ezután a kártya nem fog megfelelően működni.

Hogyan védhetem meg telefonomat a káros szoftverektől?

Mobilkészülékünket a következő egyszerű módokon védhetjük meg a káros alkalmazásoktól:

Általánosan elmondható, hogy a Bluetooth kapcsolatot rejtett módban kell tartani, kivéve ha valamiért kifejezetten láthatónak kell lennünk mások számára.

Legyünk körültekintőek, amikor alkalmazásokat fogadunk Bluetooth-on vagy MMS-en keresztül. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ne nyissuk meg az így fogadott mellékleteket ? kivéve, ha tudjuk, mik azok.

Ne engedélyezzünk és ne töltsünk le ismeretlen vagy nem megbízható forrásból származó tartalmat a mobilkészülékre.

A Bluetooth biztonságos használatával kapcsolatban bővebben a következő, angol nyelvű oldalakon olvashatunk:

Bluetooth: http://www.bluetooth.com/Bluetooth/Learn/Security/Protection/

Nokia biztonsági előírások: http://www.nokia.com/security

Ha azt gyanítjuk, hogy a telefonunkon káros alkalmazás található, vigyük el a készüléket a legközelebbi Nokia Szervizpontba, ahol megvizsgálják. A szervizpontok címeit az Üzletkereső oldalon találjuk meg.

Ha azt gyanítjuk, hogy a telefonunkon káros alkalmazás található, vigyük el a készüléket a legközelebbi Nokia Szervizpontba, ahol megvizsgálják. A szervizpontok címeit az Üzletkereső oldalon találjuk meg.

A telefonomat megtámadta egy káros alkalmazás. Mit tegyek?

Ha tudjuk, vagy gyanítjuk, hogy a telefonunkat megtámadta a Cabir féregvírus vagy más, Bluetooth-on vagy MMS-ben terjedő káros alkalmazás, vigyük el a készüléket a legközelebbi Nokia Szervizpontba, ahol megvizsgálják.

GPS

Szeretnék műholdat vásárolni.

Ez egy viszonylag gyakran előforduló kérdés felénk. Egy enyhe képzavar van benne, hiszen műholdat akkor sem tudnánk eladni, ha szeretnénk, tekintve, hogy a beszerezhetősége kissé idő- és pénzigényes lenne, bár professzionális beszerzőink szinte mindent megoldanak.

Ilyen esetekben a fogalomzavar enyhítése után javasoljuk valamilyen céleszköz vásárlását.

Frissíthető a készülék?

Ez, talán a leggyakrabban előforduló kérdés nálunk. A válasz megértéséhez fontos ismernünk a piacon kapható készülékek közötti különbségeket. Tapasztalataink szerint, a vásárlás előtti mérlegeléskor a fő szempont az ár. Az áhított termék ára alapján döntünk, mielőtt megvásároljuk. Éppen ezért vagyunk mi nehéz helyzetben, hogy elmagyarázzuk, miért is költsön esetenként akár háromszor annyit egy külsőre ugyanolyan navigációra. Két különböző csoportra tudjuk bontani a márkákat. Az egyik, az ún. A-Brand. Az ebbe a csoportba tartozó márkák prominens, komoly, világszintű hálózattal rendelkező nagy nevek. Eme csoportnak egyik jellegzetessége, hogy látszólag ugyanazért, jóval több pénzt kérnek el tőlünk. Viszont nagyon fontos tudni, hogy az ebbe a csoportba sorolt márkák mindegyike nagyon komoly, megbízható világcég, melyek így igen magas minőségű szolgáltatási kört nyújtanak az értékesített termékek mellé. Így például: a termék, vásárlás után szinte garantáltan bővíthető, frissíthető. A vásárlástól számított, akár hosszabb idő elteltével is vásárolhatunk hozzá kiegészítő, vagy pótalkatrészeket. A termék lokális támogatottsága teljes körű, így biztos, hogy megbízható, gyors szervizzel rendelkezik, melyre   magas minőségű eszközök miatt szerencsére alig van szükség. Ezek a szervizhálózatok nem szoktak eltűnni egyszer csak. A termékekhez mellékelt értéknövelő szolgáltatások, mint például klubtagság, mely esetleg olcsóbb vásárlási lehetőséget biztosít egyes termékekre, az egész világot behálózó közösségi weboldalakhoz való hozzáférés, egyénileg felvett tartalmak megosztása.

A másik csoport a B-Brand-ek. Ezek a másodvonalas, nagyon nagy darabszámban gyártott és értékesített termékek. Fontos ezekről tudnunk, hogy eleve azzal a céllal kerülnek piacra, hogy nagyon alacsony árukkal nagyon nagy darabszámú értékesítést érjenek el vele. Azonban a nagyon olcsó árnak vannak hátrányai is. Ahhoz, hogy jóval alacsonyabb összegért állíthasson elő egy ilyen eszközt, szinte minden alkatrészen spórolniuk kell. Az esetek nagy részében messziről nem olyan jó minőségű házban vannak a gépek, távolról sem olyan profi alkatrészekkel. Éppen ezért nem biztos, hogy kifizetődő nagyon olcsó készüléket venni, tekintve, hogy ezeknek élettartama, de akár használhatósága, minősége meg sem közelíti a nagy márkák által nyújtott színvonalat. Természetesen fontos megemlítetnünk, hogy az ebbe a kategóriába tartozó termékek sem kifejezetten minősíthetőek rossznak. A maguk nemében legalább annyira jó termékek ezek is, de fontosnak tartjuk, hogy vásárlóink teljes körű tájékoztatást kapjanak a választékról. Tehát, a frissíthetőségre adott válaszunk a terméktől függ. Éppen ezért, illetve mert a piac irányzata folyamatosan változik, érdemes hozzánk ellátogatni, hogy friss információkkal tudjuk megkönnyíteni választását.

Mi az a TMC?

Traffic Message Channel - Forgalmi információs csatorna.

Működik e a TMC hazánkban?

 A válasz igen. Azonban az elérhető termékek még csak kis százalékánál. Ennek az-az oka, hogy még ha a készülékünk képes is TMC jel vételére, vagy elő van készítve és vásárolunk hozzá TMC antennát, a benne lévő térképszoftver nem tartalmazza az adás értelmezéséhez és megjelenítéséhez szükséges információkat. A jó hír viszont, hogy a térképgyártók folyamatosan fejlesztik a szoftvereket, így várhatóan még az idén belekerülnek a hardveresen előkészített termékekbe a továbbfejlesztett térképek.

Bekapcsoltam a GPS-em és nem látja a műholdakat. Mit tegyek?

Amennyiben a készülék már hosszabb ideje nem volt bekapcsolva, előfordulhat, hogy a műhold-adat adatbázisa (almanach) már nem aktuális. A készülék természetesen az adatok újragyűjtését automatikusan elvégzi, de ehhez hosszabb időre van szüksége. Fontos, hogy ezalatt az idő alatt Ön a GPS-el mozog, az élesedési idő megnőhet. Javasolt a pozíció keresésekor a GPS-t nyugodt helyzetben hagyni.

Hogyan kell a GPS-t a PC-hez csatlakoztatni?

Szinte minden Garmin készülék csatlakoztatható PC-hez. Számos készülékhez alaptartozék a soros (RS-232) vagy USB kábel. USB-s eszközökből két féle létezik: Flash meghajtó alapú, vagy Garmin USB eszköz. A Garmin USB eszközhöz szükséges illesztő-program  letölthető.

Mi az eltérés az egyes útvonal-tervezési beállítások között?

A Garmin készülékekben általában beállítható a leggyorsabb, legrövidebb vagy légvonalas (egyes berendezésekben nem található ilyen) útvonaltervezés. A leggyorsabb tervezéskor a készülék a legnagyobb sebességű utakat veszi figyelembe (autópályák, főutak). A legrövidebb tervezéskor a készülék a lehető legkisebb távolsággal számol, azonban ilyenkor alacsony rendű utakra is (adott esetben földút) tervez. Légvonalas tervezéskor az eszköz közvetlen vonalat húz a kiindulási- és a célpont közé. A légvonalas tervezést leszámítva a berendezés figyelembe veszi az esetleges tiltásokat, melyeket a Tiltások vagy Elkerülendők között lettek beállítva.

Miért írja a készülék tervezéskor, hogy "Nincs elegendő memória"?

Amennyiben több tiltás is be van jelölve (Fizető utak, Autópályák, Főútvonalak, stb...) és hosszabb útvonaltervet készít, a készülék "Nincs elegendő memória" hibaüzenetet adhat. Ekkor vagy rövidebb szakaszt tervezzen, vagy oldja fel valamelyik tiltást. Ez a hiba nem a behelyezett memóriakártyával van összefüggésben, így annak cseréjével nem szűnik meg. Előfordulhat, hogy a határokon keresztüli tervezéskor a készülékbe telepített több térkép miatt jelenik meg ez az üzenet, ekkor célszerű a legnagyobb térképet engedélyezni kizárólag (pl. Európa), a többi letiltani, így elkerülhető hogy azokon is megkísérelje a szoftver a tervezést. A beállítás készüléktől függően az Eszközök (villáskulcs) -> Beállítások -> Térkép -> Térképinfó (vagy Térkép adat) résznél lehetséges. Itt a nem kívánt térkép neve elől vegyük ki a pipa jelzést.

Mi a különbség a PDA és PNA között, melyiket vegyem?

A PDA más néven PPC ( Pocket Digatal Asistant, Pocket PC). Mint a neve is tükrözi, Személyes Digitális Asszisztens, más néven Kézi számítógép. Elsődleges céljuk a naptár, jegyzet, és üzleti alkalmazások (Office) használata út közben. Másodlagos céljuk lehet a navigáció, és/vagy a telefon funkció is. A PNA (Pocket Navigation Asistant) kimondottan csak a navigációra alkalmas. Főként autós, de lehet hajózási vagy repülési térképpel felszerelt navigáció. A készülékre a PDA-val ellentétbe a gyártó telepíti a programokat, a felhasználó nem telepíthet a készülékre semmilyen alkalmazást! A gyártók igyekeznek egyre több programot beépíteni mint a hang, videó, és képek lejátszása, E-Könyv (PDF, TXT) olvasók, TV-Rádió vevők, és kezd elterjedni az internet elérés GSM SIM kártya segítségével, vagy beépített WLAN (Wifi) eszköz segítségével. A fenti válaszokból adódik egy fontos kérdés amit a kedves vásárlóink sűrűn feltesznek, lehet-e cserélni a navigációs programot mindkét készülékben? A PDA esetében igen! A navigációs szoftvergyártók PDA készülékekre gyártják szoftvereiket! A PNA esetében csak licenszről beszélünk, hiszen ebben az esetben a gyártó telepíti a navigációs programot, és a gyártó frissíti a szoftvert is! Ez alól kivétel a Garmin és a TomTom, mivel mindkettő gyártó PNA készülék gyártó is egyben, nem csak a navigációs szoftvereket készítik. Tehát arra a kérdésre, hogy van egy eredeti iGO navigációs programom, rátelepíthető-e bármelyik PNA navigációs eszközre, egyértelműen nem a válasz!

Eddig okostelefonom volt, most PDA-s telefont szeretnék, mire kell figyelnem?

A navigációs, telefonos PDA-k virágkorukat élik. Egyre jobban megfizethető az áruk, és valóban sokkal többet tudnak mint bármelyik okostelefon! Ebből adódik, hogy sokan megbánják ezen készülékek vásárlását. Egy telefonos PDA sokkal több utána olvasást igényel mint egy okostelefon. Fontos odafigyelni a gyártóra, a processzor sebességére, a ram méretére, GPS chip-re és a vásárlói tapasztalatokra, amikről a fórumokon lehet olvasni, és az operációs rendszerre. Egy telefonos PDA sokkal kényelmetlenebb mint egy okos telefon!

Sok szoftver készül ami lehet ingyenes, vagy pénzért megvásárolt, kényelmesebbé teszi telefonos PDA-nkat. Érdemes utána olvasni, hogy a kinézett program megfelelően fut-e a készülékünkön, támogatott-e a PDA operációsrendszerét, ...stb.

Például fontos tudnivaló, hogy a Windows Mobile operációs rendszerrel ellátott PDA-kon futtatott programok leállítása nem lehetséges, csak segédprogramokkal!

Ha a felhasználó le "X"-eli vagy "OK"-ot nyom, a program nem áll le, hanem háttérbe fut tovább! Ez azt eredményezi, hogy nagyon hamar bele tellik a készülék RAM-ja és lassulást, rosszabb esetben fagyást okozhat! Erre sok megoldás van, íme néhány:

pBar, smclose, InClose, vBar, HTC X-button. ...stb. Vannak készülékek, amikben alapból benne vannak, ezekre figyelni kell és beállítani. Ha nincs, akkor muszáj telepíteni egyet, és beállítani. Érdemes megtanulni a Windows Mobile könyvtárszerkezetét, hiszen sokat fogjuk használni. A csengőhangokat a windows/rings vagy az "SDkártya"/My Documents/My Ringtones könyvtárba kell bemásolni ahhoz, hogy be lehessen állítani őket.

Ilyenek még az ébresztőhangok, amit a windows könyvtárba kell bemásolni, és csak wav kiterjesztésű PCM hang lehet. A fájlok mozgatásához használhatunk Totalcommandert, ami ingyenes, vagy a fizetős Resco explorrert. A gyári beépített nem csak lassú, de bizonyos helyzeteket nem kezel megfelelően. Amennyiben valamilyen hiba lép fel, ne szaladjunk szervizbe, ne próbáljuk magunk megfrissíteni a készüléket. A http://hardreset.eu oldalon biztosan megtaláljuk készülékünket, az ott leírtak alapján nyomjunk egy fizikai vagy szoftveres hardresetet. Ez nem az ahol a ceruzával nyomunk egy resetet (újraindítjuk), hanem az operációs rendszert telepíti újra. Felhívnám a figyelmet a telefonszámok, sms-ek, mms-ek lementésének fontosságára, hiszen egy ilyen hardreset vagy ROM frissítésénél, ezek teljesen törlődnek. Hangsúlyozom, lehetetlen minden programot és beállítást leírni, amiket leírtam tudnivalókat, csak pár a sok közül! Mára sok mobil operációs rendszer próbál kibontakozni.

Érdemes ezen a területen is olvasgatni kicsit, hiszen mint az asztali gépeknél, itt is az egyik erre a legjobb, a másik arra. Egyikre sem mondhatom, hogy ez a legjobb, mindegyiknek megvan az előnye és a hátránya. Amire érdemes odafigyelni, az a futótűzként terjedő linux alapú Google Android OS, Nokia féle Debian linuxra épülő Maemo, Samsung féle linux alapokon nyugvó Bada. Ami már nagyon kinőtte magát, a hírhedt Apple iPhone, és az azon nyugvó unix alapú iPhone OS.

Készülékek szoftver és ROM frissítése.

A mikéntjét és működését nem taglalnám, azonban van két fontos dolog amivel jó ha tisztában vagyunk. Frissíteni csak a gyártó hivatalos honlapjáról letöltött frissítésekkel lehet (készülék dobozán fel van tüntetve a hivatalos oldal címe). Ez vonatkozik a ROM, és a szoftverfrissítésekre is. Nagy körültekintést igényel, csak az eszközre készített frissítést szabad feltenni! Amennyiben nem hivatalos frissítés kerül rá, de a készülék meghibásodik, és semmi köze a frissítéshez, úgy garancián belüli javításról beszélhetünk, ha a frissítés következtében romlik el a készülék, garanciáját elvesztve nem javítható. Hazánkban ezen hibák javítása nehézkes, így a javítási költsége magas, és hosszadalmas a javítási ideje. Frissítésekkel érdemes szakemberhez fordulni. Vagy szervizben, de sok esetben az üzletekben is ahol a készüléket vásárolta, ingyen megfrissítik.

NYOMTATÓ

Nem tudom milyen kellék szükséges a nyomtatómhoz!

A nyomtató kézikönyve tartalmazza a szükséges kellékek típusát, megnevezését. Kiveszed a nyomtatódból a jelenleg benne lévőt és azon általában találsz típusszámot. 

Milyen nyomtatót vegyek?

Vásárlás elött érdemes körülnézni a kellékanyagok árairól is, mert az olcsóról hamar kiderül, hogy drága!

Tudva levő, hogy a nyomtató gyártók, már régóta nem az eladott nyomtatókból profitálnak, hanem az utána folyamatosan felmerülő kellékanyagok értékesítéséből. Ami tendencia igazábol csak akkor, és annak okoz problémát, aki tájékozódás nélkül megveszi a "legolcsóbb" óriásplakátos tintafröcskölőket :)

Nyomtató vásárláskor ne -csak- a nyomtató árát nézzük a cimkén, hanem vegyük figyelembe a folyamatosan felmerülő költségeit. Az oldalunkon több száz gyártó közel 8000 nyomtató típusához találni eredeti és utángyártott kellékanyagot (az általa kinyomtatható oldal mennyiségével). Itt könnyen kiszámítható melyik nyomtató milyen gazdaságosan fog üzemelni.

Milyet vegyek?

Mátrix: Sokak szerint elavult, pedig nem így van! Sok helyen használnak a mai napig mátrix nyomtatót, ahol a minőség nem túlzottan fontos, viszont a mennyiség és gazdaságosság igen! Számlák nagy mennyiségben nyomtatása, könyvelők, raktárkészletek, főkönyvi kivonatok.. Sebessége: Nagyon gyors

Minősége: Elfogadható (csak szövegnyomtatáshoz)

Terhelhetőség: akár 10-100.000/hó

Kellékanyag ára: (Nagyon olcsó)

Utángyártott kellékanyag: kapható szinte mindhez (néhány száz forint)

Tintasugaras: Talán a legelterjettebb, sokoldalú falhasználhatósága miatt. Használható szöveg, kép, fénykép nyomtatáshoz. Sajnos gazdaságosnak nem mondható, de megfizethető az ára és tökéletes a minőségbe! Kis irodai, vagy otthoni használatra ezt ajánljuk. Otthoni fotó nyomtatáshoz, levelek, házi feladatok, prezentációk elkészítéséhez kiváló.

Sebessége: Elfogadható (8-25 oldal/perc)

Minősége: Kiváló

Terhelhetőség: akár 500-2500/hó

Kellékanyag ára: (A jól választott nyomtatóhoz olcsó, de nagyon borsos is lehet!)

Utángyártott kellékanyag: kapható szinte mindhez (néhány száz forinttól, néhány ezerig)

Mono Lézernyomtató: Fekete-feher nyomtatáshoz, gyors, gazdaságos, minőségi. Ahol már a tintasugaras nem gazdaságos, de nincsen szükség színes nyomtatásra. Számlázás, szórólapok, árlisták, levelek leginkább a felhaszálási területe.

Sebessége: Gyors (15-40 oldal/perc)

Minősége: Kiváló

Terhelhetőség: akár 200-20.000/hó

Kellékanyag ára: (A nyomtatható oldalak számával összevetve gazdaságos)

Utángyártott kellékanyag: kapható szinte mindhez (általában az eredeti töredékéért)

Színes Lézernyomtató: Ma már ez is a megfizethető kategóriába tartozik, néhány tízezer forinttól elérhető. Ahol a tintasugaras nyomtatás már drága, de szükség van a színesben nyomtatáshra is. Gyors, gazdaságos, de fénykép minőséget ne várjunk tőle, nem is arra van kitalálva! Brossúrákhoz, szórólaphoz, igényesebb levelekhez, névjegykártyákhoz, kiváló! Itt nagyon érdemes odafigyelni a kellékanyag ára és a vele kinyomtatható oldalak számára! A kellékanyag cseréje ugyanannyiba (vagy sokszor többe is) kerül mint maga a nyomtató! Ezzel, ha számolunk előre nem ér meglepetés. A lapkölstége így is töredéke a tintasugaras nyomtatókhoz viszonyítva, de egyszerre "több oldalra elegendő" kelléket vagyunk kénytelenek megvásárolni. Egy egy toner 1-8.000 oldalra elegendő.

Sebessége: Elfogadható (4-20 oldal/perc)

Minősége: Megfelelő

Terhelhetőség: akár 2.000-20.000/hó

Kellékanyag ára: (A nyomtatható oldalak számával összevetve gazdaságos)

Utángyártott kellékanyag: egyre több típushoz kapható

Szilárd tintás nyomtató: Az ára az első ami szembetűnik. Bizony nem otthoni felhasználásra való még manapság. Viszont, ha a minőség, sebesség, megbízgatóság, sokoldalúság, olcsó lapköltség számít, akkor ez a legjobb választás! Minősége akár a fotónyomtatókkal vetekszik, sebességben bármely nagygéppel felveszi a versenyt. Nincs "majdnem kiürült" festékkazetta, (az utolsó lapot is ugyanolyan telítettséggel nyomja mint az elsőt) Maga a gép, már az elérhető kategóriába tartozik, de csak akkor érdemes befektetni egy ilyenbe, ha valóban ki is tudják használni.

Sebessége: Nagyon gyors (30-50 oldal/perc) színesben is.

Minősége: Kíváló

Terhelhetőség: akár 60.000-180.000/hó (!)

Kellékanyag ára: (A nyomtatható oldalak számával -színesben is- összevetve gazdaságos

Még néhány fontos szösszenet nyomtató vásárláshoz

A nyomtatókhoz szinte kivétel nélkül úgynevezett demó kellék van mellékelve! Ezzel általában a fele vagy negyede mennyiséget tudjuk kinyomtatni, mint a késöbb vásárolható kellékkel.

Minden nyomtatógyártó kispórolja a csomagolásból az USB kábelt. (ára kb 300ft), ezt vásárolni kell külön. (Tápkábel mindig van a dobozban).

Szánjuk rá azt a néhány percet, hogy összehasonlítsuk a kellékek árait, mielött megvásároljuk a nyomtatót! Vagy ha már megvan, keressük meg a legolcsóbb beszerzési forrást, és próbáljuk gazdaságosan üzemeltetni. Manapság már nem gond a távolság, -szinte- mindenhol vállalnak házhoz szállítást, a WebÁruházak száma kifogyhatatlan, de ez már egy másik történet..

Ugyanannyit tudok e nyomtatni a ForUse kellékkel, mint az eredetivel?

Néhány esetben a kellék tartályának mérete lehetővé teszi, hogy nagyobb mennyiségű festéket töltsenek bele, mint amennyi az OEM termékben van. A többibe pedig ugyanannyi tinta/festékpor kerül, mint az eredetibe.

A gyártó cégek soha nem spórolnak a tinta/festékpor mennyiségén, ez a gyártásnak, felújításnak alig 10-15%-át teszi ki. Nem érdemes kockáztatni a vásárló elégedettlenségét, az adott termékkel kapcsolatban. Több esetben inkább arról számolnak be, hogy 10-30%-al többet töltenek bele mint ami eredetileg volt.

Tönkreteheti a nyomtatómat a nem eredeti termék használata?

NEM. Egy 2005 februárjában elkészült 11 különböző típusú tintasugaras nyomtatót vizsgáló tanulmányban, a holland nemzeti fogyasztóvédelmi testület (Consumentenbond) kijelentette, hogy a nyomtató gyártók által gyakran képviselt álláspont ellenére, a nem eredeti (nem OEM) kellékekkel nyomtató készülékek esetében százalékosan nem nagyobb a panaszok aránya, mint az eredeti (OEM) kellékanyagot használó nyomtatóknál.

Nyomtatók kapacitási adataikról...

Általában! A nyomtató -és kellékanyag gyártók, a patronok, tonerek kapacitási adatait 5% lefedettség mellett jelölik. Ez a szám gyakorlatilag csak egy viszonyszám, hiszen lehetetlen mindig 5% lefedettségű oldalt nyomtatni (ez lényegében egy A4 gépelt átlagos oldalnak felelne meg)

Most kezdik bevezetni az ISO szabványt a tintapatronok kapacitásának mérésére!

Az ISO (International Standards Organization for Standardization), a világ nemzeti hitelesítő intézményei, független szakértők, valamit az Epson, Canon, HP, Lexmark és más vezető gyártók képviselőinek segítségével kidolgozott egy olyan szabványt, amely ésszerű és következetes alapot kínál a különböző tintasugaras nyomtatók teljesítményének összehasonlíthatóságára. Így ezentúl egy mindenki által elfogadott és támogatott szabvány alapján lehet az egyes nyomtatókkal az egy patronnal kinyomtatható oldalak átlagos számát meghatározni, illetve ily módon összehasonlíthatóvá válnak a különböző márkájú nyomtatók patronjainak kapacitásadatai.

Az ISO által készített ISO/IEC FCD 24711 és 24712 szabvány magába foglalja több, mint 150 ország nemzeti szabványait, így a nemzetközi konszenzus alapján létrejött szabványok széles körben elfogadottak a magán- és a közszféra számára egyaránt.

A TESZTEK LEBONYOLÍTÁSA

- A teszt elvégzése során típusonként legalább 3 nyomtatót használtak. A tesztnyomtatás az induló patronsorozaton kívül legalább 3 sorozat patronnal történt.

- A lenti tesztnyomatokat folyamatosan, egymást követő sorrendben nyomtatták. A patronok cseréjére csak akkor került sor, amikor a nyomtató szoftver jelezte, hogy a készülék csak patroncsere után tud tovább nyomtatni.

- A teszt szabályozott hőmérsékleten zajlott. A teszthez használt számítógép egy Microsoft Windows operációs rendszerrel működő PC. A nyomtatások egyszerű irodai papírra, alapértelmezett üzemmódban történtek.

- Az összes, teszteredményt befolyásoló tényezőt figyelembe véve, a hitelesség és megbízhatóság érdekében a meghatározott értékek a szabvány szerinti módon kerültek lekerekítésre.

AMD processzorok 

Az Advanced Micro Devices (AMD) 2005 márciusában indította útjára első saját notebook processzor márkáját, a Turion 64-et. A Turion 64 a már korábban megismert Opteron és Athlon 64 processzorokkal majdnem teljesen azonos felépítésű, a különbség az alacsony fogyasztásra való finomhangolásban rejlik. A 64-es szám azt jelzi, hogy a chip a 64 bites AMD64 kiterjesztést is kezeli, igaz ennek gyakorlati jelentősége a Windows Vista megjelenéséig megkérdőjelezhető, mivel kevés 64 bites alkalmazás áll rendelkezésre, jellemzően teljesítményéhes, professzionális célszoftverek. Ennek megfelelően a legtöbb turionos notebookot 32 bites Windows XP-vel szállítják továbbra is. A Turion család két fővonalra oszlik jelenleg, az MT és az ML jelölésűekre. Ezek a fogyasztási kategóriát jelzik: az MT az alacsonyabb, az ML a magasabb fogyasztást jelzi. Analógiaként az MT megfeleltethető lenne az Intel LV, azaz low-voltage chipjeivel. A betűk után látható szám pedig a relatív teljesítményre igyekszik utalni: minél magasabb, annál erősebb a chip.

Turion X2 64 bites

A Turion X2 felépítését tekintve semmiben sem különbözik az AMD többi kétmagos processzorától, vagyis magonként dedikált első- és másodszintű gyorsítótárakat tartalmaz, a Turion X2 esetében ez 128 és 512 kilobájt (a legolcsóbb TL-50 esetében 128+256 kilobájt). A chip már kétcsatornás DDR2 memóriavezérlővel készül, amely legfeljebb 667 MHz-es memóriát támogat. Az új Turionok már S1 foglalatba illeszkednek, amely a korábbinál kisebb méretű, helytakarékos megoldás.Az integrált DDR2 memóriavezérlőnek, valamint a Hyper-transport interfésznek köszönhetően a Turion X2 teljesítménye egy hasonló órajelű Intel Core Duóéval vetekszik, bár maximális fogyasztásban is megelőzi azt. A Turion X2-ből négy változatot (TL-50, TL-52, TL-56, TL-60) jelentett be az AMD, amelyek órajele 1,6 és 2 GHz között alakul.

Mobile AMD Sempron

A Sempron mobil változatait ellátják az NX-funkcióval, és a Cool'n'Quiet energiamenedzsment helyett a notebookprocesszoroknál megszokott, hatékonyabb PowerNow!-t alkalmazzák. A mindössze 25 watt átlagfogyasztású, kisebb feszültségen üzemelő, főleg ultrakönnyű noteszgépekbe szánt Low Power-modellek az Intel Celeron M-mel, míg a 62 watt TDP-jű mobil Sempronok a notebookokban ugyancsak fellelhető normál Celeronokkal konkurálnak.

AMD Mobile Sempron processzorok, 62 W TDP

Processzor

Órajel (GHz)

L2-cache (kB)

Mobile Sempron 3000+

1,8

128

Mobile Sempron 2800+

1,6

256

Mobile Sempron 2600+

1,6

128

AMD Mobile Sempron processzorok, 25 W TDP

Processzor

Órajel (GHz)

L2-cache (kB)

Mobile Sempron 2800+

1,6

256

Mobile Sempron 2600+

1,6

128

Athlon XP Mobile Barton/Thoroughbred

Processzor-szám Architektúra Gyorsítótár Órajel-sebesség FSB Mhz

Athlon XP 3000+ (Barton) 130 nm512 KB L2 2200 MHz 133 MHz

Athlon XP 2800+ (Barton) 130 nm512 KB L2 2100 MHz 133 MHz

Athlon XP 2600+ (Barton) 130 nm512 KB L2 2000 MHz 133 MHz

Athlon XP 2500+ (Barton) 130 nm512 KB L2 1862 MHz 133 MHz

Athlon XP 2400+ (Barton) 130 nm512 KB L2 1795 MHz 133 MHz

Athlon XP 2400+ (Barton)* 130 nm512 KB L2 1795 MHz 133 MHz

Athlon XP 2200+ (Barton) 130 nm512 KB L2 1800 MHz 133 MHz

Athlon XP 2200+ (Barton)* 130 nm512 KB L2 1667 MHz 133 MHz

Athlon XP 2000+ (T-Bred) 130 nm256 KB L2 1553 MHz 133 MHz

Athlon XP 1900+ (T-Bred) 130 nm256 KB L2 1463 MHz 133 MHz

Athlon XP 1800+ (T-Bred) 130 nm256 KB L2 1350 MHz 100 MHz

Athlon XP 1700+ (T-Bred) 130 nm256 KB L2 1300 MHz 100 MHz

Athlon XP 1600+ (T-Bred) 130 nm 256 KB L2 1250 MHz 100 MHz

* alacsonyabb magfeszültségű processzorok

AMD64 Mobile Newark

Processzor-szám Architektúra Gyorsítótár Órajel-sebesség FSB Mhz

A64 3700+ (Newark) 90 nm 1 MB L2 2400 MHz 200 MHz

A64 3400+ (Newark) 90 nm 1 MB L2 2200 MHz 200 MHz

A64 3200+ (Newark) 90 nm 1 MB L2 2000 MHz 200 MHz

A64 3000+ (Newark) 90 nm 1 MB L2 1800 MHz 200 MHz

AMD64 Mobile Clawhammer

Processzor-szám Architektúra Gyorsítótár Órajel-sebesség FSB Mhz

A64 3700+ (Clawhammer)* 130 nm1 MB L2 2400 MHz 200 MHz

A64 3400+ (Clawhammer) 130 nm1 MB L2 2200 MHz 200 MHz

A64 3400+ (Clawhammer)* 130 nm1 MB L2 2200 MHz 200 MHz

A64 3200+ (Clawhammer) 130 nm1 MB L2 2000 MHz 200 MHz

A64 3200+ (Clawhammer)* 130 nm1 MB L2 2000 MHz 200 MHz

A64 3000+ (Clawhammer) 130 nm1 MB L2 1800 MHz 200 MHz

A64 3000+ (Clawhammer)* 130 nm1 MB L2 1800 MHz 200 MHz

A64 2800+ (Clawhammer) 130 nm1 MB L2 1600 MHz 200 MHz

A64 2800+ (Clawhammer)* 130 nm1 MB L2 1600 MHz 200 MHz

A64 2700+ (Clawhammer)* 130 nm512 KB L2 1600 MHz 200 MHz

A64 2700+ (Clawhammer)** 130 nm512 KB L2 1600 MHz 200 MHz

* desktop változatok, +0,1V magfeszültséggel

** Low Voltage (Alacsony feszültségű) változat

AMD64 Mobile Odessa

Processzor-szám Architektúra Gyorsítótár Órajel-sebesség FSB Mhz

A64 3000+ (Odessa) 130 nm512 KB L2 2000 MHz 200 MHz

A64 2800+ (Odessa) 130 nm512 KB L2 1800 MHz 200 MHz

A64 2800+ (Odessa)* 130 nm512 KB L2 1800 MHz 200 MHz

A64 2700+ (Odessa) 130 nm512 KB L2 1600 MHz 200 MHz

* desktop változat 1,5V magfeszültséggel, a többi 1,2V-os alacsony feszültségű

AMD64 Mobile Oakville

Processzor-szám Architektúra Gyorsítótár Órajel-sebesség FSB Mhz

A64 3000+ (Oakwille) 90 nm 512 KB L2 2000 MHz 200 MHz

A64 2800+ (Oakwille) 90 nm 512 KB L2 1800 MHz 200 MHz

A64 2700+ (Oakwille) 90 nm 512 KB L2 1600 MHz 200 MHz

Megj: 1,35V magfeszültségű processzorok

AMD64 Mobile Turion

Processzor-szám Architektúra Gyorsítótár Órajel-sebesség FSB Mhz

MT40 (Lancester) 90 nm 1 MB L2 2200 MHz 200 MHz

MT37 (Lancester) 90 nm 1 MB L2 2000 MHz 200 MHz

MT34 (Lancester) 90 nm 1 MB L2 1800 MHz 200 MHz

MT32 (Lancester) 90 nm 512 KB L2 1800 MHz 200 MHz

MT30 (Lancester) 90 nm 1 MB L2 1600 MHz 200 MHz

Megj: 1,2V magfeszültségű processzorok

AMD64 Mobile Turion X2

Processzor-szám Architektúra Gyorsítótár Órajel-sebesség FSB Mhz

TL-60 (Trinidad) 90 nm 1 MB L2 2000 MHz 200 MHz

TL-52 (Trinidad) 90 nm 1 MB L2 1800 MHz 200 MHz

TL-56 (Trinidad) 90 nm 1 MB L2 1600 MHz 200 MHz

TL-50 (Taylor) 90 nm 512 KB L2 1600 MHz 200 MHz

Megj: 1,2V magfeszültségű processzorok

65 nm-es Turion 64 X2 modellek

Típus

Architektúra Órajel L1 cache L2 cache TDP

TL-66

65 nm

2,3 GHz

2 x 128 kB

2 x 512 kB

35 W

TL-64

65 nm

2,2 GHz

2 x 128 kB

2 x 512 kB

35 W

TL-60

65 nm

2,0 GHz

2 x 128 kB

2 x 512 kB

31 W

TL-58

65 nm

1,9 GHz

2 x 128 kB

2 x 512 kB

31 W

TL-56

65 nm

1,8 GHz

2 x 128 kB

2 x 512 kB

31 W

INTEL processzorok

Intel

Intel Pentium M: az Intel 2003-ban, a Centrinóval mutatta be az első Pentium M-et, a Banias kódnéven fejlesztett processzort. A Banias izreali tervezésű, melyet a mérnökök a Pentium III alapjaiból kiindulva, de jelentős és átfogó módosításokat eszközölve alkottak meg. Órajelei 900 és 2000 megahertz között alakultak, amelyek közül a 900 megahertzes ultra-alacsony feszültségű (ULV, ultra-low voltage), az 1100 és 1200 megahertzes változatok pedig alacsony feszültségű (LV, low-voltage) változatok voltak. A Pentium M chipek több lépcsőben képesek változtatni órajelüket annak függvényében, mennyi teljesítményre van szükség, ezzel jelentős energiát spórolva meg. Ez az ún. Enhanced SpeedStep technológia. A Pentium M nemcsak a Centrino részeként, hanem önállóan is piacra került, így más gyártók chipjeivel is kombinálható.

A Banias fejlettebb gyártástechnológiával készült utóda a Dothan magos Pentium M. A Dothan órajelei 1,1 gigahertz (1100 megahertz) és 2,26 gigahertz közé esnek. A 1,1 GHz-es ULV, az 1,4, 1,5 és egyes 1,6 GHz-esek pedig LV változatok. Azonos órajelen a Dothan teljesítménye némileg magasabb a nagyobb másodszintű gyorsítótárnak (L2 cache) köszönhetően.

A Pentium M processzorok teljesítménye adott órajelen lényegesen magasabbnak bizonyul a legtöbb alkalmazási területen, mint a Pentium 4 chipeké. Ennek magyarázata az eltérő felépítésben keresendő. Bár az egymáshoz viszonyított teljesítmény szoftverről szoftverre változik, jó közelítés a másfélszeres szorzó. A Pentium 4 processzorok azonban lényegesen magasabb, akár 3 gigahertz feletti órajeltartományban üzemelnek.

Intel Celeron M: a Celeron M chipek megegyeznek a Pentium M processzorokkal, piacszegmentálási okok miatt azonban alacsonyabb órajeleken, kisebb gyorsítótárral rendelkeznek, ami jóval alacsonyabb teljesítményt eredményez, és deaktiválásra került a fogyasztást csökkentő SpeedStep is. Ennek megfelelően áruk is kedvezőbb, így az olcsó notebookokba szerelik őket.

Intel Core Duo: az Intel 2006 januárjának elején mutatta be a Pentium utódjának szánt Core márkacsalád első tagját a Yonaht (Jónás). Jónás a világ első kétmagos mobilchipje. Ugyan a Dothanre alapul, lényeges módosításokat eszközöltek rajta annak érdekében, hogy tovább javuljon a teljesítménye. A Yonah-nak létezik egy processzormaggal rendelkező változata is, mely az azonos órajelű Dothaneknél valamivel nagyobb számítási teljesítmény elérésére képes szerényebb áramfogyasztási mutatók mellett. A kétmagos Yonah maximális fogyasztása ugyanakkor csekély mértékben nőtt egymagos elődjéhez képest, ugyanakkor nem leterhelő feladatokat (böngészés, szövegszerkesztés, hang- és videolejátszás) kisebb energiafelvétellel végez el.

Intel Core Solo: az Intel Core Solo U1300 processzor 1,06 GHz-es, míg az U1400 jelölésű változat 1,2 GHz-en működik, TDP mutatójuk -- melyre a rendszerépítőknek a hűtést méretezni kell -- pedig csupán 5,5 W a Core Duo processzorok 25 W-os, és az alacsony feszültségű Core Duók 15 W-os értékéhez képest. Az Intel ezekhez a processzorokhoz is az i945 GMS lapkakészletet ajánlja.

Core 2 Duo : a Core2-ők 291 millió tranzisztort tartalmaznak, 65 nanométeres csíkszélességű technológiával gyártva egy processzor mérete 143 négyzetmilliméter. Minden lapka 4 megabájt másodszintű gyorsítótárral készül, csak a gyártósor végén dől el, hogy az adott példányban 4 vagy 2 megabájt használatát engedélyezik-e. A mobil processzorok az 5000-es és 7000-es sorozatba tartoznak.  A magok 14 fokozatú, 4 utasítás párhuzamos végrehajtására képes, 64 bites futószalagot kaptak, amelyek egy közös másodszintű gyorsítótáron osztoznak. Jelentős áttörésnek számít egy fejlettebb adat-előretöltési (prefetch) logika alkalmazása, illetve a multimédiás feladatok gyorsításában nagy szerepet játszó 128 bites SSE utasítások mindegyikének (!) egy órajelciklus alatti végrehajtása. A chipek rendelkeznek  ún. memory disambiguation megoldással is, amely az adatfüggőségek megszüntetésével újabb párhuzamosítható utasításokat állíthat elő. Említésre érdemes még a macro- és micro-ops fusion, mely képes mikroszintű és akár magas szintű (x86) utasításokat egy utasításba összefogni. A fogyasztás csökkentése érdekében erőteljes clock gatinget (órajelkapuzást) alkalmaztak az Intel mérnökei, ami azt jelenti, hogy a chip éppen nem használt részei "kikapcsolhatók".

A Core 2 család tagjai természetesen támogatják az Intel hardveres virtualizációs technológiáját, valamint az Active Management megoldást is, amely lehetővé teszi a számítógépek távoli felügyeletét még abban az esetben is, ha a gépek ki vannak kapcsolva. Ilyen esetben eddig a vállalatok informatikai részlegének egy technikust kellett az adott géphez küldenie, aki bekapcsolta azt, majd sor kerülhetett a karbantartási feladatok elvégzésére, az IAMT segítségével azonban a gépek akár távolról is ki-be kapcsolhatók, de akár a BIOS-beállítások is megváltoztathatók.

A mobil Core 2 Duo lapkák azonban 2007 tavaszán, az egyelőre Santa Rosa kódnéven ismert platform bemutatkozásakor frissítésen esnek át, új foglalatba (Socket P) illeszkednek és már 800 MHz-es front side buszon járnak. Az új platform alapját az Intel i965 chipkészlet mobil változata képezi majd, amelyet energiatakarékos funkciókkal egészítenek ki. Ekkorra valószínűleg már végleges lesz a 802.11n Wi-Fi szabvány is, amelyet az új vezeték nélküli hálózati vezérlő is támogatni fog, természetesen a 802.11a, b és g mellett.

A Santa Rosa számos energiatakarékos technológiát vonultat fel a minél hosszabb akkumulátoros üzemidő érdekében. Ezek közé tartozik az őj grafikus mag, amely érzékeli a megjelenített kép gyorsaságát, és ennek megfelelően automatikusan képes progresszív módból váltottsorosra váltani, ezzel akár 0,4 Wattot megtakarítva. Ez első látásra ugyan kevésnek tűnik, irodai alkalmazások esetén azonban akár tíz percekkel is meghosszabbíthatja az üzemidőt.

A Santa Rosa további újításai közé tartozik a tápellátás hatékonyságának fokozása, amely révén csökkenhet a notebookok és hálózati töltők mérete és tömege, valamint a fogyasztás is. A harmadik fogyasztáscsökkentési technika egyelőre Robson kódnévre hallgat, és nem mást céloz meg, minthogy nagy méretű flash memória kerüljön a notebookba a sűrűn használt adatok számára, így a sebesség növekedés mellett a merevlemez akár hosszú időre ki is kapcsolható, további energiákt takarítva meg.

Intel Celeron M processzor

Processzor-szám    Architektúra   Gyorsítótár     Órajel-sebesség              FSB Mhz                                                            

450         65 nm   1 MB L2                2 GHz                   533 MHz

440         65 nm   1 MB L2                1,86 GHz              533 MHz

430         65 nm   1 MB L2                1,73 GHz              533 MHz

420         65 nm   1 MB L2                1,60 GHz              533 MHz

410         65 nm   1 MB L2                1,46 GHz              533 MHz

390         90 nm   1 MB L2                1,70 GHz              400 MHz

380         90 nm   1 MB L2                1,60 GHz              400 MHz

370         90 nm   1 MB L2                1,50 GHz              400 MHz 

360         90 nm   1 MB L2                1,40 GHz              400 MHz

350         90 nm   1 MB L2                1,30 GHz              400 MHz

340         130 nm512 KB L2             1,50 GHz              400 MHz

330         130 nm512 KB L2             1,40 GHz              400 MHz  

320         130 nm  512 KB L2            1,30 GHz              400 MHz  

310         130 nm 512 KB L2             1,20 GHz              400 MHz  

Megj: minden híreszteléssel ellentétben a Celeron M processzor NEM rendelkezik a SpeedStep technológiával, azaz nem tudja szabályozni menet közben a sebességét!                      

Intel Pentium M processzor

Processzor-szám             Architektúra      Gyorsítótár        Órajel-sebesség              FSB Mhz                                                            

780         90 nm   2 MB L2                2,26 GHz              533 MHz

770         90 nm   2 MB L2                2,13 GHz              533 MHz

765         90 nm   2 MB L2                2,10 GHz              400 MHz

760         90 nm   2 MB L2                2 GHz                   533 MHz

755         90 nm   2 MB L2                2 GHz                  400 MHz

750         90 nm   2 MB L2                1,86 GHz              533 MHz 

745         90 nm   2 MB L2                1,80 GHz              400 MHz 

740         90 nm   2 MB L2                1,73 GHz              533 MHz  

735         90 nm   2 MB L2                1,70 GHz              400 MHz

730         90 nm   2 MB L2                1,60 GHz              533 MHz

725         90 nm   2 MB L2                1,60 GHz              400 MHz

715         90 nm   2 MB L2                1,50 GHz              400 MHz

705         130 nm  1 MB L2                1,50 GHz              400 MHz

Intel Pentium M processzor LV (Low Voltage - Alacsony feszültségű)

Processzor-szám             Architektúra      Gyorsítótár        Órajel-sebesség              FSB Mhz                                                            

778         90 nm   2 MB L2                1,60 GHz              400 MHz

758         90 nm   2 MB L2                1,50 GHz              400 MHz

738         90 nm   2 MB L2                1,40 GHz              400 MHz

718         130 nm1 MB L2                1,30 GHz              400 MHz

Intel Pentium M processzor ULV (Ultra-Low Voltage - Ultraalacsony feszültségű)

Processzor-szám             Architektúra      Gyorsítótár        Órajel-sebesség              FSB Mhz                                                            

773         90 nm   2 MB L2                1,30 GHz              400 MHz

753         90 nm   2 MB L2                1,20 GHz              400 MHz

733         90 nm   2 MB L2                1,10 GHz              400 MHz

723         90 nm   2 MB L2                1 GHz                   400 MHz

713         130 nm1 MB L2                1,10 GHz              400 MHz

Intel Core Solo processzor

Processzor-szám             Architektúra      Gyorsítótár        Órajel-sebesség              FSB Mhz

T1400    65 nm   2 MB L2                1,83 GHz              667 MHz

T1300    65 nm   2 MB L2                1,66 GHz              667 MHz

Megj: mindkét processzor teljesítményfelvétele: 27W

Intel Core Solo processzor ULV (Ultra-Low Voltage - Ultraalacsony feszültségű) 

Processzor-szám             Architektúra      Gyorsítótár        Órajel-sebesség              FSB Mhz                                                            

U1400   65 nm   2 MB L2                1,20 GHz              533 MHz

 U1300  65 nm   2 MB L2                1,06 GHz              533 MHz

Megj: mindkét processzor teljesítményfelvétele: 5,5W

Intel Core Duo kétmagos processzor

Processzor-szám             Architektúra      Gyorsítótár        Órajel-sebesség              FSB Mhz                                                            

T2700    65 nm   2 MB L2                2,33 GHz              667 MHz

T2600    65 nm   2 MB L2                2,16 GHz              667 MHz

T2500    65 nm   2 MB L2                2 GHz                   667 MHz

T2400     65 nm   2 MB L2                1,83 GHz              667 MHz

T2300     65 nm   1 MB L2                1,66 GHz              667 MHz

Megj: mindkét processzor teljesítményfelvétele: 31W

Intel Core 2 Duo kétmagos processzor

Processzor-szám             Architektúra      Gyorsítótár        Órajel-sebesség              FSB Mhz                                                            

T7600    65 nm   4 MB L2                2,33 GHz              667 MHz

T7400    65 nm   4 MB L2                2,13 GHz              667 MHz

T7200    65 nm   4 MB L2                2 GHz                    667 MHz

T5600    65 nm   2 MB L2                1,83 GHz              667 MHz

T5500   65 nm   2 MB L2                1,66 GHz              667 MHz

Mobile Intel processzorok összehasonlító táblázata

Processzor        

Pentium M (Banias)      

Pentium M (Dothan)    

Core Duo (Yonah)

Órajel  

900-1700 MHz  

1100-2260 MHz

1500-2160 MHz

Gyártástechnológia       

0,13 m              

0,09 m              

0,065 m

Tranzisztorszám (millió)              

77          

140        

151,6

Magméret (mm2)          

82          

88          

90

L1 cache             

32 kB adat, 32 kB utasítás

L2 cache             

1 MB    

2 MB    

2 MB megosztott

Utasításkészlet

x86, MMX, SSE, SSE2    

x86, MMX, SSE, SSE2, SSE3

FSB       

400 MHz             

400, 533 MHz    

667 MHz

Magfeszültség 

0,844-1,004 V (ULV)

0,956-1,180 V (LV)

0,956-1,484 V (normál)

0,956-1,052 V (ULV)

0,988-1,116 V (LV)

0,988-1,340 V (Dothan-400)

0,988-1,4 V (Dothan-533)           

0,950-1,4 V

Thermal Design Power (TDP)    

7 W (ULV)

12 W (LV)

24,5 W (normál)              

5 W (ULV)

10 W (LV)

21 W (Dothan-400)

27 W (Dothan-533)        

15 W (Core Duo L)

27 W (Core Solo)

31 W (Core Duo T)

50 W (Core Duo E)

Akkumulátorok

Az akkumulátorok világa

Olykor unottan megállapítjuk, hogy megint lemerült számítógépünk vagy telefonunk energiaforrása. Természetesen Murphy időtlen törvényeinek engedelmeskedve ez az esemény akkor következik be, amikor a legnagyobb szükségünk lenne elektronikus segítőnkre. Ugyan könnyen megmagyarázhatjuk e jelenséget azzal, hogy mikor dolgunk támad, sokat kell telefonálni, azaz hamar lemerül a készülék, de ettől cseppet sem javul a hangulatunk.

Tény, hogy a félelmetes sebességgel fejlődő elektronika mögött igencsak lemaradtak az akkumulátorok. A mai, többszázszor nagyobb számítási teljesítményű noteszgépeket majdnem ugyanakkora ormótlan telepek táplálják, mint 10 évvel ezelőtti társaikat. Az elmúlt években kialakult óriási igény - és az ennek köszönhetően befektetett jelentős összegek - következménye néhány számottevő fejlesztési eredmény lett, például a lítium-ion akkumulátorok kifejlesztése.

Szinte magától értetődő, mi a cél az akkumulátorok fejlesztésénél: minél nagyobb kapacitás mellett minél kisebb méret és tömeg - vagy tudományosabban: minél nagyobb energiasűrűség. Hiszen ha a méret nem számítana, kár lenne fejlesztéssel vesződni, legfeljebb magunkkal cipelnénk pár kilónyit a klasszikus ólomakkumulátorokból.

Az imént említett ólomakkumulátorokkal már bizonyára mindenki találkozott. Sőt valószínű, hogy a továbbiakban felsorolt technológiák egy-egy képviselőjét is tartotta már a kezében, hiszen alig van hordozható eszköz akkumulátor nélkül. De arra csak nagyon kevesen figyelnek, pontosan milyen is az adott akkumulátor, pedig nagy különbségek vannak az egyes megoldások között. E különbségek egy része a felhasználót is érinti. Érdemes tehát egy kicsit elidőzni az eltéréseknél.

Mire kell figyelni?

Nem könnyű sorrendet kialakítani az egyes akkumulátortechnológiák között. Mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai, így minden alkalmazáshoz egyedileg kell akkumulátort választani. Vegyük sorra, mire érdemes figyelni!

Sohasem árt, ha nagy az akkumulátor kapacitása. Fontos, hogy ne legyen nagyobb méretű, mint amit még kényelmesen magunkkal tudunk hordozni. Nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, mekkora az élettartama - ezt a jellemzőt az újratöltések számával szokás megadni. Ezt persze nem úgy kell érteni, hogy az 1000. töltésnél még tökéletes lesz az akku, az 1001. után pedig eldobhatjuk - pusztán annyit jelent, hogy a folyamatosan csökkenő kapacitás megfelelő karbantartás mellett ennyi idő múlva éri el a kritikus (általában 80%-os) szintet.

Ha az elhasznált akkumulátort ki kell dobni, az a bosszúság és a költség mellett környezetvédelmi szempontból is szomorú esemény, mivel a legtöbb akkumulátor tartalmaz bizonyos mennyiségű mérgező vagy gyúlékony anyagot. Ezért sose dobjuk a szemetesbe az akkukat, gondoskodjunk megfelelő újrafelhasználásukról, vagy legalább szakszerű elhelyezésükről!

Nikkel-kadmium (NiCd)

A hatvanas években jelentek meg az első nikkel-kadmium (NiCd) akkumulátorok. Akkoriban ezek kínálták az egyetlen alternatívát a sav-ólom akkuk mellett. Nevét - az összes többi technológiához hasonlóan - az alkalmazott anód és katód anyagáról kapta.

Korai érkezésének és jó tulajdonságainak köszönhetően az utóbbi évekig szinte minden hordozható számítógépbe, rádiótelefonba és kamerába ezeket az áramforrásokat építették. A NiCd számára nagy csapást jelentett a "zöld" korszak eljövetele, mivel a kadmium erősen mérgező, így egyre több gyártó választ más, kevésbé veszélyes akkumulátortípust.

Egyetlen versenytársa sem tölthető újra ennyiszer, és nem képes ekkora csúcsteljesítmény leadására. Emellett könnyen és gyorsan tölthető, jól szállítható - és olcsó.

Hátrányai közül említésre méltó, hogy a többi megoldáshoz képest kicsi az energiasűrűsége, és hajlamos a köznyelvben memória effektusként emlegetett kristályképződésre. A tudományos életben is emlegetnek az akkumulátorokkal kapcsolatban egy memória effektusnak nevezett jelenséget, ami arra vonatkozik, hogy ha egy NiCd akkumulátort rendszeresen pontosan ugyanannyira töltünk fel és merítünk ki, egy idő múlva kisebb lesz a kapacitása. Ez azonban csak különleges körülmények között fordulhat elő, és egyetlen túltöltéssel megszüntethető.

A mindennapi életben sokkal nagyobb probléma a kristályképződés, pontosabban az, hogy az akkumulátor aktív részecskéi, ha sokáig nem mozgatják meg őket, hajlamosak nagyobb kristályokba összeállni, ami csökkenti az akku kapacitását. Szélsőséges esetben tönkre is teheti a cellát, mivel a kristály sarka kiszúrhatja az elválasztó membrán falát. Ez elsősorban a mélyebb rétegekben fordul elő, ugyanis az itt elhelyezkedő részecskéket ritkán mozgatjuk meg, ritkán merítjük le ennyire az akkumulátort.

A kristályok kialakulása ellen az a leghatékonyabb védekezés, ha havonta egyszer teljesen lemerítjük az akkumulátort. Figyelem! A teljesen itt azt jelenti, hogy addig, amíg a telefon vagy noteszgép ki nem kapcsol. Ha rövidre próbáljuk zárni az akkumulátort, az azonnal tönkremegy, sőt esetleg felrobban!

Ennél gyakrabban nem kell, sőt egyenesen ellenjavallott a teljes kimerítés, ugyanis ez is csökkenti az akku élettartamát. Ha havonta egyszer elvégezzük ezt a tréninget, a hónap többi részében egyáltalán nem kell foglalkozni az akkumulátorral.

Ha sokáig nem merítjük le az akkumulátorokat, akkora kristályok alakulhatnak ki, amelyeket már csak nagyon gondosan ellenőrzött lemerítés-feltöltés ciklusokkal lehet felaprítani. Ez a művelet csak szakműhelyben végezhető el, de szerencsés esetben tökéletesen visszafordítható a folyamat.

Hasonló eredményre vezet, ha nagyon sokáig (hetekig, hónapokig) folyamatosan töltjük az akkumulátort, ugyanis ilyenkor pártized volttal csökken a feszültsége, és a készülék azt hiszi róla, hogy kimerült. Ez az állapot is visszafordítható szaksegítséggel.

Nikkel metál-hidrid (NiMH)

Az elmúlt néhány évben a legtöbb kis méretű áramforrást igénylő területen a nikkel metál-hidrid (NiMH) technológia vette át a NiCd akkumulátorok helyét. Ezekben az akkukban a pozitív oldalon a NiCd akkukhoz hasonlóan nikkelt találunk, a negatív oldalon viszont egy speciális hidrogén-megkötő fémötvözet veszi át a kadmium helyét. Töltéskor ez a fémötvözet megköti a savas elektrolit hidrogénjét, kisütéskor pedig leadja azt.

A nyolcvanas években kifejlesztett NiMH akkuk azonos méret mellett 10-40%-kal nagyobb kapacitásra képesek NiCd társaiknál, és sokkal kevésbé hajlamosak a kristályképződésre (elég 3 havonta tréningeztetni őket). Cserébe lassabban tölthetők, sokkal rövidebb az élettartamuk, és kisebb a kinyerhető csúcsteljesítményük. A felhasználó szemszögéből sokkal kevésbé feltűnő, de említésre méltó probléma az is, hogy a NiMH akku töltése sokkal bonyolultabb, mint a NiCd-é. A megfelelő töltésszint eléréséhez az akkumulátor hőmérsékletét is figyelembe vevő, bonyolult töltési algoritmus szükséges, ami megdrágítja a töltőáramköröket.

A folyamatos fejlesztésnek köszönhetően a nagy kapacitású NiCd akkuk szinte minden fronton utolérték ezt a technológiát. Az egyetlen, amivel nem tudnak mit kezdeni a kutatók, a mérgező kadmium. Mivel a NiMH akkuk sokkal kevesebb mérgező fémet tartalmaznak, még a kissé magasabb ár ellenére is a legtöbb gyártó ezeket választja.

Lítium-ion (Li-Ion)

A legfiatalabb generációba tartozik a lítium-ion (Li-ion) technológia. Nevét onnan kapta, hogy a töltés tárolásáról lítium-ionok gondoskodnak, amelyek töltéskor a negatív, szén alapú elektródához, kisütéskor pedig a pozitív fémoxid elektródához vándorolnak. Az anódot és a katódot szerves elektrolit választja el egymástól.

Először a nyolcvanas években sikerült ilyen akkumulátorokat előállítani. Ezek még fémes lítiumot tartalmaztak, ami kisebb üzemzavar hatására is hajlamos volt villámsebesen felforrósodni, és ez az akku felrobbanásához vagy elolvadásához vezetett. A ma kapható variáció a lítium-ionok forrásaként különféle vegyületeket használ, melyekben megfelelően biztonságosan kötött a lítium.

A veszélyek ellenére is nagyon sok gyártó belefogott a Li-ion akkuk fejlesztésébe, mivel ennek a típusnak a legnagyobb a kapacitása - a NiCd akkukénak kétszerese - és cellafeszültsége. Mivel még a kimerült cella is képes legalább 3 V-ot szolgáltatni az 1-1,25 V-os NiCd, illetve NiMH akkukkal szemben (teljesen feltöltött állapotban mintegy 4 V a cellafeszültség), egyetlen cellával táplálható a legtöbb modern rádiótelefon, és a hasonló feszültségen működő számítógépekre is csak néhány évet kell várni. Az egyetlen cellából épített akkumulátor esetén nem kell számolni a rosszul párosított vagy gyári hibás cellákból eredő, valamint az egyenetlen elöregedés okozta problémákkal.

Az előnyök között szerepel még a meglepően kis súly és az, hogy egyáltalán nem képződnek kristályok az akkumulátorban, így nem kell gondot fordítani a rendszeres tréningeztetésre. Sőt, a Li-ion akkumulátorok nem is szeretik igazán, ha teljesen kisütik őket. A NiMH technológiához hasonlóan ezek az akkuk is nagyon kevés mérgező anyagot tartalmaznak.

Sajnos a Li-ion akkumulátor sem tökéletes. Még a NiMH akkuknál is gondosabb és hosszasabb töltést igényel, ráadásul jelenleg még meglehetősen drága.

Lítium-polimer

Még fejlesztés alatt áll a Li-ion utódja, a lítium-polimer (Li-polymer) akkumulátor. Hatalmas előnye, hogy nem vagy csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz folyékony elektrolitot, helyette speciális polimer választja el az anódot és a katódot. Ez nagyon vékony és nagyon rugalmas cellákat eredményezhet, mivel nem kell vastag falú burkolattal védekezni a folyadék kifolyása ellen. Az is elképzelhető, hogy egy szabadon hajtogatható lapocska lesz a jövő akkumulátora, amit ízlés szerint betömködhetünk a rendelkezésre álló nyílásba. Cserébe várhatóan még rövidebb élettartammal és még hosszasabb töltési időkkel kell számolnunk.

Cink-levegő

Szintén fejlesztés alatt áll a cink-levegő akkumulátortechnológia. Érdekessége, hogy a többi akkutípussal szemben nem zárt: működéséhez folyamatos levegő-utánpótlásra van szükség, mert kisüléskor oxigént köt meg, töltéskor pedig oxigént bocsát ki. A hatékony működéshez minél nagyobb cellafelületre van szükség, így inkább könnyűek lesznek ezek az egységek, mintsem aprók. A Li-polymerhez hasonlóan ezt a megoldást is hosszú töltési idő és rövid élettartam jellemzi.

Üzemanyag cella

Ma még csak álom, de néhány éven belül valósággá válhat a nagy teljesítményű, miniatűr üzemanyagcella. Az üzemanyagcellák az elemekhez hasonlóan vegyi reakciókkal közvetlenül elektromosságot állítanak elő, a különbség az, hogy míg az elemeket kifogytuk után el kell dobni, az üzemanyagcella mindaddig üzemel, amíg üzemanyagot töltünk bele. Ez az üzemanyag legtöbbször hidrogén, de vannak metánnal és metanollal működő változatok is. A hidrogénből a reakció során víz lesz, a szénvegyületekből emellett széndioxid is képződik. Bizonyára sokan találkoztak az iskolában a közismert vízbontási kísérlettel, melynek során elektromosság hatására hidrogén és oxigén keletkezett a vízből. Az üzemanyagcella ennek a fordítottját végzi, megfelelő katalizátorok segítségével.

Az üzemanyagcella önmagában nem újdonság, például az űrsiklón is üzemanyagcellák szolgáltatják az elektromosság egy részét. Ezek a készülékek azonban hatalmasak, és a kW-MW teljesítménytartományban üzemelnek. Ígéretes kutatások folynak azonban a miniatürizálás irányában, így a közeljövőben akár mobiltelefonra illeszkedő változat is készülhet.

Az üzemanyagcellának számos előnye van az akkumulátorokkal szemben. Talán a legfontosabb, hogy pillanatok alatt utántölthető, és hogy várhatóan lehetséges lesz a jelenlegi akkumulátoroknál sokkal nagyobb kapacitásút előállítani belőle. Ráadásul gyakorlatilag korlátlan a cella élettartama, ami környezetvédelmi szempontból fontos.

Meddig használható az akkumulátor?

A notebookok egyik fontos paramétere az átlagos üzemidő. A mai modern notebookok akkumulátorról egy feltöltéssel általában 2-3 esetleg 4 órát üzemeltethetőek, persze ez erősen függ attól, milyen és mennyi program fut rajtuk. A gyártók az átlagos üzemidőt különböző technikákkal próbálják növelni, ennek egyik módja az alacsony fogyasztású alkatrészek és a nagyobb kapacitású akkumulátor beépítése.

Az Intel mobil processzorok SpeedStep- és az ehhez hasonló AMD mobil processzorok PowerNow!- technológiája is az üzemidő növelését szolgálja. A processzorok fogyasztása az órajel és a feszültség állításával nagymértékben befolyásolható. Az Intel SpeedStep technológia két processzor-működési módot ismer, ha a készülék akkumulátorról megy, akkor visszakapcsol telepkímélő üzemmódba (alacsony feszültség-órajel), ha tápról használjuk, akkor maximális teljesítményen dolgozik. A kapcsolás automatikus, de manuálisan is elvégezhető, az Intel SpeedStep Technology Applet nevű programmal. A SpeedStep technológiának egyik hasznos összetevője a Quickstart, amely a futtatott program erőforrásigényétől függően változtatja a processzor órajelét és feszültségét. A BIOS-nak és az operációs rendszernek is nagy szerepe van a fogyasztás csökkentésében. A felhasználói aktivitástól függően a rendszer automatikusan szabályozza a notebook aktivitását, például a monitor kikapcsolásával, a vincseszter leállításával, vagy a gép elaltatásával. Suspend módba kapcsoláskor a gép szinte tökéletesen leáll, a memória tartalma azonban megmarad, ébredéskor minden visszaáll az eredeti állapotba.

Akkumulátor információk

Ha az akkumulátorát a lehető legjobban akarja kihasználni, kérjük kövesse a következő útmutatásokat.

Új akkumulátor

Az akkumulátorokat a használat megkezdése előtt mindig töltse fel.

Az akkumulátor élettartama

Az Ön noteszgépében az akkumulátorok élettartama sok tényezőtől függ, beleértve az Ön által futtatott programokat és a csatlakoztatott perifériás eszközöket. Az operációs rendszer energiagazdálkodási beállításai helyes konfigurálás esetén segíteni fognak az akkumulátorok élettartamának meghosszabbításában. Nem megfelelő karbantartás megrövidítheti az akkumulátorok élettartamát. Az élettartam optimalizálása és a teljesítmény javítása érdekében legalább 30 naponként teljesen merítse le, majd töltse fel az akkumulátorokat.

Hogyan tudom az akkumulátort teljesen lemeríteni?

Addig használja a számítógépet akkumulátorról, amíg az alacsony töltöttség miatt teljesen leáll. Ne zárja le kézzel a számítógépet még akkor sem, ha megjelenik az akkumulátor kritikusan alacsony szintjére figyelmeztető üzenet, hagyja, hogy a számítógép felhasználja a teljes töltést, majd lezárja magát (legjobb, ha az Energiagazdálkodási lehetőségeket teljesen kikapcsolja a Vezérlőpulton). Amikor az akkumulátor a töltés végéhez közeledik, ne dolgozzon kritikus fontosságú fájlokkal, mert adatokat veszíthet!

Hogyan tudom az akkumulátort teljesen feltölteni?

Amikor az akkumulátort tölti, csak akkor hagyja abba, amikor az akkumulátor töltöttségét jelző LED kijelző zölden világít.

Hogyan kell az akkumulátort karbantartani?

Az akkumulátort teljesen merítse le, majd töltse fel legalább 30 naponként vagy körülbelül 20 részleges lemerítés után.

Az akkumulátor kímélése munka közben

A megjelenítés fényereje

Az LCD kijelzés sok áramot fogyaszt, így a fényerő csökkentése révén áramot takaríthat meg.

Alkalmazások és külső eszközök

A különféle alkalmazások és külső eszközök még akkor is fogyasztják az akkumulátor energiáját, ha éppen nem használja őket.

Az akkumulátor töltésének megőrzése érdekében a következőket ajánljuk:

Használaton kívül zárja le a modem- illetve kommunikációs alkalmazásokat.

A nem használt PC kártyákat távolítsa el a számítógépből (a PC kártyák gyorsan elhasználják az akkumulátor töltését, még akkor is, ha a rendszer Felfüggesztés módba lép).

A szükségtelen külső eszközöket kapcsolja le a számítógépről.

Az akkumulátor eltávolítása és cseréje

Általában nincs szükség az akkumulátor eltávolítására. Ha Ön követi az előző oldalakon felsorolt, az akkumulátor kezelését és élettartamának meghosszabbítását célzó utasításokat, az Ön akkumulátora igen hosszú ideig használható marad. Időnként mégis előfordulhat, hogy el kell távolítania, ki kell cserélnie, vagy pótolnia kell az akkumulátor(oka)t.

Az akkumulátort általában egy biztosító retesz is védi a véletlen elmozdulás ellen, kérjük ne feledkezzen meg ezen reteszről sem a szétszerelés közben!

Bluetooth

Ha estek már hasra az irodájukban vagy otthon a különböző elektronikus eszközöket összekötő kábelekben, bizonyára könnyen el tudják képzelni egy kisméretű, kábelek nélküli hálózati rendszer előnyeit. Ennek az igénynek a kielégítésére hívta életre az Ericsson a Bluetooth névre keresztelt technológiát.

Az ötlet, amely a Bluetooth drótnélküli technológiában öltött testet, 1994-ben született, amikor az Ericsson elhatározta, hogy a mobiltelefonok és tartozékaik között megteremti egy kis energiaigényű és olcsó rádiókapcsolat lehetőségét.

A felmerült megoldás alapja, hogy az a kábel, amely a két eszközt összeköti, egy-egy, a telefonba és a laptopba építhető kis rádióval helyettesíthető. Egy évvel később megkezdődött a mérnöki munka, amely rövidesen új felismerést hozott: amellett, hogy a rádió kábelmentesíti a különböző eszközöket, a segítségével kis, ad hoc jellegű magánhálózatok (Personal Area Networks ? PANs) is kialakíthatók, tehát a fix telepítésű hálózatoktól távolabbi, további eszközöket is össze lehet így kapcsolni.

A Bluetooth mára nemzetközi szabvánnyá nőtte ki magát, és a technológiát már nemcsak a telekommunikációs, számítástechnikai és szórakoztató elektronikai cégek vették át, hanem az ettől távol eső iparágak is: az autó-, a játékipar, az egészségügy vagy az automatizálás. Alkalmazási lehetőségei valóban korlátlanok. A jövőben ilyen hálózatokat vezethetnek be irodákba, áruházakba, hotelekbe és repülőterekre, amelyek így sokkal több szolgáltatást tudnak majd nyújtani.

A technológia

A Bluetooth Specifikáció rövid (körülbelül 10 méter) vagy opcionálisan közepes hatótávolságú (körülbelül 100 méter) rádióhullámú összeköttetést ad meg, amely maximum 720 Kbit/s sebességgel tud hangot és adatot továbbítani csatornánként. A rendszer a nem kiadható ipari, tudományos és egészségügyi (ISM ? Industrial, Scientific, Medical) globális frekvenciát használja, a 2,4-2,48 GHz-s sávon. Az egységek ad hoc módon, point-to-point vagy point-to-multipoint rendszerrel kapcsolódhatnak egymáshoz, könnyen csatlakoztathatók vagy éppen vonhatók ki a rendszerből. Kettő vagy több közös csatornát használó Bluetooth egység már egy apró hálózatot alkot. Több ilyen apró hálózatot lehet létrehozni és egymáshoz kötni, amelyek hatótávolságon belül (10 méter) külön-külön is tudnak működni, és a teljes sávszélességet elérik. Mindegyik apró hálózat egy frekvenciaváltó csatornán jön létre, amelyen a hálózat tagjai szinkronban vannak. A csatornák forgalmának szabályozása érdekében az apró hálózat egyik tagja mesterré (master) lép elő, míg a többi egység szolgává (slave) válik. A jelenlegi technológiai leírás szerint egy mesterrel hét szolga kommunikálhat.

A Bluetooth hardver tartalmaz egy analóg rádió részt és egy digitálisat, az úgynevezett Host Controllert (Vendéglátó Keresőt). Ennek a keresőnek van egy digitális jelfeldolgozó része, a Link Controller (Kapcsolat Kereső), itt található a CPU mag és az interfészek a befogadó (host) környezethez. A kompatibilitás érdekében a Bluetooth eszközök a Host Controller Interface-t használják (HCI), amely az elterjedt interfész a vendéglátó (például egy hordozható PC) és a Bluetooth mag (core) között.

Miért pont Bluetooth?

Harald Bluetooth viking volt, és Dánia királya 940 és 981 között. Megvolt a tehetsége ahhoz, hogy rábírja az embereket az egymással való kommunikálásra, és uralkodása alatt terjedt el a kereszténység Dániában és Norvégiában, melyek később egyesültek. Harald Bluetooth annak idején, a Jelling nevezetű dán városban egy hatalmas runakövet emelt, amely a mai napig az eredeti helyén áll. 1999 szeptemberében egy újabb kő emeltetett Lund-ban, az Ericsson telephelye mellett, Harald Bluetooth emlékére.

Még könnyebb kapcsolat: Bluetooth 2.1

A SIG (Bluetooth Special Interest Group) az idei CTIA Wireless kiállításon jelentette be a következő generációs szabványt, a 2.1-et.

Elsősorban minden eddiginél egyszerűbb párosítást ígérnek a fejlesztők, valamint az energiafogyasztás is a töredékére redukálódott. Az új szabvánnyal várhatóan 2007 vége felé találkozhatunk a piAacon.

Röviden Bluetooth:  Bluetooth rádió antenna, 2.4 GHz-en GSM GPRS, és egyéb Bluetooth kapcsolatokra alkalmas. (mobiltelefon, nyomtató, headset, stb...)

Blu-ray Disc

A Blu-ray Disc, röviden BD egy nagy tárolókapacitású digitális optikai tárolóeszköz-formátum. A DVD utódjának szánják. Sokáig formátumháborúban állt a HD-DVD-vel. Ezalatt mindkét formátumnak megközelítőleg ugyanannyi támogatót sikerült gyűjtenie. A háborút végül a Warner döntötte el, amikor 2008 elején a cég feladta HD-DVD-vel kapcsolatos terveit és állást foglalt a Blu-ray Disc mellett. Ezután a NetFlix és a BestBuy kereskedelmi áruházlánc is közölte, hogy kivonja a kínálatából a HD-DVD lemezeket. A formátum győzelméhez valószínűleg a Sony új játékkonzoljának, a PlayStation 3-nak megjelenése és sikere is hozzájárult. Mint ismeretes, eme konzol beépítetten tartalmaz Blu-ray meghajtót, míg a konkurens Microsoft Xbox 360 konzolja "csak" DVD meghajtót, illetve opcionálisan hozzá vásárolható HD-DVD meghajtót. 2008. február 19-én végül a Toshiba bejelentette, hogy fokozatosan leállítja a HD-DVD lejátszók, és felvevők fejlesztését, és gyártását. Így a formátumháború gyakorlatilag véget ért a Blu-ray Disc győzelmével. Azóta a nagyobb szórakoztató elektronikai gyártók is piacra dobták saját Blu-ray lejátszóikat és íróikat. Az újgenerációs termékek egyik illusztris példánya, az LG BD370 lejátszója, amely a felhasználóknak a blu-ray technológia minden előnyét kínálja, és internetre is csatlakoztatható. Ez lehetővé teszi a YouTube-ra feltöltött videók nézegetését és egyes lemezek esetében valós idejű plusz (BD Live) tartalmak letöltését. Sok filmnéző örömére a BD370 nagyfelbontású MKV formátumú filmeket is lejátszik.

Történet

1997-ben jelent meg a DVD, ami az emberek otthonába hozta a digitális hang és videó élményét az egész világban, és megváltoztatta a moziipar működését. A BD szabványt az elektronikai termékek felhasználóinak egy csoportja és PC társaságok,  közös nevükön Blu-ray Disc Association (BDA)  fektették le 2006-ban. A Blu-ray névben a blue (kék) a lézer színére utal, amit ezen technológia használ, a ray pedig az optikai sugárra. Az e betű a blue szóból azért lett szándékosan kihagyva, mert egy mindennapi szó nem lehet védjegy.

Az új technológia mindennapi felhasználásban

Egy jelenlegi, egyoldalas, hagyományos DVD 4,7 GB adatot képes tárolni, ami elegendő egy átlagos 2 órás, normál felbontású filmnek és néhány extra adatnak. De egy nagy felbontású film, aminek sokkal tisztább képe van (HDTV  High-Definition Television), mint egy DVD filmnek körülbelül 5-ször több helyet követel, ezért nélkülözhetetlen olyan lemezek gyártása, amin sokkal több adat fér el, mint egy DVD-n, ahogy a stúdiók is egyre-inkább jobb minőségben gyártják a filmeket. Ahhoz, hogy a HDTV-ről felvegyünk egy több mint 2 órás műsort Blu-ray lemezt kell használnunk, amióta elkezdődött 2000-ben a BS (Broadcast Satellaview) digitális sugárzás és 2003-ban a földi digitális sugárzás.

Blu-ray lemez

A Blu-ray technológia elterjedése széles körökben egyelőre várat magára, elsősorban a technológia drágasága miatt. Szakértők szerint 2009 a Blu-ray éve lehet, ennek azonban feltétele, hogy a készülékgyártók és a filmforgalmazók stratégia szintjén működjenek együtt. Hazánkban már érezhető a tendencia, aminek egyik lenyomata a 2009. nyarán induló, első magyar Blu-ray blog.

Működése

A DVD felvevő által fogadott és dekódolt jeleket tömörítik egy MPEG kódolóval és úgy rögzítik a lemezre. Hogy a HDTV által sugárzott adást fel tudjuk venni HDTV MPEG2 kódoló szükséges. Azonban még ilyen eszközt nem gyártottak otthoni használatra. A BS digitális adás felvétele esetén a jelek egy program adatfolyamaként (program stream) érkeznek fixált gyorsasággal, ami 24 Mbps-t jelent HDTV programonként. A BS digitális sugárzása esetén megvan a lehetőség arra, hogy a kiegészítő adatfolyam többszörös legyen, és kívánalom, hogy ezt az adatot felvegyük és olvassuk. Az ábra mutatja, a felvételi kapacitást az adatforgalom és a felvételi idő függvényében. Egy 2 órás felvételhez 22 GB szükséges, ami kb. 5-szöröse egy DVD-nek.

Eltérően a jelenlegi DVD-ktől, amik vörös lézert használnak az adatok írásához és olvasásához, a BD kék lézert használ (amiről egyébként a nevét is kapta). A kék lézer rövidebb hullámhosszon működik (405 nanométer), mint a vörös lézer (650 nanométer).

Blu-ray lemez felépítése

A kisebb fénynyalábbal pontosabban lehet fókuszálni, lehetővé téve, hogy olyan kis gödröcskéből (pits) is kiolvassunk adatokat, amik csak 0,15 mikrométer (m; 1 mikron = 10 6 méter) hosszúak  ez több, mint kétszer kisebb a DVD-n található kis gödrökhöz képest. Mindezen túl a Blu-ray lecsökkentette a sávok hüvelykméretét 0,74 mikronról 0,32 mikronra. A kisebb gödröcskék, a kisebb fénysugár, és a rövidebb sáv-hüvelyk együttesen azt eredményezte, hogy az egyrétegű Blu-ray lemezen több mint 25 GB információt tudunk tárolni  kb. ötször annyi információ, mint amennyit egy DVD képes tárolni; egy dupla rétegű Blu-ray lemezen, pedig mintegy 50 GB-nyi adat tárolható.

A lemezek a digitálisan kódolt videó és audió információt gödrök-ben tárolja. Ezek a gödrök (pits) a lemezen spirálisan helyezkednek el a központból kiindulva a szélek felé. A lézer a gödrök másik oldalát olvassa,  azaz a dudorokat (bumps),  hogy lejátssza a filmet, vagy a programokat, amit a lemezen tárolunk. Minél több adatot tárolunk a lemezen, annál kisebb és egymáshoz közelebb pakolt gödröknek kell lenniük. Minél kisebb a gödröcske (és ez által a dudor is), annál pontosabbnak kell lennie a lézerolvasónak.

Minden Blu-ray lemez megközelítőleg ugyanolyan vastagságú (1,2 milliméter), akárcsak a DVD-k. De ezen két lemez adattárolása különböző. A DVD-n az adat, mint egy szendvics, két 0,6 milliméter vastag polikarbonát réteg között helyezkedik el. Amelyik polikarbonát réteg az adat tetején helyezkedik el a kettős törés problémáját idézheti elő, amiben az alsó réteg megtöri a lézer fényét két elkülönült fénynyalábra. Ha a fénynyaláb túl szélesen hasad el, akkor a lemez olvashatatlan lesz. Egyébként ha a DVD felszíne nem pontosan sík és ezért nem pontoson merőlegesen a fénysugár rá, akkor arra a problémára vezethet, amint úgy neveznek, hogy disc tilt, amiben a lézer sugár eltorzított. Mindezen tulajdonságok, a nagyon körülményes előállításhoz vezetnek. A Blu-ray lemez felülkerekedik az előbb tárgyalt DVD előállítási módon úgy, hogy az adatot egy 1,1 milliméter vastag polikarbonát rétegre helyezi. Amiatt, hogy a tetején van elhelyezve az adat, ezáltal a kettős törés és az olvashatósági problémák nem léphetnek fel. Annak következtében, hogy az olvasó mechanizmusnál az írható réteg közelebb helyezkedik el az objektív lencséhez a disc tilt problémáját virtuálisan elimináltuk.

Az adat felszínhez közeli elhelyezkedéséből kifolyólag egy kemény védőréteggel van ellátva a lemez, hogy megvédje a karcolásoktól, illetve az ujjlenyomatoktól. Az eddig említett felépítésből az következik, hogy az előállítási költsége alacsonyabb, mint a DVD-nek. Az adatátviteli sebességben is a BD a gyorsabb. A DVD 10 Mbps gyorsaságával szemben a Blu-ray lemez mintegy 36 Mbps sebességet nyújt a használóknak.

Ebből következik, hogy 25 GB adat másolásához elegendő csupán másfél óra. Ugyanakkor védelem szempontjából is jobb a Blu-ray lemez a mai DVD-knél. Egyedi biztonsági titkosító rendszerrel rendelkeznek, ami annyit jelent, hogy van egy egyedi ID-jük (azonosító), ami védelmet nyújt a film- és szoftverkalózok ellen, illetve a szerzői jogok megsértése ellen. Egyébként, már a Blu-ray technológiának is megjelentek különböző verziói. A Sony cég kifejlesztette az XDCAM-ot és a ProDatát (Profession Disc for Data). Az előbbit televízió társaságoknak és műsorszóróknak, az utóbbit pedig inkább kereskedelmi célra, adattárolónak (például szerverek biztonsági mentésére).

Hogy helyettesíteni fogják-e a DVD-ket a Blu-ray lemezek. A gyártók remélik. Időközben a JVC kifejlesztett egy Blu-ray/DVD Combo lemezt megközelítőleg 33,5 GB kapacitással, ami lehetőséget teremt arra, hogy mindkét formátumú filmet tároljunk egyetlen lemezen.

Ki lesz a befutó?

A BD nincs egyedül, versengés van a DVD piacért. Az egyik ilyen versenytárs például a HD-DVD, amit szoktak AOD-nak (Advanced Optical Disc) is nevezni, amit olyan nagy elektronikai óriások fejlesztettek ki, mint a Toshiba és a NEC. Valójában a HD-DVD már korábban létezett, mint az átlagos mai DVD, de az igazi fejlesztésüket nem kezdték meg 2003-ig. A HD-DVD előnye, hogy ugyanolyan formátumot használ, mint a hagyományos DVD-k és ezért ugyanolyan előállítási feltételeket is követel meg, mindezt alacsonyabb áron. Ennek ellenére mégis hátránya van a Blu-ray lemezekkel szemben, méghozzá a tároló kapacitásban. Nem veheti fel a versenyt a HD-DVD a Blu-ray lemezzel, mivel egy egyoldalas lemezen csupán 15 GB adatot képes tárolni a BD 25 GB-jával szemben  duplaoldalas lemez esetén is alul marad, a maga szerény 30 GB-jával (Blu-ray lemez megközelítőleg 50 GB). A Toshiba 2008. február 19-én bejelentette, hogy nem fejleszti tovább a HD-DVD formátumot, és leállítja a lejátszók, és felvevők gyártását is. Így a HD-DVD formátum végül alul maradt a Blu-ray-el szemben. További említésre méltó versenytársak még a Warner Bros. Pictures a saját fejlesztésű HD-DVD-9-ével, ami magasabb tömörítési rátát használva lehetővé teszi, hogy egy hagyományos DVD-re standard felbontású film helyett magas felbontású filmet rögzítsünk. Tajvanban megkonstruálták a Forward Versatile Discet (FVD), ami egy upgrade-elt változata a mai DVD-knek, 4,7 GB helyett már 5,4 GB-ot képes tárolni  a dupla oldalas pedig 9,8 GB-ra képes. Kína is bemutatta a saját fejlesztésű termékét az Enhanced Video Disc-et (EVD), ami ugyancsak egy magas felbontású videók tárolására alkalmas lemez.

De mindezen tervek ellenére nem lehet biztosan állítani, hogy a Blu-ray és a HD-DVD a jövő, ugyanis a Pioneer cég túlment a Blu-ray technológián, ami csak 20-50 GB adatot képes tárolni. A Pioneer cég fejleszt egy optikai lemezt, ami le fogja váltani a PC-kben található merevlemezt a hatalmas méretű kapacitásának köszönhetően, ami képes 500 GB adatot tárolni. Hogy minderre hogy lenne képes a Pioneer cég fejlesztése Ultraviola lézert használnak, aminek még a kék lézernél is rövidebb lenne a hullámhossza. 

Otthoni lejátszás

Az 50 GB-nyi tárhely tökéletes Full HD-s filmek tárolására 1920×1080-as felbontásban (a DVD 720×576). Ezt visszaadni csak a Full HD (HD Ready 1080) televíziók tudják. A Dolby és DTS szabványainak köszönhetően a hangot sok esetben akár tömörítetlen formában, tökéletes minőségben élvezhetjük. A Blu-ray filmeknél alapvető a HDMI kapcsolat a felbontás és a másolásvédelem miatt, ezért ilyen csatlakozással ellátott TV-re is szükség van. Viszont ez a tökéletes lejátszáshoz kevés. A Blu-ray lemezekre a moziban is alkalmazott 24 fps sebességgel rögzítenek, ezért fontos tényező a televízió képfrissítési sebessége. A 24 fps-t 1:1-ben megjeleníteni csak úgy lehetne, ha a a TV is 24 Hz-zel frissítene, viszont erre egy TV sem képes. Ezért egy képkockát többször is megjelenítenek. Ezt a technikát Pulldownnak hívják. A DVD-nél az európai PAL rendszerrel 50 Hz-es frissítésnél 2-szer jelenik meg ugyanaz a képkocka, így 25 fps a tényleges lejátszási sebesség, de ez a növekedés leginkább csak a hangon észrevehető. Az amerikai és japán NTSC rendszer viszont 60 Hz-en működik, ami további problémát okoz. Ott a képkockákat 2-szer, illetve 3-szor jelenítik meg felváltva, ezáltal másodpercenként 12-szer változik a lejátszás sebessége, ami alig érzékelhető szaggatást eredményez. A legnagyobb hibája, hogy a mozifilmek készítésekor a gyors mozgású jeleneteknél egy-egy képkockát direkt elmosnak, ezzel is fokozva a folyamatosság érzetét. Ezeknél a részeknél viszont pont ezért erősebben érezzük a szaggatást. A HD DVD, és a Blu-ray lejátszók nem támogatják a 25 fps-t, ezért az első lejátszók mind az NTSC-nél megszokott 3:2-es módszert használták. A natív 24 fps-t alkalmazó lejátszók gyártását a Pioneer támogatta szinte a megjelenése óta, ezt a rendszert vette át a többi gyártó is. A modernebb lejátszók ezért már támogatják a natív 24 fps-t, de ez viszont azzal jár, hogy a régebbi LCD TV-k nem tudják ezt feldolgozni. Ebben az esetben a lejátszó átvált 3:2 módra, tehát minőségi javulás nincs. A 2007-ig gyártott televíziók pedig ha támogatják is a 24 fps lejátszási sebességet, ennek mikéntjét sokszor nem tüntetik fel, és sok esetben szintén 3:2-es pull-down rendszerben működnek. A különbség csak annyi, hogy nem a lejátszó, hanem a TV alakítja át a jelet 3:2-es megjelenítésre. A tökéletes megoldást azok a TV-k nyújtják, amelyek a 24 fps-nek a többszörösét használják képfrissítésnél, plazmatévénél 72 Hz, LCD TV-nél 96 vagy 120 Hz. Az ilyen TV-knél a régebbi lejátszók is valamivel szebb képet adnak a modernebb elektronika miatt. A képi megjelenítés mellett fontos, hogy a hangrendszerünk is támogassa a HD hangszabványokat. A Blu-ray lemezek is régiókódoltak, de PC-n használt lejátszóprogramok között van amelyik megkerüli. A BD fejlesztései miatt verziószámmal is találkozhatunk. A legrégebbi az 1.0, a legújabb pedig a 2.0 (BD Live), ami már internetkapcsolatra is képes, akár további extrákat is tölthetünk le az éppen lejátszott filmhez. Jelenleg háromféle másolásvédelem létezik. A legmegbízhatóbb a BD+, mely elméletileg arra is képes, hogy ha egy lejátszóban illegálisan másolt lemezt játszottak le, azt megjelöli, és internetről, vagy egy eredeti lemezbe beépített programmal akár le is zárja. De ezt a technológiát valószínűleg sosem fogják alkalmazni, ugyanis a hibalehetőség nem zárható ki teljesen.

Az első megjelenések hazánkban

2007. április 10. Fűrész 3

2007. április 24. Rém rom

2007. április 26. Lovagregény, Motel, Erőpróba, Ördögűzés Emily Rose üdvéért, Casino Royale, Ultraviola, A Nap könnyei, Nagyon vadon

Chipkészletek

Az Intel mobil lapkakészletei

Mobil Intel 940GML Express lapkakészlet

A mobil Intel 940 GML Express lapkakészletet Intel Celeron M processzorhoz és ultraalacsony feszültségű Intel Celeron M processzorhoz optimalizálták. Egy átlagos mobil alaplap kialakítható mobil Intel 940GML Express lapkakészlettel, ami megkönnyíti a méretezhető mobil platformok létrehozásá

Tulajdonságok  Előnyök

533 MHz-es elülső busz      Támogatja az Intel Celeron M processzort és a gyorsabb adatátviteli sebességű ULV (ultraalacsony feszültségű) Intel Celeron M processzorokat.

1-szeres PCI Express* csatoló   Akár 3,5-ször nagyobb sávszélességgel rendelkezik, mint a hagyományos PCI architektúra, ami gyorsabb hozzáférést jelent a perifériákhoz és a hálózathoz.

Intel High Definition (HD) Audio            Az integrált audiotámogatás kiváló minőségű hangzást eredményez, és korszerű funkciókat kínál, például lehetővé teszi a többszörös folyamatos hanglejátszást és a jackfoglalatok funkcióinak változtatását (jack re-tasking). A Dolby* PC Entertainment Experience1 csak Intel High Definition audióval rendelkező rendszereken működik.

Intel Matrix Storage technológia           Jobb teljesítményt, energiagazdálkodást és adatvédelmet kínál a tárolási alrendszerhez.

Támogatja a kétcsatornás DDR2 553 MHz-es memóriát                Akár 10,7 GB/s sávszélesség és akár 4 GB memóriacímezhetőség a rendszer jobb reakcióképessége érdekében.

Mobil Intel 945GMS Express lapkakészlet                      

A mobil Intel 945GMS Express lapkakészlet tulajdonságkészletét és méretét kis méretkategóriájú laptopokhoz alakították ki. Támogatja az Intel legújabb generációs alacsony feszültségű és ultraalacsony feszültségű processzorait, valamint az ultraalacsony feszültségű Intel Celeron M processzort. 

Tulajdonságok/Előnyök

667 MHz-es elülső busz                A korábbi generációs buszsebességhez képest akár 25%-kal gyorsabb adatátviteli sebességet biztosít.

Támogatja a kétcsatornás DDR2 533 MHz-es memóriatechnológiát        Támogatja a nagyobb teljesítményű memóriatechnológiát.

D-csatlakozók teljes körű támogatása (D1-D5)  Egyszerű használatot biztosít a D-csatlakozós eszközökön keresztüli tévénézéshez.

Integrált nagy sebességű USB 2.0           8 USB 2.0 periféria támogatása a maximum 40-szer gyorsabb adatátvitel érdekében, és visszafelé kompatibilitás az USB 1.1 eszközökkel.

Intel Graphics Media Accelerator (GMA) 950  Rendkívül jó 3D grafikus teljesítmény a vállalati és egyéni használatra szánt laptopokhoz.

Intel High Definition (HD) Audio            Az integrált audiotámogatás kiváló minőségű hangzást eredményez, és korszerű funkciókat kínál, például lehetővé teszi a többszörös folyamatos hanglejátszást és a jackfoglalatok funkcióinak változtatását (jack re-tasking). A Dolby* PC Entertainment Experience1 csak Intel High Definition audióval rendelkező rendszereken működik.

Intel Matrix Storage Technology 5.5    Jobb teljesítményt, energiagazdálkodást és adatvédelmet kínál a tárolási alrendszerhez.

Mobil Intel 945PM Express lapkakészlet                         

A mobil Intel 945PM Express lapkakészlet támogatja az Intel Centrino Duo mobil technológiát és az Intel legújabb generációs Intel Centrino mobil technológiáját.

Az Intel 945PM Express lapkakészlet a nagy sávszélességű csatolók, például a kétcsatornás DDR2 memória, a 667 MHz-es rendszerbusz, a 16-szoros PCI Express* grafikus port és az 1-szeres PCI Express I/O portok, valamint a következő generációs soros ATA és a nagy sebességű USB 2.0 kapcsolat révén kiemelkedő rendszerteljesítményt nyújt. A mobil Intel? 945PM Express lapkakészlet támogatja az Intel? Active Management technológiát, amely az üzleti célú következő generációs távoli hálózati kliensfelügyelet következő generációját képviseli.

Tulajdonságok/Előnyök

667 MHz-es elülső busz                Az előző generációs buszsebességhez képest akár 25%-kal gyorsabb adatátviteli sebességgel támogatja az Intel Core Duo és az Intel Core Solo processzorokat.

16-szoros PCI Express* csatolóTöbb mint 3,5-ször nagyobb sávszélességet kínál a hagyományos AGP csatolóhoz képest, és a legújabb nagy teljesítményű grafikus kártyákat is támogatja.

1-szeres PCI Express* csatoló   Akár 3,5-ször nagyobb sávszélességgel rendelkezik, mint a hagyományos PCI architektúra, ami gyorsabb hozzáférést jelent a perifériákhoz és a hálózathoz.

Intel High Definition (HD) audió             Az integrált audiotámogatás kiváló minőségű hangzást eredményez, és fejlett funkciókat, például többszörös folyamatos hanglejátszást és a jackfoglalatok funkcióinak változtathatóságát (jack re-tasking) kínálja. A Dolby* PC Entertainment Experience1 csak Intel High Definition audióval rendelkező rendszereken működik.

Intel Matrix Storage technológia           Jobb teljesítményt, energiagazdálkodást és adatvédelmet kínál a tárolási alrendszerhez.

Kétcsatornás 667 MHz-es DDR2 memóriatámogatás      Akár 10,7 GB/s-os sávszélesség és akár 4 GB memóriacímezhetőség a rendszer gyorsabb reagálása érdekében.

Integrált nagy sebességű USB 2.0           Támogatás 8 db USB 2.0-ás perifériához legfeljebb 40-szer gyorsabb adatátvitellel, és visszafelé kompatibilitás az USB 1.1-es eszközökkel.

Mobil Intel 945GM Express lapkakészlet

A mobil Intel 945GM Express lapkakészlet kis teljesítményfelvételű változata átlagosan akár 28%-kal kevesebb áramot fogyaszt, mint a korábbi generációk. Az Intel Graphics Media Accelerator 950-et tartalmazó mobil Intel 945GM Express lapkakészlet több mint kétszeresen jobb integrált grafikus teljesítményt nyújt, mint a lapkakészlet korábbi generációja. A mobil Intel 945GM Express lapkakészlet a korábbi generációs buszsebességhez képest akár 25%-kal gyorsabbá teheti az adatátvitelt. További jellemzői: 16-szoros PCI Express* grafikus portok és 1-szeres PCI Express I/O portok, következő generációs soros ATA és nagy sebességű USB 2.0 kapcsolat.

Tulajdonságok/Előnyök

667 MHz-es elülső busz                A korábbi generációs buszsebességhez képest akár 25%-kal gyorsabb adatátviteli sebességet biztosít.

A kétcsatornás 667 MHz-es DDR2 memóriatechnológia támogatása       SNagyobb teljesítményű memóriatechnológia támogatása

A D-csatlakozó teljes körű támogatása (D1-D5)                Egyszerű használat a TV-műsorok optimális élvezetéhez D-csatlakozóval működő eszközökön keresztül

Integrált nagy sebességű USB 2.0           Támogatás 8 db USB 2.0-ás perifériához legfeljebb 40-szer gyorsabb adatátvitellel, és visszafelé kompatibilitás az USB 1.1-es eszközökkel.

Intel Graphics Media Accelerator (GMA) 950  Rendkívüli 3D grafikus teljesítmény a vállalati és egyéni használatra szánt laptopokban

Intel Matrix Storage technológia 5.5    Jobb teljesítményt, energiagazdálkodást és adatvédelmet kínál a tárolási alrendszerhez.

COPP/HDCP/CGMS-A támogatás            Lehetővé teszi a levédett prémium videók megjelenítését a védelem megőrzésével.

Köztes Z klasszikus módon         Intelligens sokszögű rendering a jobb 3D grafikus teljesítményhez

Adaptív szétfűzés           Progresszív megjelenítőkön javíthatja az összefűzött tartalom vizuális minőségét

Az új Centrino Duo és a régebbi Centrino platform lapkakészletei

Típus    

i945GM/PM      

i915GM/PM      

i915GMS

FSB       

667/533 MHz    

533/400 MHz    

400 MHz

Memória            

DDR2-667/533 egy- vagy kétcsatornás üzemmódban   

DDR2-533/400 egy- vagy kétcsatornás üzemmódban,

DDR333 egycsatornás üzemmódban     

DDR2-400 egycsatornás üzemmódban

Memória maximális mérete      

4 GB     

2 GB

Grafika

integrált GMA950 vagy külső    

integrált GMA900 vagy külső    

integrált GMA900

Külső grafikus interfész               

PCI Express x16               

PCI Express x16               

PCI Express I/O               

4 x PCIe x1 vagy

6 x PCIe x1         

4 x PCIe x1

IDE/ATA portok száma 

1 Utlra-ATA csatorna, 2 Serial ATA 150 port

USB 2.0 portok száma   8

Tokozás mérete, típusa              

37,5 x 37,5 mm, FCBGA

37,5 x 40 mm, FCBGA   

27 x 27 mm, FCBGA

Üzemfeszültség             

1,05-1,5 V          

1,05-1,5 V          

1,05 V

Thermal Design Power (TDP)    

9,8 W (i945GM)               

6/5,5 W               

4,8 W

Már nem gyártott termékek:

Mobil Intel 915GM Express lapkakészlet

Mobil Intel 915GMS Express lapkakészlet

Mobil Intel 915PM Express lapkakészlet

Mobil Intel 910GML Express lapkakészlet

Intel 855GM lapkakészlet

Intel 855PM lapkakészlet

Intel 855GME lapkakészlet

Intel 852GME lapkakészlet

Intel 852PM lapkakészlet

Intel 852GM lapkakészlet

Intel 845MP lapkakészlet

Intel 830MP lapkakészlet

Intel 815EM lapkakészlet

Intel 440MX lapkakészlet

Csatoló felületek

Külső csatoló felületek 

PCMCIA: (PC Card)

PCMCIA (Personal Computer Memory Card International Association) kártyaszabvány lassan másfél évtizede utalja a notebook/laptop bővítések piacán megoldható technikai bravúrok listáját. Ezek között található a PCMCIA portra csatlakoztatható PCI slot, orvosi és mérnöki, CNC műszerek, Videó és hang editáló rendszerek, különböző interfész átalakítási megoldásokhoz, gépjárműtechnikai megoldások, valamint az alaplapihoz hasonló akár dupla soros port bővítésének lehetősége.

A PCMCIA kártyák előnyei

- kis méret,

- egyszerű csatlakoztatás,

- kiváló minőségi jellemzők,

- függetlenség a csatlakozó számítógéptől,

- programok futtatása a kártya Flash memóriájából (Execute-in-Place, XIP),

- bekapcsolt készülékhez is csatlakoztatható, ill. abból eltávolítható.

PCMCIA szabványok

A PCMCIA 54 x 86 mm méretű, a számítógéphez csatlakoztatható kártyákat szabványosít, amelyeknek 68 villamos érintkezőjük van, így azok mind a 8-bites, mind a 16-bites számítógépi buszrendszerekre illeszthetőek.

PCMCIA szabvány kiadásai

A PCMCIA 1.0 kiadása 1990 szeptemberében jelent meg a hordozható számítógépek memóriájának témakörében. A 2.0 kiadást 1991 szeptemberében jelentették meg, a modemek, helyi hálózatok, ill. mobil, rádiófrekvenciás és egyéb

bemeneti-kimeneti perifériák tulajdonságairól. A 2.0 kiadás visszamenőlegesen összeegyeztethető az 1.0 változattal, tehát az 1.0-nak megfelelő memóriakártyák működnek a 2.0-s kiadás szerinti kártyacsatlakozókban is.

PCMCIA csatlakozók

Jelenleg háromféle PCMCIA csatlakozó használatos. A csatlakozókat az jellemzi, hogy milyen vastagságú kártya

befogadására alkalmasak. A nagyobb típusszámú kártyák csatlakozója befogadja a kisebb típusszámú kártyákat is.

Az I. típusú kártya (Type I, vastagsága 3,3 mm)

leginkább a hordozható személyi digitális számítógépek (personal digital assistant, PDA) és más kézi adathordozók,

mint RAM, EEPROM, egyszer programozható memóriák (One-Time Programmable memory, OTP) céljára használatos.

A II. típusú kártya (Type II, vastagsága 5 mm) adat bemeneti-kimeneti célokra szolgál. A memória bővítésére, modemek részére, helyi hálózati csatlakoztatásra és a befogadó számítógéppel való adatforgalomra alkalmas.

A III. típusú kártya (Type III, vastagsága 10,5 mm) eltávolítható merevlemezes tárolók és rádiófrekvenciás adatforgalmi berendezések céljára használatos.

Express Slot card

A PCMCIA csatlakozók leváltására, illetve folytatására egy új csatolófelültetet jelentettek meg, ez az Express Card slot. Az új gépeken egyre többször találkozunk ezzel a bővítőhellyel. Egyetlen hátránya épp az újdonságában rejlik, mégpedig az, hogy egyelőre viszonylag kevés eszközt gyártanak, melyek ezt a csatolófelületet támogatják. Az Express Slot card 34 x 75 x 5 mm-es méretével valamivel kisebb lesz, mint a bankkártya méretű PC Card, és x2, valamint x4 konfigurációjú PCI Express vezérlővel, USB 2.0 csatolóval, illetve Systems Management Bus (SMBus) összeköttetéssel kapcsolódhat majd a rendszerhez.

Belső csatoló felületek 

MiniPCI

A MiniPCI specikáció a PCI busz egy kisméretű megfelelője.

Type IIIA

MiniCard

A MiniCard, a Mini-PCI rendszert hivatott felváltani. A mindössze 51 x 30 milliméteres MiniCard a noteszgépekbe kívülről illeszthető ExpressCard bővítőkártyákhoz hasonlóan PCI Express x1 és USB 2.0 felületen kommunikálhat a rendszerrel.

Nyomtatók

Fotónyomtatók kellékei

Ha olyan személyt szeretnénk meglepni, aki már rendelkeznek fotónyomtatóval, vásárolhatunk neki a nyomtatójához szükséges fotópapírt, vagy festékpatront. Figyeljünk rá, hogy a legjobb eredményt többnyire a gyári kellékanyagokkal érhetjük el. Talán nem célszerű pont egy ajándéknál kipróbálni, jó-e az utángyártott vagy utántöltött patron, illetve mennyire jól szárad a tinta egy harmadik gyártó papírján.

Vásárlás előtt feltétlenül tudjuk meg a nyomtató pontos típusát, s keressük ki az interneten a hozzá való kellékanyagot, vagy kérjük a kereskedő segítségét.

Fényképek, nyomatok, poszterek

Kézenfekvő, mégsem egyszerű fotós ismerősünket saját képével meglepni. Ehhez ugyanis szükség van a kép nagy felbontású változatára, amit valahogyan el kell tőle kérni, lehetőleg úgy, hogy gyanú ne ébredjen fel benne. Ennél egyszerűbb, ha a fotós lepi meg ismerőseit.

A képekről akár tintasugaras nyomtatóval, akár vegyi eljárással készíthetünk papírképeket. Nagyobb méreteknél a szolgáltatók áraikat általában négyzetméterenként adják meg, s felhasznált papírtól vagy vászontól függően 5-15e Ft/m2-rel találkozhatunk.

Érdemes azt is megfontolni, hogy a nyomatot ne csak önmagában, hanem hozzá tartozó kerettel, esetleg paszpartuzva adjuk át.

Mekkora felbontású kép szükséges az egyes nyomatokhoz? Ez attól függ, mennyire közelről szeretnénk nézni. Egy kanapé fölé elhelyezett posztert felesleges 100 dpi-nél nagyobb felbontással számolni, ez ugyanis 0,2 mm-es pontméretet jelent, amit 1 méteres távolságból képtelenek vagyunk (zavaróan pöttyözöttnek) látni. Ebből adódóan egy 80×60 cm-es poszterhez bőven elegendő lehet egy 6 Mpixeles fotó. Persze minél nagyobb felbontású képet használunk, annál jobb eredményt kaphatunk (egy bizonyos szintig, amíg a nyomat pontsűrűségét el nem érjük).

Fotókönyv

Nem csak karácsonyra, de más ünnepekre, vagy akár évfordulókra is remek ajándék lehet egy fotókönyv. Ez nem egyszerű fotóalbum, itt ugyanis a képek közép feliratokat, szövegeket is helyezhetünk, az egyszerű fotómegjelenítésen túl montázsok és különböző stílusok közül is választhatunk.

A könyv terjedelme akár 98 oldal is lehet, külső kötését pedig több szín közül választhatjuk ki.

Mérete 14×13 cm, 21×21 cm, 21×28 cm, 30×30 cm, vagy akár 42×30 cm-es nagy is lehet. Ez utóbbinál már 130 oldalt is elhelyezhetünk egy könyvbe. Az alapárak 5.000 Ft-tól 12.000 Ft-ig terjednek, ez 26 oldal árát tartalmazza, melyekre további 8 oldalanként 1000-1500 Ft-ot kell számolnunk.

Komplett megoldást nyújtanak a Cewe Color termékeit kínáló szolgáltatók (pl. Rossmann, Digifotolab, Dm, Fotomarket, MediaMarkt, PhotoHall stb.)

Fényképes ajándékok

Fotókristály

Dunát lehetne rekeszteni a fényképekkel megspékelt ajándéktárgyakkal. Rengeteg variáció létezik, a teljesség igénye nélkül néhány lehetőség, amikre saját fényképeinket helyeztethetjük el:

asztali naptár, bögre, cigarettatartó?

A szükséges felbontás ez esetben kevésbé fontos szempont, mint egy poszternyomtatásnál. Ha 1 Mpixeles képből készíttetünk fényképes ajándékot, az is hasonló hatást fog eredményezni, mint egy 10 Mpixeles képből készült.

Memóriakártya

Többféle memóriakártya (flash memória) van forgalomban, az általános szabvány elsősorban azért várat magára, mert a fejlesztők új és még újabb megoldásokat találnak ki arra, hogy a lapkák fizikai mérete csökkenjen, miközben a kapacitás és az átviteli sebesség növekszik.

Típusok

CompactFlash, CF

A régebbi digitális fényképezőgépek CompactFlash (CF) kártyát használnak, amelynek két típusa létezik (Type I és Type II). A két változat közötti különbség az adatok felírásának és visszaolvasásának sebességében van. Ma már csak a gyorsabb Type II kártyák használatosak, amelyek azonban kompatibilisek a Type I író-olvasó modulokkal.

Secure Digital, SD

Az utóbbi időkben az Secure Digital (SD) kártya a legelterjedtebb, mivel a korábban (főként mobiltelefonokban) alkalmazott MMC kártyáknál sokkal nagyobb adatátviteli sebességet tesz lehetővé. A hagyományos SD-kártya mellett később megjelentek a kisebb méretű MiniSD, majd a még kisebb MicroSD kártyák is. Ezeket a fényképezőgépek, videokamerák és mobiltelefonok is képesek közvetlenül írni és olvasni, a külső kártyaolvasókba azonban csak kiegészítő adapterrel használhatók. A kártyák sebességét a típusuk utáni class 2, class 4, class 6, class 8 adja meg, amiben a class utáni számok a kártyák írási/olvasási sebességét jelölik MB/s-ban. Ez az SD kártya nem azonos a személyi számítógépekben használt SD-memóriával, csak a rövidítés azonos.

 SmartMedia

Egy, már nem gyártott memóriakártya típus, amit a Toshiba fejlesztett ki. A kártyát általában fényképezőgépekben használták, de maximális kapacitása mindössze 128 MB volt.

Memory Stick

xD-Picture Card

MultiMediaCard

Játékkonzolok mentéskártyái

Rengeteg játékkonzol memóriakártyára írja a játékok mentéseit. A Nintendo GameCube és a Sony PlayStation konzolok is ilyen adatmentést használnak. A Nintendo jelenlegi, hetedik generációs eszköze, a Wii pedig már rendelkezik olyan opcióval is, hogy választható, hogy hordozható (SD) memóriakártyára vagy belső Flash memóriára mentse-e az adatokat.

Életciklus

A megbízható kártyák nagyságrendileg 1 millió órás működést garantálnak (a megbízhatatlanok jóval kevesebbet). Ez nagyjából 100 éves folyamatos használatot jelent. A kártyák technológiája annyira megbízható, hogy használat közben többnyire csak erőszakos behatásra romlanak el (túlfeszültség, kalapács...), meg kell azonban említeni a koszolódásból és oxidálódásból eredő érintkezési hibákat, vagyis a mostoha bánásmód a kártyát idő előtt működésképtelenné teheti. Valószínűbb, hogy a kártya hosszú évek alatt sem romlik el, csak újabb típusok jelennek meg, amik a korábbi típusokat elavulttá teszik. Elektronikus eszközről lévén szó, szelektív hulladékként kell kezelni.

Az MXM technológia

Az  nVidia egyik remek kezdeményezése az MXM technológia. A technológia lényege az lenne, hogy a merev notebook piacot kicsit megmozgassa és a felhasználók kedvébe járjon.

A piaci elemzők rámutattak, hogy a notebookokban található grafikus megoldások hátrányai egyértelműek: mivel integrált grafikus chipekről van szó, rendkívül limitált a választék mind a gyártók, mind teljesítmény tekintetében. Ráadásul később nem lehet őket kedvünk szerint bővíteni, fejleszteni. Eddig egyetlen olyan megoldás sem volt a mobil gépekbe, amely a személyi számítógépekben található AGP slothoz hasonlóan nyílt szabványú felületként bármilyen videokártyát fogadni tudott volna. Persze megjelentek azóta a különálló grafikus vezérlők, de minden gyártó a saját feje után ment, a saját megoldását fejlesztgette. 

Az új szabvánnyal az nVidia célja ezzel az lenne, hogy a több notebook gyártó által piacra dobott, cserélhető grafikus vezérlővel ellátott gépekben lévő kártyákat szabványosítsa, ezáltal a konfigurálás és a csere egyszerűbbé válna. 

Az NVIDIA és partnerei a Mobile PCI-Express Module (MXM) bevezetésével egy olyan, az egész iparágban elfogadott specifikáció vezettek be, amelyhez minden gyártó tartja magát. Ezzel két legyet ütöttek egy csapásra: csökkentették saját tervezési és gyártási költségeiket és nagyobb választási lehetőséget biztosítanak a vevők, felhasználók számára.

Az nVIDIA MXM bármilyen gyártó - speciálisan erre kialakított - PCI Express videokártyáját tudja fogadni. Általa a notebook gyártók szabadon építkezhetnek, és megrendelésre bármilyen megoldással felszerelhetik majd gépeiket.

Az MXM specifikáció jelenleg három különféle méretű modult definiál: az MXM-I szabványt elsősorban könnyű és vékony notebookokhoz fejlesztették ki, az MXM-II az átlagos gépek számára lehet megoldás, az MXM-III modulok pedig a csúcsteljesítményű, nagyméretű noteszgépekben kaphatnak helyet. Az MXM-I modulok legfeljebb 128 Mbyte, az MXM-II és MXM-III modulok legfeljebb 256 Mbyte memóriát támogatnak.

A mobil grafikus vezérlők szegmensének másik nagy résztvevője, az ATI Technologies egyelőre elutasította az NVIDIA kezdeményezését. A vállalat szerint egy ilyen jellegű szabvány megszületése előtt szélesebb körű együttműködésre, szabványosítási testület létrehozására lett volna szükség. Az ATI ezért nem tervezi az MXM szabványra épülő grafikus vezérlők gyártását és értékesítését.

            MXM-I           MXM-II          MXM-III         MXM-HE

Laptop tipusThin & Light    Mainstream  DTR, Performance   Extreme Performance

Modul mérete         70 x 66mm     73 x 78mm     80 x 100mm   80 x 100mm

Max GPU méret      35 x 35 mm    35 x 35mm     40 x 40 mm    40 x 40 mm

Busz tipusa    PCI-E x16       PCI-E x16       PCI-E x16       PCI-E x16

Fogyasztás    65-70W           65-70W           65-70W           140W

Kompatibilitás          I           I,II       I, II, III            I, II , III, HE

GPS

A GPS (Global Positioning System) Globális Helymeghatározó Rendszer, az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (Department of Defense) által (elsődlegesen katonai célokra) kifejlesztett és üzemeltetett  a Föld bármely pontján, a nap 24 órájában működő  műholdas helymeghatározó rendszer.

A GPS egy fejlett helymeghatározó rendszer, amellyel 3 dimenziós helyzet meghatározást, időmérést és sebességmérést végezhetünk földön, vízen vagy levegőben. Pontossága jellemzően méteres nagyságrendű, de differenciális mérési módszerekkel akár mm-es pontosságot is el lehet érni, valós időben is. A GPS, mint számos más technológia esetében is, először katonai célokra lett kifejlesztve, de ma már széles körű a felhasználása a civil lakosság minden rétegében. Nagy előnye, hogy adatait felhasználva szolgáltatások sorát élvezhetjük a kis  méretű eszköz által és növelhetjük kényelmünket, biztonságunkat.

A GPS rendszer kialakulása

Az emberek számára utazásaik során hosszú időkön keresztül helymeghatározás céljára a Nap és a csillagok szolgáltattak információkat. A modern órák már több információt szolgáltattak a földrajzi pozíció meghatározására, de valódi áttörést a műholdak megjelenése hozott.

1957-ben a szovjetek fellőtték a Szputnyik-1-et és a mesterséges műhold tesztelése során egy új jelenséget figyeltek meg. A műhold által kibocsátott rádiójel hullámhosszának változásait elemezve (a Doppler-effektus-t figyelembe véve), pontosan meg tudták határozni a műhold helyzetét.

Az amerikai haditengerészet 1958-ban kezdte navigációs rendszerét fejleszteni. A következő lépés az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének (US Navy) fejlesztése volt, amikor 1964-ben a Transit nevű rendszert építették ki a Polaris ballisztikus rakétát hordozó tengeralattjárók és a felszíni hajók számára.

A Transit rendszerben négy, egyenként 45 kg-os műhold keringett poláris pályán a Föld körül 1000 km magasságban, így a Doppler-effektust felhasználva egy mélytengeralattjáró is körülbelül 10-15 perc alatt képes volt pontos földrajzi helyzetét meghatározni. Alapkövetelmény volt a tervek szerint, hogy a passzív navigációs vevőkészülék helyzeti pontossága 0,1 tengeri mérföld legyen, naponta többször. Ezt a rendszer túlszárnyalta és 0,042 tengeri mérföld helyzeti pontosságot ért el. A Transit rendszert 1996-ban váltották fel a navigációs műholdak, (GPS NAVSTAR).

A rendszer felépítése

A mai GPS rendszer alapjait 1973-ban fektették le, 24 Navstar műhold segítségével, amelyek mindegyike naponta kétszer kerüli meg a Földet, a Föld felszíne fölött 20 200 km-es magasságban. Elhelyezkedésük olyan, hogy minden pillanatban a Föld minden pontjáról legalább négy látszódjon egyszerre. A 24 műhold hat csoportba van osztva, a Föld körül keringve egymástól 60°-os kelet-nyugati eltérésű pályán mozognak. Az égbolton sík terepről egyszerre 7-12 műhold látható, melyből a helymeghatározáshoz 3, a tengerszint feletti magasság meghatározásához pedig további egy hold szükséges. A rendszer kialakítása igen nagy összegeket emésztett fel (indításkor kb. 12 milliárd USD). Az 1970-es években, a hidegháború során kezdtek a fejlesztésbe, ez része volt a szigorúan titkos csillagháborús tervnek.

A GPS műholdak két frekvencián sugároznak, ezeket L1-nek (1575,42 MHz) és L2-nek (1227,6 MHz) nevezik. Minden műhold szórt spektrumú jelet sugároz, amit ?pszeudo-véletlen zaj?-nak[4] lehet nevezni (angol megnevezése: pseudo-random noise, röviden: 'PRN'). Ez a PRN minden műholdnál különböző. A PRN kódoknak két fajtája van:

C/A ,(Coarse / Acquisition code, a.m. durva/elérés), ami ezredmásodpercenként 1023 jelet tartalmaz, egy kódelem időtartama 1s.

P(Y)-kód (Precision code, a.m. pontosság), ami 10230-at. Egy kódelem időtartama csak 0,1s. A C/A kódot az L1 frekvencián adják, a P-kódot mindkét frekvencián. A P-kódot kizárólag titkos katonai GPS-vevővel lehet dekódolni, ez szabadon nem hozzáférhető. Értelemszerűen a pontossága nagyobb, mint az általános, polgári használatra szánt C/A kódnak.

A GPS-rendszert elsősorban rádiónavigációs célokra szánták, azonban emellett felhasználható a pontos idő és frekvencia terjesztésére is. Minden műholdon két db. rubídium- vagy cézium-atomóra van elhelyezve. Az oszcillátorok biztosítják az alapfrekvencia és a kód előállítását is. Az alapfrekvenciát az USDOD földi állomásai felügyelik, amit egyeztetnek az egyezményes koordinált világidővel (UTC) (amit az United States Naval Observatory (USNO) állít elő), azonban a két időfogalom és érték nem azonos egymással. Kölcsönös egyeztetéssel az USNO és a NIST által előállított UTC-idő 100 ns-on belül (ns=nanoszekundum) megegyezik egymással, frekvenciaeltérésük kisebb, mint 10 13.

A GPS-idő nem tartalmazza a polgári életben megszokott szökőmásodperceket, haladása folyamatos, ezért a GPS-vevők megkapják a kettő közötti eltérés értékét és a készülék a polgári életben használt időt mutatja.

A helymeghatározási módszer

A helymeghatározás elmélete analitikus geometriai módszereken nyugszik. A műholdas helymeghatározó rendszer időmérésre visszavezetett távolságmérésen alapul. Mivel ismerjük a rádióhullámok terjedési sebességét, és ismerjük a rádióhullám kibocsátásának és beérkezésének idejét, ezek alapján meghatározhatjuk a forrás távolságát. A háromdimenziós térben három ismert helyzetű ponttól mért távolság pontos ismeretében már meg tudjuk határozni a pozíciót. A további műholdakra mért távolságokkal pontosítani tudjuk ezt az értéket.

Az eljárás lépései

A GPS-vevő folyamatosan rendelkezzen a műholdakon lévő atomórák pontos idejével.

Legalább 4 műhold láthatósága esetén háromszögeléssel meghatározható a földfelszíni pozíció.

Ehhez ismerni kell a vevő és a műholdak pontos távolságát, amihez a műholdak aktuális pályájának és a kisugárzott jel megérkezési idejének ismerete szükséges.

Hibák és korrekciók

- A GPS-vevőnek először a műholdakkal folyamatosan egyeztetett pontos időre van szüksége, ehhez a PRN-kódot használja fel. A PRN-kód jelzi a vevőnek, hogy melyik műhold jelét veszi, és az adott műholdtól milyen álvéletlen jelsorozatra számíthat. A ténylegesen megkapott és a vevőben várt jel egyedi mintázattal rendelkezik, ennek ismeretében a vevő megállapítja a jelek időbeli eltérését és a saját óráját ennek megfelelően járatja.

- Igazából nem háromszögelés-ről van szó, mivel általában több mint 3 műhold látható, de az eljárás hasonló, ugyanis háromszögekkel állapítjuk meg egy ismeretlen pont (a vevő) térbeli helyzetét. Elméletileg 3 műhold is elég lenne ehhez, ha mindegyik órája tökéletesen járna, a gyakorlatban azonban a rendszer ismert pontatlanságait figyelembe véve legalább 4 műholdat használnak a pozíció meghatározásához. A műholdaktól való távolság kiszámításához ugyanazt a módszert használja a vevő, mint a pontos idő szinkronizálásánál: a műholdról sugárzott és a vevőben meglévő idők eltérését állapítja meg. Az időbeli különbség szorozva a rádióhullámok terjedési sebességével kiadja a vevő és az adott műhold távolságát.

Az első műholdtól való r1 távolság azt jelenti, hogy a megfigyelő olyan r1 sugarú gömbön helyezkedik el, aminek a középpontja az első műhold. A második műholdtól való r2 távolság azt jelenti, hogy a megfigyelő ezen a második a gömbön is rajta van, tehát a két gömb metszésvonalán, azaz egy körön helyezkedik el. A harmadik műholdtól való távolságot felhasználva tehát a megfigyelő az r1, r2 és r3 sugarú gömbök metszéspontján helyezkedik el. Az előbbiek szerint az r3 gömb az r1, r2 gömbök metszőkörét két pontban fogja elmetszeni, amelyek közül a rendszer ki tudja választani a valóságosat illetve a hamisat: a másik ugyanis vagy nagyon a Föld belsejében vagy a világűrben lesz.

Ámde a fenti eljárás csak akkor ad pontos eredményt, ha a vevő órája szinkronban jár a műholdakéval. Ezt a 4. műhold segítségével oldják meg: ha az óra szinkronban jár, akkor a 4., az r4 sugarú gömb pontosan a három gömb metszéspontján megy át, ha viszont nem áll fenn a szinkron, akkor minden gömbhármas más és más metszéspontot ad. Ezért a vevőberendezés úgy korrigálja a saját órájának a beállítását, hogy a négy metszéspont végül egy pontba kerüljön. Ezért kell legalább 4 műholdat figyelni, és ezért nem kell atomórát építeni a vevőkészülékbe.

- A vevő és a műholdak távolságához ismerni kell a műholdak aktuális pozícióit. Ehhez a műholdak kisugározzák az ún. almanac adatokat (ez a vevőkészülék bekapcsolásakor, illetve később periodikusan megtörténik), amik az egyes műholdak pályaadatait tartalmazza. Ennek ismeretében a vevő kiszámítja a műhold Föld feletti helyzetét. Az Amerikai Védelmi Minisztérium (USDOD) folyamatosan radarokkal követi a műholdakat és méri azok földfelszínhez viszonyított pozícióját, sebességét és magasságát. Ezekkel az adatokkal korrigálják a műholdakban lévő pályaelemeket (amiket a műholdak lesugároznak a vevő felé).

- A műholdakon lévő atomórák nagyon pontosak, de nem tökéletesek. Az eltéréseket a földi állomások figyelik és szükség esetén korrigálják azokat.

A pályaelemek folyamatosan változnak a különféle zavaró hatások következményeként (ezeket összefoglaló néven efemerisz-hibának nevezik, mivel végső soron a műhold pályájára vannak hatással). Ilyen zavaró hatás a Föld anyageloszlásának, és így gravitációjának egyenetlenségei, a Nap és a Hold gravitációs hatása, illetve a napszél eltérítő ereje (ami mindig más irányból hat a műholdra). Bár ezek a hatások önmagukban kis pontatlanságot okoznak, mindet figyelembe veszik a pontos pályaszámításokhoz. Jelentősen nagyobb torzítást okoz a rendszerben a légkör hatása a rádióhullámokra. A számítások leírásánál feltételeztük, hogy egyszerűen a távolság = sebesség x idő képlettel számolunk. Ez igaz is, csakhogy a rádióhullámok sebessége csak vákuumban állandó.

Ahogy a műhold jele a Föld felé terjed, áthalad az elektromosan töltött részecskéket tartalmazó Van Allen sugárzási övön, majd a vízpárát tartalmazó troposzférán, és mindkettőben valamennyire lelassul a vákuumbeli sebességhez képest.

Több módszer kínálkozik ennek a hibának a minimalizálására. Az egyik, hogy a hatás mértéke ismert, a korábbi mérésekből alkotott modellek alapján jól közelíthető egy adott napra. Azonban a légkör állapota soha nem állandó és soha nem pontosan ugyanaz. Ezért általában más módszert használnak a hibák kiküszöbölésére.

Felhasználható az L1 és L2 frekvenciák különbözősége, ugyanis a légkör hatása frekvenciafüggő. (ezt a módszert csak a katonai vevők tudják kihasználni).

Tipikus hibák (eredmény méterben): A hiba oka         standard GPS           differenciális GPS

műhold órája 1,5       0

pályahiba     2,5       0

ionoszféra     5,0       0,4

troposzféra   0,5       0,2

vevő zaja     0,3       0,3

visszaverődés 0,6       0,6

A differenciális GPS (röviden: DGPS) elve kihasználja azt a tényt, hogy a földfelszín egy adott, ismert pontján lévő rögzített vevőkészülék milyen eltéréseket tapasztal a műholdakról sugárzott és az általa más forrásból megkapott jelek között. Az eltérések a többi hibaforrás számításba vétele után a légkör torzító hatásának tudható be. Ezt az információt fellövik a műholdra, ami a vevők felé lesugározza azt. Az így megnövelt pontosság csak a földi állomás környezetében használható ki igazán (ez tipikusan néhány száz km), ahol a légkör állapota még megegyezik a földi állomás fölötti légkör állapotával.

Az épületekről és nagyobb tárgyakról visszaverődő jel is eljut a vevőig és ezzel meghamisíthatja a pontos távolság kiszámítását.

A GPS-sel történő helymeghatározás előnyei

• napszaktól független, földfelszín feletti magasságtól független, mozgási sebességtől független (a műszerrel akár repülőgépen is mérhetünk, egy bizonyos sebességhatárig)

A GPS-szel történő helymeghatározás hátrányai

• a szükséges adatok vétele viszonylag hosszú időbe telik (bekapcsolás után több perc is lehet), csak nyílt, fedetlen területeken alkalmazható (pl.: alagútban nem), az épületekről visszaverődő jelek zavart okoznak a mérésben, a ritkán előforduló erős napkitörések alatt használhatatlanná válnak.

Hang- és képátvitel

A laptopokon fellelhető csatlakozótípusok:

1, HDMI Nagy felbontású multimédiás csatlakozó

A HDMI az első olyan széles körben támogatott multimédiás jelátviteli szabvány, amely egy kábellel teszi lehetővé gyakorlatilag bármilyen szabványú tömörítetlen kép-, hang- és vezérlőjel továbbítását mindkét irányba.

Óriási előnye, hogy mivel bármilyen két berendezés összekötését lehetővé teszi egyetlen kábellel, a felhasználónak nem kell azon gondolkodnia, hogy melyik a ki- és bemenet, melyik szolgál a hang, melyik a kép átvitelre. Alkalmas HDTV kép és nagy felbontású, akár 7.1 csatornás DVD-Audio vagy SACD digitális hangjel egyidejű továbbítására egyetlen kábelen. Adatátviteli sebessége 5 Gigabit/sec., és ebből a HDTV-jel csak 2,2-t foglal el.

2, DVI Digitális videocsatlakozó

Eredetileg számítógépek és LCD monitorok összeköttetésére kifejlesztett csatlakozó, amelyet az utóbbi időben egyre több gyártó  alkalmaz LCD és plazma-televíziókon, videovetítőkön és különböző műsorforrásokon. Mivel használata esetén megtakarítható egy digitális/analóg/digitális átalakítás, ezért sokkal élesebb, nagyobb színhűségű és dinamikájú kép érhető el, mint bármilyen analóg összeköttetéssel. A DVI csatlakozó segítségével bármilyen, szabványosított számítógépes képfelbontású jel átvihető, de támogatja a hagyományos televíziós és a HDTV-jel átvitelét is.

 3, FireWire csatlakozó

Multimédiás csatlakozó formátum, amely lehetővé teszi a kép, hang, időkód, szalagtovábbítási és egyéb információk valós idejű, kétirányú, digitális átvitelét, egyetlen kábelen.

Újabban egyre több cég helyez el DVD-Audio- , SACD-lejátszóin FireWire alapú digitális kimenetet. A FireWire adatátviteli sebessége bőségesen elegendő a nagy felbontású többcsatornás digitális hangjelek továbbítására.

Az eredeti szabvány neve IEEE 1394, de nehéz kiejthetősége miatt szélesebb körben a FireWire elnevezést használják.

4, Euro SCART csatlakozó

Európában kifejlesztett 21 pólusú csatlakozódugó- és aljzatrendszer, melyet televíziókon, DVD-lejátszókon és -felvevőkön, műholdvevőkön használnak. Az Euro SCART szabványt abból a célból hozták létre, hogy egyetlen kábel és csatlakozó segítségével lehessen összekapcsolni készülékeket. RGB videojel és sztereo hang kétirányú átviteléhez ugyanis 10 dugóra és aljzatra lenne szükség. Az Euro SCART kötegelt kábelek és 21 tűs csatlakozó segítségével valósítja meg ezt, kétirányú kapcsolatot hozva létre például egy televízió és egy DVD-felvevő között. Egyszerre szállíthat többfajta video-, hang- és vezérlőjelet. Alkalmas RGB, S-Video és kompozit videojel továbbítására is, az összekapcsolt berendezések képességétől függően.

SCART = Syndicat des Constructeurs d'Appareils Radio Recepteurs et Televiseurs

5, Komponens videocsatlakozó

Közvetlenül a képcső vezérlésére szolgáló három jelkomponens - a világosság, valamint az ugynevezett színkülönbségi jel - elkülönített továbbítására szolgál. Nem azonos az RGB jellel, de egyszerűen és szinte veszteség nélkül konvertálhatók egymásra.

Kivitelét tekintve lehet három RCA vagy három BNC csatlakozós. Ez az egyetlen analóg csatlakozószabvány, amely nem csak váltottsoros, de progresszív videojel átvitelére is alkalmas. A komponens videojel átvitelére a magasabb kategóriába tartozó DVD-játszók és képmegjelenítők hátlapján három csatlakozóaljzatot találunk piros, kék és zöld jelöléssel.

6, RGB videocsatlakozó

Olyan csatlakozó, amely a képernyőn megjelenő alapszíneknek megfelelően a képet három elkülönített csatornán továbbítja. Teljes kiépítésben ehhez további két jel társul, a vízszintes és függőleges szinkronjel, így összesen öt kábelre van szükség átvitelére. Ilyen a számítógép-monitorok vezérlőjele is (15 tűs VGA). A DVD-játszókon előforduló háromkábeles változatban a világosságjel a zöld színjelhez keverve kerül átvitelre.

7, S-Video csatlakozó

Az S-Video jel elkülönítve, két kábelen továbbítja a kép világosság és szín összetevőit, így jobb képminőség elérését teszi lehetővé, mint a kompozit videojel. Szinte minden DVD-lejátszónak és -felvevőnek van ilyen van ilyen ki- és bemenete. Az S-Video különösen videokamerák esetében elterjedt, ezért magasabb kategóriás televíziók előlapján is kialakítanak bemenetet a könyebb csatlakoztathatóság érdekében. Használatához általában egy speciális 4 tűvel ellátott mini DIN (Hosiden) csatlakozóra van szükség. Régebbi gyártmányú vagy olcsóbb tv-készülékekről hiányozhat ez a bemenet.

8, Kompozit video csatlakozó

Az úgynevezett alapsávi vagy kompozit videojel egybekódolva tartalmazza a kép világosság- és színinformációit, de azok nincsenek magasabb frekvenciára modulálva.

Előnye, hogy egyetlen kábel elegendő továbbítására, de az egymásra kódolt világosság- és színjelek jó minőségű szétválasztása csak drágább áramkörökkel valósítható meg.

Átviteléhez általában RCA csatlakozókkal szerelt koaxiális kábelre van szükség. A készüléken - általában sárgával jelölt - RCA aljzaton jelenik meg. Az RGB és S-Video jelnél valamivel gyengébb képminőséget biztosít.

9, TOSLINK Optikai digitális csatlakozó

A digitális jel optikai formában való továbbítására alkalmas csatlakozótípus. Az optikai csatlakozón ugyanaz a jel kerül továbbításra, mint a koaxiális változaton, de valamivel gyengébb hangminőséget biztosít. Ennek oka az, hogy mivel mind a DVD-játszó, mind a az erősítő belső jelfeldolgozása elektronikus, ezért az optikai jelátvitelhez először egy elektromos-optikai, majd a fogadó oldalon egy fordított átalakításra van szükség. Az optikai jelátvitel alkalmazása csak akkor jelent előnyt, ha nagy távolságra (több mint 4-5 méter) kell a jelet továbbítani.

10, Koaxiális digitális csatlakozó

A digitális jel elektromos formában való továbbítására alkalmas csatlakozótípus. Átvitelére árnyékolt vezetéket és RCA csatlakozót használnak, ezért nevezik koaxiális digitális csatlakozónak. Jelölése általában narancssárga. Mivel a digitális jel alkalmas a kétcsatornás sztereo vagy akár a többcsatornás térhatású hang átvitelére, egyetlen kábel elég továbbításához. A koaxiális jelátvitelnél azonban nem mindegy, hogy milyen kábelt használunk. A 75 ohmos koaxiális kábel kialakítása ugyanis befolyásolja az elektromos jelátvitelt, így kihat a hangminőségre.

 11, RCA sztereo csatlakozó

A kétcsatornás sztereo analóg hangjel továbbítására szolgáló csatlakozótípus.

A különböző berendezések jelenleg legelterjedtebb hangátviteli módszere, amely a leggyakrabban RCA csatlakozókkal ellátott kábelpáron kerül továbbításra. A készülékeken ezeket a csatlakozókat  "audio" vagy "left/right" címkével jelölik.

A bal csatlakozó a fehér, a jobb pedig a piros színű. Nevét kifejlesztőjéről, az RCA stúdióról kapta.

12, XLR szimmetrikus csatlakozó

Olyan hangátviteli rendszer, amelyben két egymással pontosan ellenfázisban változó hangjelet továbbítanak egyszerre.

Átviteléhez három vezetékeret használnak. Főként a professzionális technikában terjedt el, házimozi rendszerekben általában csak high-end komponenseken található meg. Mechanikailag sokkal ellenálóbb, a zajokat és a környezeti zavarokkal szemben védettebb, mint a széles körben elterjedt RCA csatlakozó.

13, BNC csatlakozó

Elsősorban professzionális készülékeken, mérőműszereken alkalmazott csatlakozótípus amely bajonettzáras kialakítása miatt nem tud véletlenül lelazulni, mint az RCA csatlakozó. Előfordul magasabb kategóriás képmegjelenítőkön és számítógép-monitorokon is.

High Definition Multimedia Interface

A High Definition Multimedia Interface ('HDMI') egy korszerű csatlakozófelület tömörítetlen audio-video adatfolyamok átvitelére. A HDMI-t elsősorban a napjainkban egyre bővülő digitális jelforrások által küldött digitális jelek tökéletes, azaz teljességgel torzítás- és tömörítés mentes átvitelére  tervezték. Ahogyan a digitális televíziózás és az egyéb különféle szórakoztató-elektronikai berendézések mind jobb és szebb képpel kápráztatnak el bennünket, úgy vált szükségessé egy olyan kábel, és hozzátartozó csatolófelület megalkotása, amely ezt az élményt nem rontja le azáltal, hogy a video- és hanganyagot csak tömörítve képes szállítani.

Megalkotásának szükségessége

A gyártók belátták, hogy az általuk képviselt technológia, amellyel mind tökéletesebb képet és hangot képesek teremteni nekünk, nem akadhat fent egy olyan tényezőn, mint a jelforrást a megjelenítővel, vagy éppen a hangeszközzel összekötő kábel, és csatlakozás. Amennyiben például a DVD-lejátszó tökéletes képi-és hanganyagot olvas le a DVD-lemezről, ámde nem tudja azt hitelesen eljuttatni az illetékes eszközre (legyen ez mozi erősítő, vagy egy LCD-televízió), akkor feleslegesen költenek rengeteg pénzt ezen részletek fejlesztésére. Az olyan igényes hanganyagok, mint például a Dolby Digital vagy a DTS korábban csak digitális optikai vagy digitális koax kábelen át juthatott el az erősítő-berendezésbe, azonban mivel ezen interfészeken kép nem szállítható, ahhoz újabb kábelek voltak szükségesek, így egy kielégítő mozi élmény eléréséhez bizony jó pár kábelre szükség volt.

A HDMI születése

Az egyedülálló minőségű kábelt 2003-ban alkalmazták először szórakoztató-elektronikai berendezésen, azóta pedig töretlen sikereket ér el, főként, hogy a moziipar is rájött mennyire jelentős újítás is ez.

Felépítése

A kábel belseje 19-eres kialakítású, melyben a kép-és hanganyag tömörítés nélkül  egy az egyben  haladhat át 5 Gbit/másodperces sebességgel. Tervezésekor gondoltak a többcsatornás megszólalásra, így már az 1.0-s verzió is 8 külön csatornán képes szállítani 124 kHz-es, 24 bites hangot. (Ezt később felemelték 192 kHz-re. v1.1) Video információknak 165 Mhz-es sávszélességet terveztek, ez jelenleg a legkifinomultabb képminőséget  a Full HD-t  is támogatja.

Később napvilágot láttak az újabb verziók is, mint a HDMI 1.2 és az 1.3, amelyek újabb és újabb újításokkal javítják a teljesítményt. A kábelen egy olyan jel is továbbítódik, amely minden bizonnyal a filmesek és kiadók számára jelent megnyugvást, az elismerten jólműködő HDCP (High Bandwidth Digital Content Protection) másolásvédelem.

Jellemzők

A műsortartalmat kétféle színkódolással juttatja a digitális képmegjelenítőkhöz: 4:4:4, illetve 4:2:2 eljárással. Különbség, hogy az első esetben az összes, a második esetben csak minden második képpont színinformációja tömörül, ez a Silicon Image TMDS technológiája.

Részleges forrás: HaziMozi.hu       Ez a lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Busz- és összeköttetési szabványok (vezetékes)

Buszrendszerek sávszélességének listája

Számítógépes buszrendszerek (asztali)   S-100 bus  MBus  SMBus  Q-Bus  ISA ? Zorro II  Zorro III  CAMAC  FASTBUS  LPC  HP Precision Bus EISA VME  VXI  NuBus  TURBOchannel  MCA  SBus  VLB  PCI  PXI  HP GSC bus  CoreConnect  InfiniBand  UPA  PCI-X  AGP  PCI Express  Intel QuickPath Interconnect  HyperTransport  még

Számítógépes buszrendszerek (hordozható)    PC Card  ExpressCard

Háttértárak buszrenderei  ST-506  ESDI  SMD  Parallel ATA  DMA  SSA  HIPPI  USB MSC  FireWire (IEEE 1394)  Serial ATA  eSATA  SCSI  Parallel SCSI  Serial Attached SCSI  Fibre Channel  iSCSI

Perifériák buszrendszerei   Apple Desktop Bus  HIL  MIDI  Multibus  RS-232 (serial port)  DMX512-A  EIA/RS-422  IEEE-1284 (párhuzamos port)  UNI/O 1-Wire  I C  SPI  EIA/RS-485  Parallel SCSI USB  FireWire (IEEE 1394)  Fibre Channel  Camera Link  External PCI Express x16  Light Peak  Multidrop bus

Járművek buszrendszerei  LIN  J1708  J1587  FMS  J1939  CAN  VAN  FlexRay  MOST

High-Definition Television

A HDTV (High-Definition Television) egy televíziós sugárzási norma, amely az eddigi (PAL, SECAM, NTSC) szabványoknál jelentősen nagyobb felbontású képet tesz lehetővé. Az ilyen közvetített adás már digitális formában továbbítódik, eltérően a korábbi analóg átviteltől. Félreértések elkerülése érdekében meg kell jegyezni, hogy a névben szereplő High-Definition elsősorban a felbontási specifikációkból adódó előnyösebb megjelenítési lehetőségekre céloz, mintsem a mindenkori kép minőségére, vagy annak élességére, amely nagyban függ a felvétel körülményeitől.

Videó-eszközök felbontásának fejlődése

350×240 (250 soros): Video CD

330×480 (250 soros): Umatic, Betamax, VHS, Video8

400×480 (300 soros): Super Betamax, Betacam (professzionális)

440×480 (330 soros): Analóg adás

480x576 (400 soros): SVCD(PAL)

560×480 (420 soros): LaserDisc, Super VHS, Hi8

670×480 (500 soros): Növelt képélesség Betamax

720×480 (500 soros): DVD, miniDV, Digital8, Digital Betacam (professzionális)

720×480 (400 soros): Széles képernyős DVD (anamorfikus)

854×480 (480 soros): WVGA, D-VHS, HD DVD, Blu-ray (480p)

1280×720 (720 soros): D-VHS, HD DVD, Blu-ray, HDV (miniDV - 720p)

1920×1080 (1080 soros): D-VHS, HD DVD, Blu-ray, HDV (miniDV - 1080i - 1440 vízszintes pixeleket interpolálták 1920-ra), HDCAM SR (professzionális)

Alapvető felbontások

Különböző szabványos felbontások

A HDTV szabvány több felbontást határoz meg:

480p: 720×480 pixel

720p: 1280×720 pixel

1080p: 1920×1080 pixel

1080i: 1920×1080 pixel (interlaced) natív 1280×1080 pixel, HDCAM/HDV 1440×1080

2160p: 3840×2160 Quad HDTV

(p) Progressive (folyamatos)

(i) Interlace (váltósoros)

Ezek közül csak a 720p és az 1080i tekinthető szabványos HDTV felbontásnak.

Nem minden HDTV eszköz képes megjeleníteni az összes felbontást, ám a kapott jelet mindegyik képes átalakítani olyan felbontásúvá, amit meg tud jeleníteni.

Mi az a HD-ready logó?

Az európai kereskedelmi testület, az EICTA és az ASTRA bevezette a 'HD-ready' logót, amelyet azokhoz a megjelenítőkhöz használhatnak, amelyek tökéletesen együttműködnek a HDTV-s beltéri egységekkel, a HDTV adásokat meg tudják jeleníteni, és teljesítik a minimális műszaki követelményeket, amelyeket a testület meghatározott. A specifikáció minimum 720 soros felbontást követel meg, 16:9-es képernyőformátumban. Kompatibilisnek kell lennie a 1080i és a 720p jelekkel mind 50, mind 60 Hz-es képfrekvenciánál, és rendelkeznie kell HDMI csatlakozóval (beépített HDCP tartalomvédelemmel).

HD Hang

A HD képhez jobb minőségű hang is tartozhat. A két vezető hangformátum fejlesztő, a Dolby és a DTS is kifejlesztett olyan új hangformátumokat, amelyek jól illenek a igényesebb képminőséghez. Ezek a Dolby TruHD és a DTS-HD. Mindkettő jellemzője, hogy a hang tömörítetlen (96 kHz/24 bit), így 100%-ig azt a hangot kapjuk a filmekhez, amit a stúdióban a hangmérnök kikevert. Maximum 8 csatorna lehetséges (7.1), bár a kapacitás még több csatornára is elegendő lenne, a következő generációs lemezformátumok (Blu-ray és HD DVD) szabványa legfeljebb 8 csatornát engedélyez. További érdekesség, hogy a nagyobb sávszélesség miatt a hagyományos digitális hangkimeneteken (optikai és koaxiális) ez a két hangformátum nem vihető át, csak HDMI kapcsolaton keresztül. Így két megoldás lehetséges. A Blu-ray vagy HD DVD lejátszó átalakítja a hangot a lemez lejátszása közben, és a már kódolt (emiatt ugye értelemszerűen gyengébb minőségű) hanganyagot küldi át az erősítőnek optikai vagy koaxiális kapcsolaton keresztül. Amennyiben viszont erősítőnk képes Dolby TruHD vagy DTS-HD dekódolásra, HDMI csatlakozóvezetéken keresztül átvihető a hanganyag-feldolgozásra. Az említett hangformátumok használatának harmadik módja, amikor a maga a Blu-Ray lejátszó dekódolja a digitális adatfolyamot a saját D/A (digitális-analóg) konvertere segítségével, majd az így kapott, immár analóg jeleket továbbítja az erősítő felé. Ilyenkor csatornánként egy-egy RCA-RCA kábelt szükséges a lejátszóból az erősítő megfelelő bemenetéhez (5.1 v. 7.1 external input) csatlakoztatni.

A HDTV Magyarországon

Magyarországon jelenleg HD adást műholdon, kísérleti rendszerben földfelszínen sugárzott csatornákon, illetve egyes a kábelszolgáltatók által lehet nézni. Kábelen a UPC-nél az alábbi városokban lehet fogni: Budapest, Debrecen, Pécs, Miskolc és Székesfehérvár. Kábelen a Rubicom-nál az alábbi településeken lehet fogni: Budapest (III. kerület: Pók utcai lakótelep, Kaszásdűlő lakótelep, Szőlő utcai lakótelep), Fót, Göd, Gödöllő, Csömör, Isaszeg, Kisnémedi, Püspökszilágy, Mogyoród, Galgagyörk, Galgamácsa, Váckisújfalu, Vácegres, Verseg, Sződ, Sződliget, Szendehely, Katalinpuszta, Csörög, Nógrád, Berkenye, Diósjenő, Vácrátót, Váchartyán, Vácduka, Őrbottyán, Csomád, Püspökhatvan, Rád, Penc, Acsa, Csővár, Aszód, Iklad, Domony, Szolnok.

Magyar nyelvű HD csatornák

Duna Televízió HD

HBO HD

National Geograpic HD

The History Channel HD

m1 HD

m2 HD

ATV HD

Filmbox HD

Voom HD

Eurosport HD

Budapesten 2008 augusztus elején kísérleti adásként DVB-T rendszerben az m1 HD minőségben vehető. Ezzel egyidőben optikai kábelen elérhetővé teszik a kábeltévék számára is.

Hotspot

A hotspot egy nyilvános, vezeték nélküli (WiFi) internet hozzáférési pont, hatótávolsága nagyjából 50 méter. Segítségével a vendégek csatlakozhatnak saját gépükkel az internetre.

Lényege, hogy bárki használhatja az arra alkalmas eszközzel, például laptop, PDA vagy Dual modú (Wifi+GSM) rendszerű mobil telefonnal. Az utóbbi években a mobil eszközök szinte mindegyikében már megtalálható a wifi adapter.

Az internet használata általában ingyenes, de előfordulhat térítéses is, vagy egyszerűen a helyi fogyasztáshoz kötik a használatát.

Hotspotok megtalálhatók éttermekben, kávézókban, repülőtereken, vasúti pályaudvarokon, könyvesboltokban, könyvtárakban, iskolákban, egyetemeken és egyéb publikus helyeken.

Ingyenes hotspotok

Az ingyenes hotspotoknál az internet használata díjtalan, esetleg valamilyen megkötésekkel, sávszélesség-limittel vehető igénybe. Egyes helyeken a használatát fogyasztáshoz, menühöz kötik, így biztosítva azt, hogy az internetet csak az arra jogosult vendégek használhassák. Ilyen rendszerek működtetéséhez az üzemeltetőknek egy speciális szoftverre van szükségük, amely a routeren, vagy egy külső gépen fut és kezeli a hozzáféréseket.

Újabban jelentek meg hirdetés alapú HotSpotok, ahol az internet hozzáférésért nem kell fizetni, cserébe viszont reklámokat kell nézegetni meghatározott időközönként.

Térítéses hotspotok

A térítéses hotspotok többségénél valamilyen előfizetéses rendszerben (például emelt díjas SMS) lehet vásárolni internet hozzáférési időt.

HSDPA

A HSDPA (mozaikszó az angol High-Speed Downlink Packet Access kifejezésből, tükörfordításban nagysebességű csomagletöltési hozzáférés) harmadik generációs mobilkommunikációs protokoll, melyet előszeretettel használnak világszerte mobil internet illetve egyéb nagy sávszélességet igénylő szolgáltatások kiszolgálására. Feltöltésbeli megfelelője a HSUPA. A HSDPA a használt eszközöktől függően 1,8-3,6-7,2-14,4 Mbit/s maximális letöltési sebességű adatátvitelre képes. A maximális letöltési sebesség több mint az alkalmazás által elérhető sebesség, tehát amit a végfelhasználó érzékel. A szemléltetés kedvéért: a 7,2 Mbps-es sebességet a felhasználó FTP szinten körülbelül 6 Mbps-os sebességként fogja érzékelni, ha közel ideális a rádiós környezet.

A letöltés sebességét több tényező befolyásolja:

Bázisállomás konfigurációja, átviteli kapacitása

Rádiós környezet minősége ( interferencia, jel-zaj viszony stb )

Felhasználók száma az adott cellában

Felhasználó által használt eszköz típusa

Felhasználó távolsága az adótoronytól, illetve a felhasználó sebessége ( áll, vagy mozgásban van a mobil terminál ).

Hazai helyzet

Magyarországon mindhárom mobilszolgáltató üzemeltet HSDPA hálózatot. 2008 őszétől már elindult a kísérleti 14,4 Mbit/s-os szabvány[1], de általánosságban még csak a 3,6-7,2 Mbit/s-os szolgáltatás üzemel.

HSPA+

2010. februárjától a Vodafone elindította kereskedelmi HSPA+ szolgáltatását, melyet jelenleg kizárólag Budapesten, a Dunakorzón lehet igénybevenni, 21 Mbit/s-os elméleti maximális sebességen. Év végéig a meglévő bázisállomások felét tervezik frissíteni a modernebb szabványra.

HSUPA  

A HSUPA (mozaikszó az angol High-Speed Uplink Packet Access kifejezésből, tükörfordításban ?nagysebességű csomagfeltöltési hozzáférés?) egy harmadik generációs mobilkommunikációs protokoll, a világszerte előszeretettel használt HSDPA mobil adatkapcsolati technológia párja. A HSUPA a használt eszközöktől függően 0,7-1,4-2-5,7 Mbit/s maximális feltöltési sebességű adatátvitelre képes.

A feltöltés sebességét több tényező befolyásolja:

Bázisállomás konfigurációja, átviteli kapacitása

Rádiós környezet minősége ( interferencia, jel-zaj viszony stb. )

Felhasználók száma az adott cellában

Felhasználó által használt eszköz típusa

Felhasználó távolsága az adótoronytól, illetve a felhasználó sebessége ( áll, vagy mozgásban van a mobil terminál )

Hazai helyzet

Magyarországon két mobilszolgáltató üzemeltet HSUPA hálózatot. Ezek lefedettsége megegyezik a HSDPA lefedettségével (alább). Az 1,45 Mbit/s-os technológia üzemel.

INTEL processzorok

Intel Pentium M:

Az Intel 2003-ban, a Centrinóval mutatta be az első Pentium M-et, a Banias kódnéven fejlesztett processzort. A Banias izreali tervezésű, melyet a mérnökök a Pentium III alapjaiból kiindulva, de jelentős és átfogó módosításokat eszközölve alkottak meg. Órajelei 900 és 2000 megahertz között alakultak, amelyek közül a 900 megahertzes ultra-alacsony feszültségű (ULV, ultra-low voltage), az 1100 és 1200 megahertzes változatok pedig alacsony feszültségű (LV, low-voltage) változatok voltak. A Pentium M chipek több lépcsőben képesek változtatni órajelüket annak függvényében, mennyi teljesítményre van szükség, ezzel jelentős energiát spórolva meg. Ez az ún. Enhanced SpeedStep technológia. A Pentium M nem csak a Centrino részeként, hanme önállóan is piacra került, így más gyártók chipjeivel is kombinálható.

A Banias fejlettebb gyártástechnológiával készült utóda a Dothan magos Pentium M. A Dothan órajelei 1,1 gigahertz (1100 megahertz) és 2,26 gigahertz közé esnek. A 1,1 GHz-es ULV, az 1,4, 1,5 és egyes 1,6 GHz-esek pedig LV változatok. Azonos órajelen a Dothan teljesítménye némileg magasabb a nagyobb másodszintű gyorsító tárnak (L2 cache) köszönhetően.

A Pentium M processzorok teljesítménye adott órajelen lényegesen magasabbnak bizonyul a legtöbb alkalmazási területen, mint a Pentium 4 chipeké. Ennek magyarázata az eltérő felépítésben keresendő. Bár az egymáshoz viszonyított teljesítmény szoftverről szoftverre változik, jó közelítés a másfélszeres szorzó. A Pentium 4 processzorok azonban lényegesen magasabb, akár 3 gigahertz feletti órajel tartományban üzemelnek.

Intel Celeron M:

A Celeron M chipek megegyeznek a Pentium M processzorokkal, piacszegmentálási okok miatt azonban alacsonyabb órajeleken, kisebb gyorsító tárral rendelkeznek, ami jóval alacsonyabb teljesítményt eredményez, és deaktiválásra került a fogyasztást csökkentő Speed Step is. Ennek megfelelően áruk is kedvezőbb, így az olcsó notebookokba szerelik őket.

Intel Core Duo:

Az Intel 2006 januárjának elején mutatta be a Pentium utódjának szánt Core márkacsalád első tagját a Yonaht (Jónás). Jónás a világ első kétmagos mobilchipje. Ugyan a Dothanre alapul, lényeges módosításokat eszközöltek rajta annak érdekében, hogy tovább javuljon a teljesítménye. A Yonah-nak létezik egy processzormaggal rendelkező változata is, mely az azonos órajelű Dothaneknél valamivel nagyobb számítási teljesítmény elérésére képes szerényebb áramfogyasztási mutatók mellett. A kétmagos Yonah maximális fogyasztása ugyanakkor csekély mértékben nőtt egymagos elődjéhez képest, ugyanakkor nem leterhelő feladatokat (böngészés, szövegszerkesztés, hang- és video lejátszás) kisebb energia felvétellel végez el.

Intel Core Solo:

Az Intel Core Solo U1300 processzor 1,06 GHz-es, míg az U1400 jelölésű változat 1,2 GHz-en működik, TDP mutatójuk -- melyre a rendszerépítőknek a hűtést méretezni kell -- pedig csupán 5,5 W a Core Duo processzorok 25 W-os, és az alacsony feszültségű Core Duók 15 W-os értékéhez képest. Az Intel ezekhez a processzorokhoz is az i945 GMS lapkakészletet ajánlja.

Core 2 Duo

A  Core2-ők 291 millió tranzisztort tartalmaznak, 65 nanométeres csíkszélességű technológiával gyártva egy processzor mérete 143 négyzetmilliméter. Minden lapka 4 megabájt másodszintű gyorsítótárral készül, csak a gyártósor végén dől el, hogy az adott példányban 4 vagy 2 megabájt használatát engedélyezik-e. A mobil processzorok az 5000-es és 7000-es sorozatba tartoznak.  A magok 14 fokozatú, 4 utasítás párhuzamos végrehajtására képes, 64 bites futószalagot kaptak, amelyek egy közös másodszintű gyorsítótáron osztoznak. Jelentős áttörésnek számít egy fejlettebb adat-előretöltési (prefetch) logika alkalmazása, illetve a multimédiás feladatok gyorsításában nagy szerepet játszó 128 bites SSE utasítások mindegyikének (!) egy órajelciklus alatti végrehajtása. A chipek rendelkeznek  ún. memory disambiguation megoldással is, amely az adatfüggőségek megszüntetésével újabb párhuzamosítható utasításokat állíthat elő. Említésre érdemes még a macro- és micro-ops fusion, mely képes mikroszintű és akár magas szintű (x86) utasításokat egy utasításba összefogni. A fogyasztás csökkentése érdekében erőteljes clock gatinget (órajelkapuzást) alkalmaztak az Intel mérnökei, ami azt jelenti, hogy a chip éppen nem használt részei "kikapcsolhatók".

A Core 2 család tagjai természetesen támogatják az Intel hardveres virtualizációs technológiáját, valamint az Active Management megoldást is, amely lehetővé teszi a számítógépek távoli felügyeletét még abban az esetben is, ha a gépek ki vannak kapcsolva. Ilyen esetben eddig a vállalatok informatikai részlegének egy technikust kellett az adott géphez küldenie, aki bekapcsolta azt, majd sor kerülhetett a karbantartási feladatok elvégzésére, az IAMT segítségével azonban a gépek akár távolról is ki-be kapcsolhatók, de akár a BIOS-beállítások is megváltoztathatók.

A mobil Core 2 Duo lapkák azonban 2007 tavaszán, az egyelőre Santa Rosa kódnéven ismert platform bemutatkozásakor frissítésen esnek át, új foglalatba (Socket P) illeszkednek és már 800 MHz-es front side buszon járnak. Az új platform alapját az Intel i965 chipkészlet mobil változata képezi majd, amelyet energiatakarékos funkciókkal egészítenek ki. Ekkorra valószínűleg már végleges lesz a 802.11n Wi-Fi szabvány is, amelyet az új vezeték nélküli hálózati vezérlő is támogatni fog, természetesen a 802.11a, b és g mellett.

A Santa Rosa számos energiatakarékos technológiát vonultat fel a minél hosszabb akkumulátoros üzemidő érdekében. Ezek közé tartozik az őj grafikus mag, amely érzékeli a megjelenített kép gyorsaságát, és ennek megfelelően automatikusan képes progresszív módból váltottsorosra váltani, ezzel akár 0,4 Wattot megtakarítva. Ez első látásra ugyan kevésnek tűnik, irodai alkalmazások esetén azonban akár tíz percekkel is meghosszabbíthatja az üzemidőt.

A Santa Rosa további újításai közé tartozik a tápellátás hatékonyságának fokozása, amely révén csökkenhet a notebookok és hálózati töltők mérete és tömege, valamint a fogyasztás is. A harmadik fogyasztáscsökkentési technika egyelőre Robson kódnévre hallgat, és nem mást céloz meg, minthogy nagy méretű flash memória kerüljön a notebookba a sűrűn használt adatok számára, így a sebesség növekedés mellett a merevlemez akár hosszú időre ki is kapcsolható, további energiákt takarítva meg.

Intel Celeron M processzor 

Processzor-szám/Architektúra/    Gyorsítótár/Órajel-sebesség/FSB Mhz                                      

450      65 nm1 MB L2          2 GHz               533 MHz

440      65 nm1 MB L2          1,86 GHz        533 MHz

430      65 nm1 MB L2          1,73 GHz        533 MHz

420     65 nm1 MB L2          1,60 GHz        533 MHz

410      65 nm1 MB L2          1,46 GHz        533 MHz

390      90 nm1 MB L2          1,70 GHz        400 MHz

380      90 nm1 MB L2          1,60 GHz        400 MHz

370      90 nm 1 MB L2          1,50 GHz        400 MHz 

360      90 nm1 MB L2          1,40 GHz        400 MHz

350      90 nm1 MB L2          1,30 GHz        400 MHz

340      130 nm 512 KB L2       1,50 GHz        400 MHz

330      130 nm 512 KB L2       1,40 GHz        400 MHz  

320      130 nm 512 KB L2      1,30 GHz        400 MHz  

310      130 nm 512 KB L2      1,20 GHz        400 MHz  

Megj: minden híreszteléssel ellentétben a Celeron M processzor NEM rendelkezik a SpeedStep technológiával, azaz nem tudja szabályozni menet közben a sebességét!   

Intel Pentium M processzor

Processzor-szám/Architektúra/Gyorsítótár/Órajel-sebesség/FSB Mhz                  

780      90 nm2 MB L2          2,26 GHz        533 MHz

770      90 nm2 MB L2          2,13 GHz        533 MHz

765      90 nm2 MB L2          2,10 GHz        400 MHz

760      90 nm2 MB L2          2 GHz             533 MHz

755      90 nm2 MB L2          2 GHz             400 MHz

750      90 nm    2 MB L2       1,86 GHz        533 MHz 

745      90 nm2 MB L2          1,80 GHz        400 MHz 

740      90 nm2 MB L2          1,73 GHz        533 MHz  

735      90 nm2 MB L2          1,70 GHz        400 MHz

730      90 nm   2 MB L2          1,60 GHz        533 MHz

725      90 nm    2 MB L2          1,60 GHz        400 MHz

715      90 nm     2 MB L2          1,50 GHz        400 MHz

705      130 nm  1 MB L2       1,50 GHz        400 MHz

Intel Pentium M processzor LV (Low Voltage - Alacsony feszültségű)

Processzor-szám/Architektúra/Gyorsítótár/Órajel-sebesség/FSB Mhz                                         

778      90 nm             2 MB L2          1,60 GHz        400 MHz

758      90 nm             2 MB L2          1,50 GHz        400 MHz

738      90 nm             2 MB L2          1,40 GHz        400 MHz

718      130 nm           1 MB L2          1,30 GHz        400 MHz

Intel Pentium M processzor ULV (Ultra-Low Voltage - Ultraalacsony feszültségű)

Processzor-szám /Architektúra    /Gyorsítótár/Órajel-sebesség/FSB Mhz                                    

773      90 nm2 MB L2          1,30 GHz        400 MHz

753      90 nm2 MB L2          1,20 GHz        400 MHz

733      90 nm2 MB L2          1,10 GHz        400 MHz

723      90 nm2 MB L2          1 GHz  400 MHz

713      130 nm1 MB L2          1,10 GHz        400 MHz

Intel Core Solo processzor 

Processzor-szám /Architektúra    /Gyorsítótár/Órajel-sebesség/FSB Mhz             

T1400   65 nm2 MB L2          1,83 GHz        667 MHz

T1300   65 nm2 MB L2          1,66 GHz        667 MHz

Megj: mindkét processzor teljesítményfelvétele: 27W

Intel Core Solo processzor ULV (Ultra-Low Voltage - Ultraalacsony feszültségű) 

Processzor-szám /Architektúra    /Gyorsítótár/Órajel-sebesség/FSB Mhz                                    

U1400    65 nm2 MB L2          1,20 GHz        533 MHz

 U1300   65 nm2 MB L2          1,06 GHz        533 MHz

Megj: mindkét processzor teljesítményfelvétele: 5,5W

Intel Core Duo kétmagos processzor 

Processzor-szám /Architektúra    /Gyorsítótár/Órajel-sebesség/FSB Mhz             

T2700              65 nm2 MB L2          2,33 GHz        667 MHz

T2600              65 nm2 MB L2          2,16 GHz        667 MHz

T2500              65 nm2 MB L2          2 GHz             667 MHz

T2400              65 nm2 MB L2          1,83 GHz        667 MHz

T2300              65 nm1 MB L2          1,66 GHz        667 MHz

Megj: mindkét processzor teljesítményfelvétele: 31W

Intel Core 2 Duo kétmagos processzor

Processzor-szám /Architektúra /Gyorsítótár/Órajel-sebesség/FSB Mhz                                       

T7600              65 nm4 MB L2          2,33 GHz        667 MHz

T7400              65 nm4 MB L2          2,13 GHz        667 MHz

T7200              65 nm4 MB L2          2 GHz             667 MHz

T5600              65 nm2 MB L2          1,83 GHz        667 MHz

T5500              65 nm2 MB L2          1,66 GHz        667 MHz                                                       

Mobile Intel processzorok összehasonlító táblázata

Processzor   

Pentium M (Banias)

Pentium M (Dothan)          

Core Duo (Yonah)

Órajel

900-1700 MHz          

1100-2260 MHz        

1500-2160 MHz

Gyártástechnológia          

0,13 ?m         

0,09 ?m         

0,065 ?m

Tranzisztorszám (millió)        

77       

140     

151,6

Magméret (mm2)   

82       

88       

90

L1 cache      

32 kB adat, 32 kB utasítás

L2 cache      

1 MB  

2 MB  

2 MB megosztott

Utasításkészlet        

x86, MMX, SSE, SSE2

x86, MMX, SSE, SSE2, SSE3

FSB     

400 MHz        

400, 533 MHz

667 MHz

Magfeszültség        

0,844-1,004 V (ULV)

0,956-1,180 V (LV)

0,956-1,484 V (normál)       

0,956-1,052 V (ULV)

0,988-1,116 V (LV)

0,988-1,340 V (Dothan-400)

0,988-1,4 V (Dothan-533)   

0,950-1,4 V

Thermal Design Power (TDP)        

7 W (ULV)

12 W (LV)

24,5 W (normál)       

5 W (ULV)

10 W (LV)

21 W (Dothan-400)

27 W (Dothan-533) 

15 W (Core Duo L)

27 W (Core Solo)

31 W (Core Duo T)

50 W (Core Duo E)

IP cím

Az IP-cím (Internet Protocol-cím) egy egyedi hálózati azonosító, amelyet az Internet Protocol segítségével kommunikáló számítógépek egymás azonosítására használnak. Minden, az internetre kapcsolt számítógépnek van IP-címe, de egy-egy konkrét cím nem kötődik feltétlenül egy-egy géphez: egyes gépeknek több címük is lehet (ilyenkor a különböző címek rendszerint a számítógép különböző hálózati eszközeit azonosítják), vagy több gép osztozhat egy címen (például NAT vagy proxy használata esetén), vagy a gép IP-címe rendszeresen változhat (ez különösen a lakossági internetszolgáltatón keresztül kapcsolódó otthoni számítógépekre jellemző).

Az IPv4 szerinti IP-címek 32 bites egész számok, amelyeket hagyományosan négy darab egy bájtos, azaz 0 és 255 közé eső, ponttal elválasztott decimális számmal írunk le a könnyebb olvashatóság kedvéért (pl: 192.168.42.1).

Az IPv6 szabvány jelentősen kiterjesztette a címteret, mert a 32 bit, ami a hetvenes években bőségesen elegendőnek tűnt a jellemzően tudományos és kutatói hálózat számára, az internet robbanásszerű vállalati és lakossági elterjedése nyomán kevésnek bizonyult. Az IPv6-os címek 128 bitesek, és már nem lenne praktikus decimálisan jelölni őket, ezért kompaktabb, hexadecimális számokkal írjuk le, 16 bites csoportosításban. (Pl. 2001:610:240:11:0:0:C100:1319)

Az internetet használó számítógépek minden tranzakció során (például egy weboldal megjelenítésekor) megadják IP-címüket, ami révén elvileg be lehet azonosítani az adott gép helyét és tulajdonosát, illetve egy adott géppel végzett tevékenységekről sok információt lehet gyűjteni. A gyakorlatban a számítógépek jelentős része az internetszolgáltatójától rendszeresen új IP-címet kap, így azonosítása csak a szolgáltató együttműködésével lehetséges, aki csak rendőri megkeresésre és más jól meghatározott esetekben adhatja ki az információkat. Ezzel együtt az IP-cím számos országban, többek között Magyarországon is személyes adatnak számít.

IPv4 privát címtartomány

Azoknak a számítógépeknek, amelyek nincsenek direkt módon az Internetre kapcsolva, például belső hálózatra kapcsolt vállalati gépek, nem szükséges globálisan egyedi IP-címmel rendelkezniük. Ezeknek a gépeknek három IPv4 címtartomány van fenntartva az RFC 1918 szerint. Ezek a címek nem routolódnak az Interneten, és nem lehet őket regisztrálni sem. A privát IP-címeket tehát egyszerre számos gép használhatja a saját hálózatában anélkül, hogy ez konfliktushoz vezetne.

Privát IP címtartományokTartomány kezdeteTartomány vége      Címek száma

24 bites tömb (/8 prefix)     10.0.0.0           10.255.255.255          16 777 216

20 bites tömb (/12 prefix)   172.16.0.0       172.31.255.255          1 048 576

16 bites tömb (/16 prefix)   192.168.0.0     192.168.255.255        65 536

Számos program és protokoll létezik, amelynek célja az IP-cím elrejtése; ezek rendszerint köztes gépeken irányítják át a forgalmat. Ilyen például a TOR, vagy az anonim proxyk és remailerek.

IPHONE 

Az iPhone egy internetezési képességgel is rendelkező, multimédiás mobiltelefon, amit az Apple cég tervezett. Többszörösen érintésérzékeny kijelzővel van ellátva, amit multitouch-nak nevezünk, és kapacitív technológiával működik, virtuális billentyűzettel, ugyan rendelkezik gombokkal, de azokon keresztül csak a telefon néhány funkcióját lehet elérni. Az iPhone kamera, hordozható zene- és filmlejátszó (iPod) funkciókkal is rendelkezik a hagyományos telefon funkciók mellett. Emellett e-mail, webböngésző szolgáltatásokat is nyújt, képes csatlakozni Wi-Fi (802.11b/g) kapcsolaton keresztül WLAN hálózatokhoz. A négy sávos telefon GSM hálózatot használ. Támogatja az EDGE adatátviteli technológiát (a 3G-t az első generációs iPhone-ok még nem tudják, amit egyik legfőbb hátrányaként szoktak emlegetni).

Az iPodok sikerét követően az Apple 2007. január 9-én San Franciscóban jelentette be az iPhone-t. A bejelentést megelőzően már hónapok óta pletykák és spekulációk keringtek a készülékről. A készüléket 2007. június 29-én mutatták be az Egyesült Államokban, majd ezt követően megjelent az Egyesült Királyságban, Németországban és Franciaországban is. Írországban és Ausztriában 2008 márciusában debütált. A Time magazin 2007-ben az év találmányának nevezte. Az iPhone gyorsabb, már 3G-t is támogató verziója az iPhone 3G, 2008 június 11-étől megvásárolható Európa számos országában. Magyarországon a készülék 2008. augusztus 22-étől vásárolható meg.

Hardver

Érintőképernyő és interfész 

Kiemelve látható a közelség érzékelő és a külső fényérzékelő az első-generációs iPhone-on.

Az eredeti iPhone és az iPhone 3G hátulja, előbbi részben alumíniumból részben műanyagból, utóbbi teljes egészében kemény műanyagból készült.

A 3,5 colos folyadékkristályos (320x480 pixel, 160 ppi) érintőképernyő kiváló minőségű, karcálló üveggel van borítva, amit kifejezetten ujjal való használathoz terveztek. Mivel a kijelző kapacitív érintőképernyő, nincs szükség érintőceruzára sem. A bőrrel való közvetlen kapcsolat azonban szükséges, kesztyűt le kell venni az érintőképernyő használata előtt, amennyiben az nem vezeti az áramot.

Kiemelve látható a közelség érzékelő és a külső fényérzékelő az iPhone 3G-n, ezek megegyeznek az iPhone 3GS-en találhatókkal.

Az iPhone 3G (balra) hátulja majdnem teljesen megegyezik az iPhone 3GS hátuljával, a különbség egyedül az ezüst színű szöveg, amely most már megegyezik az Apple logóval a 3GS esetében.

A felhasználói felület különböző vizuális effektekkel rendelkezik, vízszintes csúsztatással lehet elérni az egyes almenüket bal és jobb oldalon, függőleges csúsztatással a rendszermenüket alul (pl. kedvencek, billentyűzet), és az olyan menüket widgeteket, amelyek képesek megfordulni és hátoldalukon különböző beállításokat érhetünk el.

A képernyő három szenzorra reagál; egy közelségi szenzorra ami lekapcsolja a képernyőt amikor a telefont fülhöz emelik, hogy energiát spóroljon és hogy megelőzze a nem szándékos bevitelt ami a használó füle vagy arca miatt történhet, egy környezeti fényt mérő szenzorra, ami a kijelző fényerejét változtatja szintén az energiatakarékosság miatt, és egy három tengelyű gyorsulás mérőre, ami érzékeli a telefon helyzetét és annak megfelelően állítja a képet. Kép böngészést, web böngészést és zene lejátszást támogatja, mind álló és jobbra vagy balra döntött szélesvásznú irányban is, miközben videót csak szélesvásznú üzemmódban tud lejátszani.

Az elején egyetlen gomb van a "home" (haza), ami a képernyő alatt található, hozza elő a főmenüt. Az almenük az érintőképernyőn keresztül érhetőek el. Az iPhone kihasználja a teljes képernyőt, tartalom specifikus almenükkel, amelyek az adott oldal alján vagy tetején találhatók, néha pedig a telefon helyzetétől függ. Részletes képernyőn megtalálható az "Vissza" (Back) gombnak megfelelő gomb, amivel egy menüvel feljebb lehet lépni.

Az iPhone-nak három valódi gombja van az oldalán: felkel/alszik, hangerő le/fel, és a csörgést ki/be kapcsoló gombok. Minden más multimédiás és telefon funkció az érintőképernyőn keresztül érhető el.

A készülék felülete megengedi, hogy a felhasználó le vagy fel mozgassa a tartalmat, amennyiben az ujjal "megragad" mozgást végzünk, egészen úgy, mint mikor valaki szabadon forgatja vagy csúsztatja a kártyalapokat az asztalon egy ujjal. Hasonlóan, egy hosszú lista görgetése a menüben úgy működik, mint ha a lista egy készüléken kívüli kerékre lenne rögzítve: a kereket meg lehet forgatni a kijelzőn keresztül lentről felfele és vice-versa. Mindegyik esetben, a tárgy követi az ujj mozgását, finoman lassítva azt mintha súrlódna valamihez. Ilyen módon a felület egy 3D-s, valóban létező tárgy illúzióját adja.

A kép album és weboldal nagyítása jó példák a többszörös érintésérzékenységre. Nagyítani, kicsinyíteni lehet két ujj képernyőre való helyezésével úgy hogy közelítjük vagy távolítjuk őket egymástól, mintha nyújtanák vagy összenyomnák a képet. Ahogy alapvetően elvárható egy többszörösen érintés érzékeny kijelzőtől, a két ujj nem kötelező, hogy egyazon kezünkről legyen.

Hang

Az iPhone fejhallgatója hasonló a jelenlegi iPodokéhoz, viszont mikrofon is található benne. Egy multifunkciós gombbal lehet a zenét elindítani vagy szüneteltetni, ugratni, vagy felvenni és letenni a telefont anélkül, hogy hozzáérnénk a készülékhez. A fejhallgatókhoz használt 3.5mm-es TRS csatlakozó a telefon bal felső sarkában található (amennyiben fentről, elölről nézzük). A Bluetooth-t használó vezeték nélküli fülhallgatókat külön árulják. Fejhallgató csatlakozó burkolatba süllyesztett és kisebb lyukkal rendelkezik, ami miatt a legtöbb fejhallgató nem használható vele átalakító nélkül.

A hangszóró egyaránt használható szabadkézi és zenelejátszó üzemmódban, de nem támogatja a hangfelvételt.

Kompozit vagy komponens videót egészen 576i-ig támogat, a sztereó hang pedig elérhető a dokkoló csatlakozóról, amit az Apple külön árul.

Akkumulátor

Az iPhone akkumulátora beépített és nem cserélhető a felhasználó által, hasonlóan a jelenlegi iPodokhoz. Amennyiben az akkumulátor ideje korán, az élettartama előtt tönkremegy, az Apple-höz visszaküldve ingyen cserélik a vásárlástól számított 1 év garancia megmaradása mellett, meghosszabbítva további 2 év AppleCare garanciával. Amennyiben a garancia lejárta után szeretnénk az akkumulátort cserélni az 79$ plusz 6,95$ szállítási költségbe kerül jelenleg az Egyesült Államokban.

Az akkumulátor 7 óra videólejátszást, 6 óra webböngészést, a beszédidőt (konfigurációtól függően) és 24 óra zenelejátszást biztosít. Készenléti ideje 250 óra. Az Apple oldala szerint az akkumulátort úgy tervezték, hogy az eredeti kapacitás 80%-át biztosítsa 400 teljes feltöltés és lemerülés után is, az iPodokhoz hasonlóan.

Az Adófizetők és Vásárlói Jogok Alapítványa, egy vevőket védő csoport panaszt küldött az Apple-nek és az AT&T-nek mivel a vásárlóknak fizetniük kell az akkumulátor cseréjéért, annak ellenére, hogy a csere ténye és annak ára nem volt ismert a vásárlók számára a készülék indulásának napjáig. Hasonló szolgáltatás biztosít az Apple az iPod-ok számára, illetve rengeteg más cég is.

SIM kártya

A SIM kártya a telefon tetején lévő csúszkában található és az iTunes-on keresztül aktiválható. Az iPhone alapvetően szolgáltató-függő telefon és a legtöbb helyen is így árulják (ez alól Franciaország és Németország kivétel, mivel ott a törvénnyel ütközik az ilyesfajta korlátozás, viszont kártyafüggetlenül jóval többe kerül a telefon).

Háttértár

Az iPhone-t bejelentése időpontjában két fajta háttértárral 4 és 8 gigabyte-os verzióban kezdték árulni (a memóriát a Samsung szállítja). Később 2007. szeptember 5-én az Apple bejelentette, hogy beszüntetik a 4 GB-os verzió forgalmazását, majd 2008. február 5-én megjelent egy 16 GB-os verzió az Apple termékpalettáján. Az iPhone-t nem lehet egyéb külső memóriakártyával bővíteni, mivel nem rendelkezik azokat befogadni képes bővítőhellyel.

Mellékelt kiegészítők

Mind az iPhone-hoz és az iPhone 3G-hez számos kiegészítőt adnak vásárlásnál.

Mindkét verzióhoz adott kiegészítők [szerkesztés]

Felhasználói kézikönyv

Sztereó fülhallgató mikrofonnal

Standard USB kábel a kapcsolathoz

Törlőkendő

Eredeti iPhone

Dokkoló

Standard USB töltő

iPhone 3G

SIM cserélő eszköz

Mini USB töltő (U.S. modell)

Standard USB töltő (európai modell)

Szoftver

Az iPhone operációs rendszere az iPhone OS, ez fut az iPhone-on és az iPod Touch-on egyaránt. Ugyanazon a Mach kernel-en alapul mindkettő ami a Mac OS X-ben is található. Az iPhone OS tartalmazza a Mac OS X 10.5 verziójának "Core Animation" modulját, ami a PowerVR MBX 3D hardverrel együtt felelős a felhasználói interfészben található animációk akadásmentes lejátszásáért. Az operációs rendszer jóval kevesebb mint fél gigabyte-ot foglal magának az eszköz összesen 8 vagy 16 gigabyte-os háttértárából. Támogatja a később megjelenő alkalmazásokat.

Az iPhone-t az iTunes 7.3-as és későbbi verziójával lehet használni, ami kompatibilis a Mac OS X 10.4.10-es verziójával és a 32 bites Windows XP-vel és Vistával. Az iTunes 7.6-os kiadásában már támogatja mind a 64 bites Vista-t mind a 64 bites XP-t.

Az iPhone központi egysége egy ARM alapú processzor a PowerPC-kben használt x86-os processzorokkal ellentétben. Ez azt jelenti, hogy az egyes alkalmazásokat nem lehet egyszerűen átmásolni a Mac OS X-ből, hanem újra kell írni és fordítani az iPhone-ra. Emellett a Safari webböngésző támogatja a platform független AJAX-ban írt webes alkalmazásokat.

Alkalmazások

A nyitó képernyőn a következő alkalmazások találhatók: Naptár, Képek, Kamera, YouTube, Tőzsde, Térképek (Google Maps), Időjárás, Óra, Számológép, Jegyzetek, Beállítások és az iTunes. Négy másik alkalmazás van még a képernyő alján: Telefon, Levelezés, Safari és iPod.

A YouTube alkalmazás Wi-Fi, 2G vagy 3G használatával streameli a vidókat miután azok át lettek konvertálva a nyílt H.264 kodek segítségével. A YouTube eddig körülbelül 10.000 videót konvertált át. Az iPhone YouTube alkalmazásával jelenleg csak az utóbb említett videók tekinthetők meg.

A 2007-es WWDC-n, június 11-én az Apple bejelentette, hogy az iPhone támogatni fogja a külső alkalmazásokat is a Safari böngészőn keresztül, amely osztozik az iPhone interfészének kinézetével. 2007 október 17-én, Steve Jobs, egy nyílt levélben, ami az Apple "Hot News" weblogjában jelent meg, bejelentette, hogy elérhetővé teszik külső fejlesztők számára is az SDK-t (Szoftver Fejlesztői Környezet) 2008 februárjától. A biztonsági aggodalmak illetve Jobs a Nokia digitális aláírási rendszerét követendő, várható volt, hogy az Apple hasonló rendszert fog alkalmazni. Az SDK-val az iPod Touch-hoz is fejleszthetők alkalmazások. Az iPhone SDK-t hivatalosan 2008 március 6-án jelentették be, az Apple Town Hall épületében. Az SDK segítségével a natív alkalmazások fejleszthetők az iPhone és iPod Touch-hoz illetve tesztelhetők az iPhone szimulátor segítségével. Habár az alkalmazás futtatása az eszközökön csak azután lehetséges, hogy kifizettük az Apple Developer Connection tagsági díját. A fejlesztők bármilyen árat szabhatnak az alkalmazásukhoz, amit az App Store-on keresztül terjeszthetnek és amiből 70% részesedést kapnak. A fejlesztők ugyanakkor választhatják azt is, hogy ingyenesen elérhetővé teszik az alkalmazásukat. Az SDK azonnal elérhető volt, miközben az alkalmazásokkal várni kellett a firmware frissítésig, amire 2008 július 11-én tettek közzé.

Rengeteg külső Safari alkalmazás és aláírás nélküli natív alkalmazás elérhető. A lehetőség, hogy alkalmazásokat telepítsünk az iPhone-ra az App Store-on kívül, nem támogatott az Apple által. Habár az előbb említett alkalmazások egy szoftver frissítéssel letilthatóak lennének, az Apple nem tervezi direkt ilyen frissítés kiadását.

Szoftverfrissítések

Apple ingyenes frissítéseket biztosít az iPhone operációs rendszeréhez az iTunes-on keresztül, az iPod-okéhoz hasonló módon. Biztonsági javítások illetve új, javított funkciók is ilyen módon kerülnek kiadásra.

Funkciók

Az iPhone ismeri a konferencia hívást, hívástartást, több hívás egyidejű kezelését, hívó azonosító kijelzést, illetve hálózati szolgáltatások és iPhone funkciók egyidejű kezelését. Például zenehallgatás közben ha hívnak a zene lehalkul. Amennyiben a hívásnak vége a zene ismét felerősödik. A hangtárcsázást nem támogatja.

Az iPhone rendelkezik egy ún. Vizuális Hangposta funkcióval, aminek segítségével a felhasználó láthatja az aktuális hangposta üzeneteit a képernyőn, anélkül hogy be kellene tárcsáznia a hangpostájára. Ellentétben más rendszerekkel, az üzenetek meghallgathatók és törölhetők nem kronologikus sorrendben is kiválasztva a képernyőn megjelenő lista alapján. AT&T, O2, T-Mobile és az Orange szolgáltatók módosították a hangposta rendszerüket, hogy alkalmazkodjon az Apple új funkciójához. (Az Apple-t és az AT&T-t beperelte a Klausner Technologies, mivel szerintük az Apple Vizuális Hangposta technológiája megsérti két bejegyzett szabadalmukat is.)

A csengőhang funkciót az Egyesült Államokban 2007. szeptember 5-én jelentették be, de ez a szolgáltatás nem érhető el az összes területen, ahol az iPhone-t forgalmazzák. A funkció megengedi a felhasználóknak, hogy saját maguk készítsenek csengőhangokat az iTunes-on keresztül vásárolt zenékből, pluszdíj fizetése mellett. A csengőhang hossza 3 és 30 másodperc közötti lehet, felerősíthető és elhalkulhat, illetve fél és öt másodperc közötti loopok szerkeszthetők benne. Minden szerkesztés megoldható az iTunes segítségével, a szinkronizált csengőhangok figyelmeztető jelzésként is használhatók a telefonon. Egyéni csengőhangok szintén létrehozhatók az Apple GarageBand 4.1.1 vagy későbbi verziójú szoftverével (Mac OS X-re érhető el egyelőre csak) és külső fejlesztők által készített programokkal is.

Az Apple jó néhány videót tett fel az iPhone honlapjára, amelyen keresztül a telefon különböző képességeit mutatja be.

Multimédia

Zenekönyvtár kinézete különbözik az előző iPod-okban megszokottól, az egyes részeket jobban elkülönítették, ABC sorrend szerint, nagyobb betűmérettel. Az előző iPod-okhoz hasonlóan az iPhone is sorba tudja rendezni a zenekönyvtárát dalok, előadók, albumok, videók, műfajok, szerzők, podcastok, hangoskönyvek és összeállítások alapján. A borító görgetés hasonló, mint amit már az iTunes-ban megszokhattunk; mutatja az egyes albumok borítóit a görgethető képgaléria formájában. A görgetés az ujjunk képernyőn történő végighúzásával történik.

Az iPhone támogatja a szünet nélküli lejátszást.

Ahogy a 2005-ben bemutatott ötödik generációs iPod-ok, úgy az iPhone is képes videólejátszásra, így a felhasználók filmeket és TV műsorokat is nézhetnek. Más képpel kapcsolatos tartalmak kezelésétől eltérően, filmet csak ha a telefont elforgattuk vízszintes, akkor játszik le. Kettős érintéssel válthatunk a szélesvásznú és a teljes képernyős lejátszás között.

Az iPhone-t használók közvetlenül tudnak a telefonjukra zenéket tölteni az iTunes Store-on keresztül, vagy Wi-Fi kapcsolaton az iTunes Wi-Fi Music Store-ból.

Internetkapcsolat

Internetezni a telefonnal akkor tudunk ha kapcsolódtunk egy Wi-Fi vagy EDGE illetve 3G hálózathoz. Alapértelmezésben a telefon felajánlja, hogy csatlakozzunk az újonnan felfedezett Wi-Fi hálózatokhoz és ha szükséges akkor kéri a jelszót, ugyanakkor manuálisan is csatlakozhatunk Wi-Fi hálózatokhoz. Amennyiben a a Wi-Fi aktív, automatikusan átvált EDGE hálózatról egy közelebbi, előzőleg már megerősített Wi-Fi hálózathoz.

Az indulás előtt, néhány bíráló "gyötrelmesen lassú"-nak nevezte az EDGE hálózatot, az iPhone-nak 100 másodpercbe telt letöltenie a Yahoo! honlapját. Mindjárt az indulás előtt azonban a sebesség 200kbit/s-re növekedett, ami az AT&T indulás előtti hálózatfejlesztésének volt köszönhető.

Az iPhone bevezetése óta, az internet-kapcsolódásra képes kézi készülékek használata két-három nagyságrenddel megnövekedett. Az AT&T és a Google statisztikáira hivatkozva az iPhone által generált keresések száma 50-szer több a többi készülékhez képest. Az iPhone miatt növekedett a vezeték nélküli hálózaton forgalmazott átlagos adatmennyiség, ami körülbelül 30-szor nagyobb, telefononként 100MB-os nagyságrendű, a többi készülékhez képest.

Web hozzáférhetőség

Az iPhone képes a Safari webböngésző módosított verziójával a webre kapcsolódni. A honlapokat portré vagy fektetett módban nézhetjük, támogatja az automatikus nagyítást úgy, hogy két ujjunkat közelítjük vagy távolítjuk egymástól a képernyőn, vagy dupla-érintéssel a szövegen vagy képeken. A webböngésző képes a teljes honlapot megjeleníteni ellentétben a legtöbb okos-telefonnal szemben.

Az iPhone nem támogatja a Flash-t. Habár az iPhone doboz nélküli kiszerelése nem tartalmazza a Java technológiát, a Sun Microsystem 2007. március 7-én bejelentette, hogy 2008 júniusa után elérhetővé teszi azt.

Az Apple fejlesztett egy alkalmazást a Google térkép szolgáltatásához, amit térkép vagy műhold módban nézhetünk, listát készíthetünk a keresési eredményeinkből vagy útvonaltervet két hely között, miközben valósidejű forgalom információkat kapunk (opcionális). A termék bejelentése alatt, Steve Jobs demonstrálta az új opciót, úgy hogy tréfából felhívott egy közeli Starbucks-ot. Habár a Flash-t nem támogatja a Safari az iPhone-on, az Apple fejlesztett egy külön alkalmazást a YouTube videókhoz, hasonló rendszert használtak az Apple TV-hez is.

E-mail

Az iPhone e-mail programot is biztosít, ami támogatja a HTML alapú e-maileket, aminek segítségével a felhasználók képeket szúrhatnak be leveleikbe. PDF, Microsoft Word és Microsoft Excel csatolmányok megtekinthetők a telefonon. A Yahoo! és a Google Gmail-je biztosít egy ingyenes Push-IMAP e-mail szolgáltatást az iPhone-hoz, hasonlót mint amivel a BlackBerry is rendelkezik. IMAP és a POP3 szintén támogatottak, beleértve a Microsoft Exchange és a Kerio MailServer-t is. Ez jelenleg az IMAP Exchange szerveren való megnyitásával lehetséges. Az Apple licencelte és így teljesen támogatja a Microsoft ActiveSync platformját az iPhone 2.0-s firmware kiadásában. A telefon képes szinkronizálni az e-mail beállításokat az Apple Mail, a Microsoft Outlook és Microsoft Entourage alkalmazásain vagy beállíthatjuk kézzel is a Settings eszköz segítségével. A megfelelő beállításokkal az e-mail program képes szinte bármelyik postafiókot ellenőrizni IMAP vagy POP3-on keresztül.

Kamera

Az iPhone-ba egy 2 megapixeles kamera van beépítve. Nincs rajta optikai zoom, vaku vagy autófókusz és nem támogatja a videó-felvételt.

A telefonban található egy szoftver, aminek segítségével a felhasználók feltölthetik, böngészhetik illetve levélben elküldhetik a képeiket. A képekre rá lehet közelíteni illetve távolítani a kijelzőn "csíptető" mozdulat segítségével. A készülék együtt tud működni az iPhoto és Aperture szoftverekkel Mac-en és a Photoshop szoftverrel a Windows-on. Az iPhone 2.0-s operációs rendszerének segítségével már a földrajzi koordinátákat adatai is beágyazhatóak a készített képekbe (iPhone 3G esetében).

Egyebek

Az iPhone rendelkezik egy 2.0 megapixeles, vaku nélküli beépített kamerával a hátoldalon állóképekhez, de nem támogatja a videofelvételt. Emellett olyan szoftvere is van, amellyel a felhasználó feltöltheti, megnézheti a képeit, vagy akár e-mailben is elküldheti. A képek két ujjunk érintőképernyőn való távolításával vagy közelítésével nagyíthatók illetve kicsinyíthetők. A szoftver képes együttműködni az iPhoto-val Mac-en és a Photoshop-val Windows-on.

A beépített Bluetooth 2.x+EDR támogatja a vezeték nélküli fülhallgatókat (amelyek ismerik a HSP profilt, de nem támogatja a sztereó hangot (A2DP-t igényel), nem létesíthető vezeték nélküli kapcsolat laptoppal (DUN és SPP szükséges hozzá) vagy OBEX fájl átviteli protokollt (FTP-t, GOEP-t és OPP-t igényel).

Az SMS üzeneteket kronologikus sorrendben, postafiók szerűen jeleníti meg a Mail-hez hasonlóan, ami az összes üzenetet a küldővel és a válasszal együtt mutatja. Az üzeneteket szövegbuborékokban mutatja (hasonlóan az iChat-hez a küldő nevével együtt. Az iPhone-nak jelenleg beépítetten támogatja az e-mail továbbítást, piszkozatot, és a közvetlen kameráról-emailben küldést. Jelenleg nem kezeli a visszaigazolásokat, azonnali üzenetküldést, MMS-t és másol/kivág/beilleszt funkciókat. Néhány ilyen funkció azonban már elérhető Safari-alapú "alkalmazásokon" keresztül, amiket "Web Alkalmazások"-nak ("Web Apps") hívnak, de hekkelt alkalmazásokat is találunk hozzá, jelenleg az Apple csak Web Alkalmazások használatát szankcionálja. A csoportos SMS küldés támogatását az Apple 2008 januári szoftver frissítéssel (v1.1.3) tette elérhetővé.

Szövegbevitel

Szöveg beviteléhez az érintőképernyőre egy virtuális billentyűzetet implementáltak. Automatikus nyelvellenőrzés és javítás van benne, prediktív szövegbeviteli képességekkel, és egy dinamikus szótárral, ami megtanulja az új szavakat. A prediktív szövegbeviteli képességek integrálva lettek a virtuális billentyűzettel így felhasználóknak nem kell rendkívül pontosnak lenniük szövegíráskor ? pl. a kívánt betű szélét vagy közelét érintve az prediktíven javítva lesz amikor lehetséges. A gombok valamivel nagyobbak és távolabb lesznek egymástól elforgatott üzemmódban, jelenleg csak a Safari webböngészővel használható ez a mód. Nem koncentráltak eléggé szövegbevitelre, mint legfőbb gyengeség szokták említeni, míg mások ugyanakkor úgy gondolják, hogy a virtuális billentyűzet egy jelentős előrelépés és megérte a kockázatot.

David Pogue a The New York Timestól és Walt Mossberg a The Wall Street Journaltól egyaránt kipróbálta két héten keresztül és kezdetben nehéznek találták megtanulni a használatát, habár alapvetően használhatónak nevezték. Pouge azt mondta, hogy ?frusztráló? volt először, de ?amint megszűnik minden egyes betűért való aggódásod és belevágsz, a sebesség és pontosság jelentős mértékben javul.? Öt nap használat után, Mossberg ?képes volt ugyanolyan gyorsan és pontosan gépelni, ahogy az éveken keresztülhasznált Palm Treójával szokott?, és úgy említette a billentyű hiányát, mint ?nem probléma?. Mindketten úgy találták, hogy az iPhone gépelés-javító opciója volt a kulcs a virtuális billentyűzet sikeres használatához.

Múlt és hozzáférhetőség

Az iPhone genezise az Apple első emberének Steve Jobs-nak utasításával kezdődött, melyben az Apple mérnökeit arra kérte, hogy fejlesszenek ki egy érintésérzékeny képernyőt. Az Apple az eszközt titokban és példa nélkül álló együttműködésben készítette el az AT&T Mobility-vel - a készülék kezdetekor még Cingular Wireless - együttműködésben, 150$ millió US dollár becsült költségen. A fejlesztés során az iPhone kódneve "Purple 2" volt. A cég elutasított egy korai "bizottsági design-t", melyet a Motorolával hoztak létre, amellyel szemben előnyben részesítették a saját design-t, hardvert, és kezelői felületet.

Az iPhone-t az Egyesült Államokban, 2007. június 29-én kezdték el árusítani. Az Apple délután 2 órakor már bezárta az üzleteit, hogy felkészülhessen a délután 6 órai nyitásra, miközben hosszú sorokban álltak már a vásárlók az üzletek előtt országszerte. Az Apple az első 30 órában 270.000 iPhone-t adott el a nyitó hétvégén. 2007-ben 8 millió iPhone-t adtak el az USA-ban az ESA (Entertainment Software Association) adatai alapján. Ezt követően az eredeti iPhone öt másik országban vált elérhetővé (Írország, Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Ausztria).

2008. július 11-én, az Apple útjára indította az iPhone 3G-t huszonkét országban, beleértve az eredeti hatot. 48 másik országban várhatóan ezt követően válik elérhetővé. Az első iPhone 3G-t a világon Új-Zéland, Auckland városában egy 22 éves tanulónak, Jonny Gladwell-nek adták el, egy perccel éjfél után (helyi idő szerint). Az Egyesült Államokban az új telefon vásárlásához 2 éves előfizetői szerződés szükséges az AT&T-nél. Az iPhone 3G indulási napján az USA-ban rengeteg készüléket nem sikerült aktiválni, az Apple iTunes szervereinek túlterheltsége miatt. Az Apple 1 millió iPhone 3G-t adott el az egy első 3 napon (köszönhetően annak, hogy több országban jelent meg egyszerre).

Technikai adatok

Mindkét verzióban közös funkciók

Kijelző mérete: 8,9 cm (3,5 in) (89 mm)

Kijelző felbontása: 320×480 px, 163 ppi

Beviteli eszközök: Többszörösen érintésérzékeny képernyő plusz "Home" gomb

Beépített újratölthető, nem kivehető akkumulátor

Kamera: 2.0 Megapixel

Helyzetmeghatározás cellatornyok és Wi-Fi hálózat segítségével

Processzor: Samsung S5L8900 (412 MHz ARM 1176 processzor, PowerVR MBX 3D grafikus társprocesszorral)

Memória: 128 MB DRAM

Háttértár: 4, 8 vagy 16 GB flash memória (4 GB-os gyártását befejezték)

Operációs rendszer: iPhone OS

Frekvencia: 4 sávos GSM/EDGE (850/900/1800/1900), UMTS/HSDPA (850, 1900, 2100 MHz), GPRS

Hálózati kapcsolatok: Wi-Fi (802.11 g/b), EDGE, Bluetooth 2.0 EDR-rel

Eredeti modell 

4 GB modell (2 hónap után megszüntették a gyártását)

Méret: 4,5 inch (115 mm) (magasság) × 2.4 inch (61 mm) (szélesség) × 0.46 inch (11.6 mm) (mélység)

Tömeg: 135 g (4,8 oz)

Üzemidő: 8 óra beszélgetési idő, 6 óra internet használat, 7 óra videólejátszás, 24 óra zenelejátszás, 250 óra készenléti állapot

Fejhallgató csatlakozó (süllyesztett)

SAR: 0,974 W/kg

3G modell 

Szín: fekete (8 GB vagy 16 GB) vagy fehér (16 GB)

Méret: 4,5" (115,5 mm) (magasság) × 2,4" (62,1 mm) (szélesség) × 0,48" (12,3 mm) (mélység)

Tömeg: 133 g (4,7 uncia)

Fejhallgató csatlakozó (nem süllyesztett)

Üzemidő: 10 óra beszélgetési idő 2G-n keresztül, 5 óra 3G-n, 6 óra internet használat, 7 óra videólejátszás, 24 óra zenelejátszás, 300 óra készenléti idő

Háromsávos UMTS/HSDPA: UMTS 850/1900/2100

A-GPS, kiegészítve a helymeghatározást Wi-Fi és cellatornyok segítségével

Kritika

A The Wall Street Journal információi alapján, az iPhone-t a tajvani Foxconn cég gyártja Longhua és Shenzhen városában. A dolgozók munkakörülményei a gyárban problémásak.

Környezetvédelem

A Greenpeace kritizálta, hogy az iPhone-ban környezetkáros anyagokat, mint például bróm vagy PVC használnak fel. Steve Jobs egy nyílt levélben meghirdette, hogy csak környezetbarát anyagokat fognak használni, de eddig ezt nem sikerült megvalósitani.

Kizárólagosság

Sokan kritizálták, hogy csak kizárólag egy szolgáltatónal lehet kapni, de már többször feltörték az iPhone védelmét.

Design

Az LG Electronics azt állította, hogy az Apple lemásolta a LG Prada telefon kinézetét és a kezelési felületet.

Programok

Ismert programokTípus       Név

Webböngésző         Safari (webböngésző)

Levelezőprogram   Mail*

Naptár           Apple iCal (ToDo nélkül)

Térkép (navigáció)Google Maps

Továbbiak     widgets

YouTube Player

számológép

beállítások

Text (SMS-íráshoz)

*: iPhone verzió

Kijelző

A kijelzők mérete a notebookok felosztásának egyik legegyszerűbb és leglogikusabb módja, hiszen nagyban meghatározza az egész gép külső méreteit is. A paletta ezen felosztás szerint elég tág, kezdve a 7,2 hüvelykes panelektől a 20 hüvelykesekig. Bár a megjelenített kép mérete a kijező nagyságától függ, a hasznos területet a képernyő felbontásának részletessége mutatja meg, azaz hány pixeles. Minél több képponttal rendelkezik egy kijelző, annál több részletet tudnak megjeleníteni. Többnyire az XGA, és a széles (wide) formátumú WXGA felbontás a legelterjedtebb, de a TFT-LCD panelek folyamatos fejlődésének köszönhetően egyre nagyobb arányban kerülnek alkalmazásra a nagyobb felbontású panelek is, melyek révén ugyanakkora méretben sokkal élesebb és részletgazdagabb képet kapunk, valamint a munkaterületünket is növelni tudjuk.

A kijelzőket arányuk szerint is csoportosíthatjuk:

• Hagyományos 4:3 arányú kijelzők:

XGA: 1024×768

SXGA: 1280×1024

SXGA+: 1400×1050

UXGA: 1600×1200

• Új tipusú, 16:10 arányú kijelzők (wide screen):

WXGA: 1280×800

WSXGA+: 1680×1050

WUXGA: 1920×1200

LAN

A helyi hálózat (általánosan használt rövidítéssel: LAN az angol Local Area Network kifejezésből) olyan számítógépes hálózat, amely egyetlen épületen belül vagy néhányszor tíz kilométer kiterjedésű területen található. Többnyire irodákban, gyárakban, üzemekben található, és alkalmas szerverek, személyi számítógépek, munkaállomások összekapcsolására, ezzel lehetővé téve a nyomtatók megosztott használatát, a levelezést és az üzenetküldést. Napjainkban az egyre olcsóbbá váló hálózati eszközök, az internet hatalmas vonzereje, és az egyre gyorsabb elérési lehetőségek a családokhoz is eljuttatták a LAN kiépítésének lehetőségét, így egyre gyakoribbak a családi házak, kis közösségek helyi hálózatai is.

A helyi hálózatokat három dolog különbözteti meg a többi hálózattól: kiterjedésük, átviteli módjuk, topológiájuk.

Technikai szempontok

Annak ellenére, hogy ma a leggyakoribb LAN megoldás ? különösen irodákban, üzemekben, lakásokban, kis közösségekben ? a kapcsolt Ethernet, és a legelterjedtebb a TCP/IP protokoll, de a LAN fejlődésében több más különböző protokoll és megoldás is üzemelt (lásd később), és népszerű, elfogadott megoldásból hirtelen elfelejtett, korszerűtlen megoldás lett. A nagyobb LAN-on már redundáns utakkal is rendelkeznek, és routereket vagy switcheket használnak a feszítőfa protokollok nyújtotta lehetőségek kihasználásához és egyszerű megoldások léteznek a hibás kapcsolati utak felderítéséhez. A LAN-ok routerek és bérelt vonalak segítségével másik LAN-okhoz kapcsolódnak, és így alakulnak ki a MAN-ok. A LAN-ok nagy többsége az Internethez csatlakozik, és másik LAN-hoz már a VPN technológiát kihasználva csatlakozik.

Története

A személyi számítógépek megjelenése előtt a hálózat egy központi számítógépet és az azt egy egyszerű, lassú vonalon elérni képes számítógép terminálokat jelentette. A hálózatok, mint például az IBM SNA (Systems Network Architecture) hálózata már célul tűzte ki, hogy a terminálok bérelt vonalakon keresztül más nagygépekhez is kapcsolódhassank,  ez a megoldás volt a WAN-ok alapja.

Az első LAN-ok a 1970-es évek végén alakultak ki, a nagy sebességű kapcsolatok használatával hozzá tudtak kapcsolódni néhány központ nagygéphez egy hálózaton keresztül. Több rendszer is a megjelent a piacon, amelyek közül az Ethernet és az ARCNET volt a legnépszerűbb.

A növekvő számú, CP/M és DOS alapú személyi számítógép alkalmazásával egyidejűeg, főleg az abban az időben igen drága lézernyomtatók és a diszk kapacitások megosztott használatára, kiépültek az egyszerű, néhány tucat géptől a néhány száz gépet tartalmazó LAN-ok. A kibontakozó fejlődés a számítástechnikai ipart eufórikus hangulatba ringatta, az 1983-as évet el is nevezték a LAN évének.

A valóságban azonban a LAN koncepciót a fizikai réteg inkompatibilitásai és a hálózati protokoll megvalósítási különbségei, és a legjobb erőforrás megosztás problémái jellmezték. Általában minden szállítónak megvolt a saját hálózati kártyája, kábelezése, protokollja(i) és saját hálózati operációs rendszere. A megoldások a legritkább esetben voltak kompatibilisak. A megoldást a Novell NetWare adta:

(a) támogatás a 40 legismertebb piaci kártya/kábel típusokra, és

(b) a versenytársaknál jobban kidolgozott operációs rendszer.

A NetWare piaci dominanciát szerzett termékével az 1983-as bejelentéstől kezdve az 1990-es évek közepéig, amikor a Microsoft 1993 közepén bejelentette a még 16 bites Windows for Workgroups 3.11-et, mint peer-to-peer hálózati megoldását és a már 32 bites Windows NT Advanced Server-t.

A NetWare versenytársai közül csak a Banyan Vines-nek volt versenyképes technikai előnye, de a Banyan elhanyagolta a biztonsági kérdéseket. A Microsoft és a 3Com együttesen kidolgoztak egy egyszerű hálózati operációs rendszert, amely a 3Com 3+Share rendszerén, a Microsoft LAN Manager-én és az IBM LAN Serverén alapult. Ezen termékek közül egyik sem volt különösen sikeres.

Ugyanebben az időszakban a különböző gyártók, többek között a Sun Microsystems, a Hewlett-Packard, a Silicon Graphics, az Intergraph, a NeXT és az Apollo által készített Unix munkaállomások TCP/IP alapú hálózatot használtak. Bár ez a piaci szegmens viszonylag kicsi volt, a használt technológia nagymértékben hatott az Internetre, a Linux és az Apple Mac OS X hálózati megoldásaira.

Kiterjedésük

A LAN-ok kiterjedése, mérete szigorúan korlátos: a maximális átviteli idő minden esetben korlátos és előre ismert. Az időkorlát meghatározása (ismerete) teszi lehetővé, hogy olyan rendszereket valósítsanak meg, amelyeket máshol nem lehet alkalmazni. Az időkorlát a hálózat felügyeletét is egyszerűbbé teszi.

Átviteli módjuk

A LAN-ok használhatnak olyan technológiát, amelyben egyetlen olyan kábel van, amelyre minden gép kapcsolódik. A hagyományos LAN-ok 10Mb/s-os vagy 100Mb/s-os sebességgel üzemelnek, a késleltetésük pedig mindössze néhány mili- vagy nanoszekundum, és kevés hibát vétenek. Manapság már elérhető áron szerezhetők be a gigabites hálózati eszközök is, s a LAN-ok gerincét alkotó hálózati részeket már közepes méretű cégeknél is ezzel építik ki. Néhány újabb LAN sebessége eléri a 10Gb/s-os sebességet is.

Napjainkban terjedő technikai megoldás a vezeték nélküli, rádiós átvitelt használó, ún. wireless routerek használat. Ezeknek az eszközöknek az átviteli sebessége 20-50Mb/s.

Hálózati topológiáik

Az adatszóró LAN-ok különböző hálózati topológiával üzemelnek, a leggyakorib a busztopológia (sín) illetve a gyűrűtopológia.

Busztopológia

A busztopológia esetén bármelyik gép lehet úgynevezett master, és küldhet adatot. Ha ekkor egy vagy több másik gép is adni szeretne, akkor ezt a konfliktust valamilyen vezérlési mechanizmussal fel kell oldani. A vezérlési mechanizmus lehet központosított vagy elosztott. Az IEEE 802.3-as szabvány, ismertebb nevén az Ethernet, például egy síntopológiájú, elosztott vezérlésű hálózat, amelynek sebessége 10Mb/s vagy 100Mb/s. Egy Ethernet hálózatban lévő gép adhat bármikor, de ha ezért két vagy több csomag ütközik, akkor minden érintett számítógépnek várnia kell, és véletlenszerű idő után adhat csak újra.

Gyűrűtopológia

Az adatszórásos hálózat másik formája a gyűrű. A gyűrűben minden bit egyedül halad, nem várja meg annak a csomagnak a többi részét, amelyhez tartozik. Egy bit általában körbeér a gyűrűn annyi idő alatt, amennyi néhány bit elküldéséhez kell. Mint minden adatszórásos technológia esetében, itt is szükséges egy szabály az egyidejű hozzáférés(ek) szabályzására. Több elterjedt módszert is kidolgoztak arra, hogy a gépek felváltva férjenek a gyűrűhöz: a 802.5 (az IBM vezérjeles gyűrűje, a token ring) olyan gyűrű alapú LAN, ami 4 és 16 Mb/s-os sebességgel üzemel. Másik példa az FDDI gyűrű hálózata.

Csoportosításuk

Az adatszóró hálózatokat csoportokra oszthatjuk a csatorna hozzárendelési mechanizmusuk szerint is: vannak statikus és dinamikus hálózatok. A statikus lefoglalás egyik tipikus esete, amikor diszkrét időintervallumok vannak definiálva, körforgó prioritásokkal: a gép csak akkor küldhet adatszórással üzenetet, ha elérkezett az ő időszelete. Ha nincs üzenete, a csatorna kihasználatlan lesz. Ennek elkerülésére inkább a dinamikus (kérés alapú) csatorna hozzárendelést alkalmazzák.

Közös csatornák dinamikus hozzárendelésekor központosított és elosztott módszerek léteznek. Centralizált csatorna-hozzárendelés esetén kell lennie egy kitüntetett egységnek, például egy sínvezérlő egységnek, amely meghatározza, ki adhat a következőnek. Ennek egy lehetséges módja az, hogy a kapott kérések alapján valamilyen algoritmus szerint választ. Elosztott csatorna-hozzárendelés esetében nincs kitüntetett központi egység, hanem minden gépnek magának kell eldöntenie, ad-e vagy sem. Ez a megoldás látszólag kaotikus viszonyokat teremt, a gyakorlatban azonban ez még sincs így, a módszer működik.

Laptopok fajtái

Notebookok fajtái, csoportosítása

Ahogyan az asztali PC-knél, úgy a hordozható számítógépek esetében is szerencsés kategorizálni a piacon kaphazó különféle konstrukciók . A csoportba sorolás alapja sokminden lehet lehet, de alapvetően 3 fő tényező szerint célszerű felosztani őket :

- a felhasználás célja

- a gép mérete

- a kivitelezés

Felhasználás célja szerinti felosztás tulajdonképpen két nagy csoportot különböztet meg:

Munka:

a munkára készült gépek napi szinten sokkal nagyobb igénybe vételnek vannak kitéve. A gyakori mozgatással, és az ebből kifolyó apró ütödésekkel, rezgésekkel jobban meg kell bírkózniuk. A munkára használt gépek naponta akár 24 órát is üzemelnek, ezekre is fel kell készíteni őket! Mivel az ilyen gépeket használó vállalatok ezekből a modellekből akár több tucatot is vásárolnak, elvárják az alacsony meghibásodási arányt, a megbízható működést és a kiváló szervízhátteret. Ezen szempontok miatt az üzleti termékvonalak jellemzően magasabb minőségi színvonalat képviselnek, mint a fogyasztói modellek. Az üzleti és fogyasztói vonalak megkülönböztetésére a legtöbb márka külön családneveket vezetett be. Ezekre a gépekre többnyire Windows XP Professional operációs rendszert telepítenek. Természetesen ezek a gépek az árukban is különböznek "hagyományos" társaiktól.

Kikapcsolódás:

a multimédiás gépeket szórakozásra, játékokra futtatására, kikapcsolódásra szánják a gyártók, nem intenzív használatra, vagy rendszeres mozgatásra. Az ilyen gépek szenzitívebbek, nehezebben viselik a komolyabb igénybe vételeket, karcsúbbak, sérülékenyebbek, de ennek ellenére jó teljesítmény / ár mutatóval rendelkeznek. Meghibásodási arányuk azonos üzemóra mellett magasabb, mint a munkagépeké. Jellemzően Windows XP Home-mal vagy Linuxszal szerelik őket a még kedvezőbb ár eléréséhez. Ebben a kategóriában jellemzően két nagy csoport különböztethető meg, a saját videókártyával szerelt gépek, illetve az integrált kártyások. A legnagyobb különbség köztük természetesen a grafikai képességeben rejlik. Míg egy "rendes" videókártya minden grafikai műveletet hardveresen számol ki, addig az integrált kártyák több renderelést szoftveresen végeznek el, ami jelentős teljesítménycsökkenést okoz.

A méret szerinti csoportosítás szerint három nagy részre osztja a laptopokat:

Desktop replacement (DTR):

a DTR gépek az asztali gépek felváltására lettek tervezve. Lényegük, hogy az asztalra téve, keveset mozgatva lehet őket használni és az asztali gépünkkel közel azonos teljesítményt nyújtanak. Méretük és súlyuk ennél fogva elég jelentős, nem ritka a 17"-os kijelzővel és 4 kg súllyal rendelkező változat sem. Aki ilyen gépet választ, annak igazából nem a hordozhatóság a legfontosabb, hanem a teljesítmény, viszont előfordul, hogy néha magával akarja cipelni számítógépét - például nyaraláskor, vagy naponta a munkahelyre, az autóban úgyis elfér alapon. Ezek a gépek rendkívül erős hardverkiépítéssel rendelkeznek, így gyakorlatilag csak a csúcsteljesítményű asztali konfigurációktól maradnak el, de ma már azoktól is egyre kevésbé. Jelenleg ezek a modellek a legnébszerűbbek a piacon.

Thin & light (könnyű és vékony):

ide általában azok a 13"- 15,4" képátlójú gépek tartoznak, amelyek tömege 1,7-2,4 kilogramm közé esik. Ezek között a modellek között már valóban kényelmesen mozgatható, kompakt és ergonómikus gépek találhatóak, sok üzleti notebook ebbe a kategóriába esik.

SUBnotebook (ultrahordozható):

a 13,3" képátlónál kisebb, jellemzően 12,1" vagy 10,4" kijelzővel bíró gépeket nevezzük subnotebookoknak, vagy ultrahordozhatónak, bár az első a méretre, a második a tömegre utal inkább. A subok kis méretüknél és 2 kilogrammnál jóval kevesebb súlyuk miatt igazán mobilisek, rendszeres mozgatásra, sőt útközben való használatra termettek. Ebbe a kategóriába szinte kivétel nélkül üzleti célú valamint LifeStyle modelleket találunk, jellemzően magasabb árfekvésben. A kis méretnek köszönhetően az alkatrészeket is az energiatakarékosabbak közül válogatják össze, ezért az ilyen gépek üzemideje jóval hosszabb, mint nagyobb testvéreikéé. Akinek ilyen gépre van szüksége, az folyamatosan úton van, egyik tárgyalásról a másikra szaladgál és nem nélkülözheti a teljes számítógép adta funkciókat, azaz nem elég neki egy PDA. Az ilyen gépekben általában még optikai meghajtó sincs, bár a technika fejlődésnek, a miniatürizálásnak hála már ebben sem mindig kell hiányt szenvednünk. Sokan vagyunk úgy vele manapság, hogy nem asztali gépünk mellé veszünk egy notebookot, hanem eleve csak egy hordozható számítógépbe fektetünk, megspórolva az asztali gép árát.

Kivitelezés szerint

Hagyományos notebook:

összecsukható, a kijelző ráhajtható a billentyűzetre, amely alatt a hardver található. A notebookok túlnyomó többsége ilyen kivitelű.

Tablet PC (slate):

nincs billentyűzet, a kijelző és a többi összetevő egybe van integrálva. az irányítás érintőképernyővel, vagy egy speciális elektromagnetikus tollal történik. Ezekre a gépekre általában a Windows XP Tablet PC Edition kerül, ami kimondottan ezekre a gépekre iródott. Az ilyen gépek rendelkeznek kézírásfelismerő szoftverrel is, így lényegében egy digitális jegyzettömböt kapunk, amelyre ugyanúgy írhatunk, mint egy füzetbe. Áruk lényegesen magasabb a hasonló teljesítményű normál notebookoknál, amit a drágább Windows licenc mellett a drágább kijelző, és a kisebb kereslet is magyaráz.

Convertible (átalakítható):

ezek a gépek mind hagyományos notebookként, mind tablet PC-ként tudnak funkcionálni azáltal, hogy a kijelző nyitott állapotban függőleges középtengelye mentén 180 fokban kiforgatható, és háttal a billentyűzetre hajtható. Ekkor a vezérlés teljesen megegyezik a slate kivitelű tábla gépekével. Hátrányuk a tömeg: mind a hagyományos notebookoknál, mind a tablet PC-knél nehezebbek azonos méretben.

Hibrid:

a hibridek olyan convertible gépek, amelyeknek a billentyűzete lecsatolható, ha felesleges, így megszabadulunk a felesleges tömegtől. A hibrid gépeknek a jövőben felbukkanhat egy olyan változata is, ahol a kijelző nem a teljes gépet, csak egy kisebb akkumulátort és a szükséges elektronikát tartalmazza ahhoz, hogy a vezeték nélküli hálózaton fogadja a gép által előállított képet, és az utasításokat visszaküldje.

Bár egyesek vitatkoznak arról, hogy a notebook és laptop szavak teljesen felcserélhetőek lennének, a gyakorlatban szinonimaként használjuk azokat. A notebook szó szerinti jelentése jegyzetfüzet, ami a hordozhatóságra, kis méretre és a szövegbevitelre utal, a laptop pedig a lap és a top szavakból lett konstruálva, jelentése kb. ölre való. Ez utóbbi elnevezés ugyanakkor megtévesztő lehet, ugyanis ölbe téve nem ergonómikus a használata, tudományos vizsgálatok pedig rámutattak, hogy a gép alján fejlődő hő egészségügyi kockázatot jelent a férfiak számára.

LINUX

A Linux elnevezés szigorú értelemben véve a Linux-rendszermagot jelenti, amelyet Linus Torvalds kezdett el fejleszteni 1991-ben. A köznyelvben mégis gyakran a teljes Unix-szerű operációs rendszerre utalnak vele, amely a Linux-rendszermagra és az 1983-ban, Richard Matthew Stallman vezetésével indult GNU projekt keretében született alapprogramokra épül. A Linux pontosabb neve ebben az értelemben GNU/Linux.

A Linux kifejezést használják Linux-disztribúciókra (terjesztések) is, ám ilyenkor általában a disztribúció nevét is hozzáteszik. Egy-egy disztribúció olyan összeállítás, amely az alaprendszeren túl bizonyos szempontok alapján összeválogatott és testre szabott programokat tartalmaz.

A Linux a szerverek és személyi számítógépek mellett  elsősorban nyíltságának köszönhetőe megtalálható sok összetett elektronikus eszközben, így hálózati eszközökben (például routerek), hordozható eszközökben (például mobiltelefonok, okostelefonok, PDA-k, hordozható hanglejátszók, órák[10]), háztartási gépekben, szórakoztató elektronikai berendezésekben (például asztali DVD-lejátszók, videójáték-konzolok, set-top-boxok) is. Bizonyos területeken (például webszerverek, szuperszámítógépek esetében) a legmeghatározóbb operációs rendszernek számít, ám az utóbbi években személyi számítógépekre (asztali gépek, hordozható gépek) is egyre szélesebb körben telepítenek valamilyen Linux disztribúciót. Az egyre szélesebb elterjedtség köszönhető részben az Ubuntunak, részben pedig a netbookok elterjedésének.

Története

Richard Matthew Stallman a GNU projekt alapítója

 Bővebben: GNU, szabad szoftver és  A szabad szoftver története

Világszerte sok programozót inspirált az 1983-ban indított GNU Projekt, amelyet Richard M. Stallman (RMS) indított útjára. A szabad szoftveres megmozdulás célja az volt, hogy szabadon felhasználható, minőségi szoftvereket készítsen és terjesszen. Elkezdődött a GNU operációs rendszer, a GNU/Hurd fejlesztése is, de a kilátások szerint nem lehetett a megjelenésére számítani néhány éven belül (azóta sem jelent meg).

A '80-as évek PC operációs rendszerei

A '80-as évek elejétől az egyik meghatározó PC-s operációs rendszer a DOS (Disk Operating System) volt. Az IBM a zárt forráskódú MS-DOS operációs rendszerrel szállította személyi számítógépeit, melyek később elárasztották a világot. Az akkori Apple Macintosh gépek (a szintén zárt forrású Mac OS operációs rendszerrel) jobbak voltak az IBM PC-knél, de magasabb áruk és a perifériák alacsony választéka meggátolta őket a szélesebb körű elterjedésben.

A UNIX operációs rendszer

Egy másik, a '80-as években használt operációs rendszer a Unix volt. Jó tulajdonságai ellenére főként az intézmények, kutatási központok, iskolák operációs rendszere volt, részben az ára miatt, részben mert eredetileg sem otthoni felhasználásra, hanem nagygépekre tervezték. A UNIX operációs rendszer forráskódja zárt volt, ahhoz néhány kivételezett intézményen kívül mások nem férhettek hozzá.

A MINIX operációs rendszer

A szakemberek természetesen megkísérelték a UNIX előnyeit átültetni az olcsóbb PC-re. Az egyik ilyen próbálkozás 1987-ben a MINIX volt, megalkotója Andrew S. Tanenbaum holland professzor és kernelszakértő. A MINIX fejlesztése a nulláról kezdődött, azaz készítője nem egy meglevő operációs rendszert használt fel alapjául. Tanenbaum a rendszert oktatási céllal írta, azt szerette volna, ha tanítványai ezen a MINIX-en tanulják meg az operációs rendszerek működésének, felépítésének alapjait. A MINIX rendszert az Intel 8086 mikroprocesszoraira fejlesztette, amelyek abban az időben elárasztották a világ számítástechnikai piacát.

A MINIX nem volt kimagaslóan jó operációs rendszer, de elvitathatatlan előnye, hogy nyílt volt a forráskódja. Bárki, aki megvásárolta Tanenbaum Operációs rendszerek című könyvét, hozzájuthatott a mintegy 12 000 sor MINIX kódhoz (a könyv második kiadásakor már több mint 27 000 sor), amely egy működő operációs rendszer forráskódja volt.

Ez volt az első alkalom, hogy a nagyközönség elolvashatta egy operációs rendszer forrását, hiszen a többi rendszer forráskódját gyártók szigorúan védelmezték a nyilvánosságtól. Tanenbaum munkájának köszönhetően programozók és egyetemisták tömegei tanulmányozhatták a MINIX operációs rendszerek működését. Ennek hatására ugrásszerűen megnőtt a téma népszerűsége, egyre-másra alakultak olyan levelezési listák, ahol az érdeklődők az operációs rendszerek készítésének kérdéseiről beszélgethettek. Az egyik olvasó Linus Torvalds, svéd nemzetiségű finn egyetemista volt.

A Linux születése

Linus Torvalds, a Linux kernel megalkotója 1991-ben Linus a Helsinki Egyetem számítástechnikai tudományok karának másodéves hallgatója volt. Linus autodidakta hacker volt, saját operációs rendszert szeretett volna írni, mivel a GNU/Hurd-re várhatóan néhány évet várni kellett volna. A 21 éves egyetemista a Intel 80386-os processzor védett módú (protected mode), feladat-váltó (task-switching) lehetőségeit szerette volna felfedezni. Ez körülbelül 1991 nyarának elején lehetett, a pontos dátumra maga Linus sem emlékszik. Egy biztos: egy e-mail tanúsága szerint 1991. július 3-án már a POSIX szabvány után érdeklődött az interneten, így ekkor már futhatott nála egy kezdetleges rendszer. A program fejlesztése a Tanenbaum-féle Minix alatt történt, eleinte Assembly nyelven.

1991. augusztus 25-én Linus egy mostanra már legendássá vált levelet küldött a MINIX hírcsoportba. A levél magyar nyelvű fordítása:

"Üdv minden Minix-felhasználónak odaát! Egy (ingyenes) operációs rendszert csinálok (csak hobbiból, nem lesz olyan nagy és profi, mint a gnu) a 386-os (486-os) AT-klónokhoz. Április óta érlelem, és lassan elkészül. Szeretnék visszajelzéseket arról, hogy mi tetszik és mi nem tetszik a Minixben az embereknek, mivel az én operációs rendszerem némileg hasonlít rá (többek között (gyakorlati okokból) azonos a fájlrendszer fizikai kiosztása).

A bash (1.08) és a gcc (1.40) programokat már átültettem, és úgy tűnik, működik a dolog. Ez azt jelenti, hogy pár hónapon belül valami hasznosat fogok kapni, és kíváncsi lennék, milyen funkciókat szeretnének legtöbben. Minden javaslatot szívesen veszek, azt viszont nem ígérem, hogy meg is valósítom őket J - Linus (torvalds@kruuna.helsinki.fi)

Ui.: Igen! Nincs benne Minix-kód és többszálú fs-sel rendelkezik. Nem hordozható (a 386 feladatváltást használja stb.), és lehet, hogy soha nem is fog az AT-merevlemezeken kívül bármi mást támogatni, minthogy nekem csak ez van."

Így kezdődött a Linux története. Linus levele számos programozót inspirált. Andrew S. Tanenbaum  a MINIX operációs rendszer atyja  Hollandiában élő egyetemi tanár, operációsrendszer-kutató, egyik későbbi levelében azt írta, hogy a Linux elavult, mert monolitikus, ezért a professzor nem jósolt neki nagy jövőt. A levélből óriási vita lett. Ennek ellenére a Linux az elmúlt 17 évben hihetetlen fejlődésen ment keresztül, és még mindig monolitikus, pontosabban hibrid (távol áll a mikrokerneltől, de betölthető-eltávolítható modulokra osztható a funkciók többsége).

GNU/Linux 

A Linux valójában csupán a kernel (rendszermag) neve. A Linux kernelen alapuló rendszerek szinte minden esetben a GNU projekt által fejlesztett alapprogramokat használják (mint például az operációs rendszer alapkönyvtára, a libc, vagy az alapvető Unix/Linux programok, mint például a echo vagy az ls).

A Linux operációs rendszer tehát leggyakrabban a Linux kernelből valamint a GNU rendszerkönyvtárakból és rendszerprogramokból áll. Stallman szerint ezért az operációs rendszer helyes elnevezése GNU/Linux operációs rendszer. Bár ennek jogosságával kevesen vitáznak, a köznyelvben elterjedt a (pontatlan) Linux elnevezés.

Az FSF alapítvány azokat a Linux disztribúciókat, amelyek GNU programokat használnak GNU variánsoknak nevezik, és azt kérik, hogy ezekre az operációs rendszerekre GNU/Linux vagy Linux-alapú GNU rendszer névvel utaljanak. Ennek ellenére nem csak a nagyközönség nevezi egyszerűen Linuxnak a rendszert, hanem a nagy és jelentős Linux disztribútorok is (pl.: Ubuntu[, SuSE Linux). Van azonban néhány disztribúció akik a helyes GNU/Linux elnevezést használják, ezek közül talán a legjelentősebb a Debian GNU/Linux. A lelkes szakértői berkeken kívül azonban szinte senki nem használja a helyes kifejezést. Ráadásul arról is megoszlik a vélemény, hogy egyáltalán helyes-e ez az elnevezés. Linus Torvalds például elhatárolódik a GNU/Linux kifejezéstől, mivel a Linux nem egy GNU projekt.

Jogi kérdések

Maga a Linux kernel és a legtöbb GNU szoftver a GNU General Public License (GPL) licenc alatt jelenik meg. A GPL kötelezi azt, aki bármilyen Linux disztribúciót árusít, hogy a Linux kernel forráskódját (vagy a rajta végzett bármilyen módosítást) elérhetővé tegye, hogy így bárki megtekinthesse, tovább módosíthassa, és ugyanolyan feltételekkel továbbadhassa. 1997-ben Linus Torvalds kijelentette: "A Linux GPL licenc alá helyezése volt a legjobb dolog, amit valaha tettem."

A Linux más fő összetevői más licenceket is használnak. Sok könyvtár a GNU Lesser General Public License (LGPL) licencet használja (ami a GPL licencnek egy engedékenyebb változata), az X Windows rendszer pedig a MIT licencet használja.

Torvalds nyilvánosan kijelentette, hogy a Linux kernelt nem fogja a GPL 2 licencről a 2007 közepén megjelent GPL 3-ra változtatni, az új licenc egyes részleteit kifogásolva, melyek lehetetlenné tennék a kernel felhasználását Digital Rights Management-et ?digitális jogkezelést, tkp. másolásvédelmet) használó környezetben. Ezen kívül megjegyzi, hogy van egy nagyon praktikus, gyakorlati oka is: mivel több ezer ember is hozzájárult a Linux kernel fejlesztéséhez - és tulajdonképpen ezért ők is licenc tulajdonosai -, ezért nem lehet csak úgy átállni egyik licencről a másikra azok megkérdezése nélkül.

Egy 2001-es Red Hat Linux 7.1-ről készült tanulmány szerint a disztribúció 30 millió sornyi kódot tartalmazott. A COCOMO segítségével kiszámították, hogy körülbelül ennek létrehozása egy embernek 8000 évbe telne, és ha ezt hagyományos, módszerrel egy kereskedelmi cég fejlesztené, az körülbelül 1,34 milliárd amerikai dollárba (2009-es árfolyamon) kerülne az Egyesült Államokban.[33] A Red Hat Linux 7.1 kódjának legnagyobb része (71%) C programozási nyelvben íródott, de emellett sok más nyelvet is használtak, például a C++ (15%), Perl, Python, Fortran és számos shell script nyelvet. A Red Hat Linux 7.1-ben található szoftverek alig több, mint a fele van GPL licenc alá helyezve. Egész pontosan a copyleftet használó szoftverek (tehát a GPL és LGPL) aránya 63%. A Linux kernel maga 2,4 millió sornyi kódot jelent, ami az egésznek a 8%-át teszi ki.

Egy későbbi tanulmány ugyanezzel a módszerrel vizsgálta a Debian GNU/Linux 4.0-t. Ez a disztribúció közel 283 millió sornyi kódot tartalmazott, melynek kifejlesztése hagyományos módszerekkel 7,37 milliárd amerikai dollárba (2009-es árfolyamon) került volna.

2003 márciusában az SCO csoport, a UNIX legfőbb jogtulajdonosa nagy összegű jogi támadásba kezdett a Linuxot támogató IBM ellen, arra hivatkozva, hogy a Linux kernel egyes verzióinak forráskódjában UNIX-ból származó kódok és megoldások találhatók. Ezen kívül több mint 1500 Linuxot használó vállalatot figyelmeztetett a jogdíjak elmaradására. Nem sokkal később a Novell beperelte az SCO-t, azt állítva, hogy a UNIX és UnixWare jogok az ő tulajdonukban vannak, ebben a perben 2007. augusztus 10-én Dale Kimball szövetségi bíró hozott ítéletet, mely kimondja, hogy a jogtulajdonos egyértelműen a Novell. Ezzel az ítélettel az SCO IBM elleni pere a jogalapját vesztette. Az SCO közleményt adott ki, melyben sajnálatosnak tartották, hogy a bíróság a lényeges pontokban a Novellnek adott igazat, de hangsúlyozták, hogy az 1995 után az SCO-nál kifejlesztett technológiák a cég tulajdonában maradnak az elsőfokú ítélet szerint is, és természetesen fellebbeznek. A per egyik eredménye az Open Source Risk Management (OSRM) megalakulása, amely a nyílt forráskódú fejlesztők és végfelhasználók szervezett jogi védelmének ellátására jött létre. Az SCO azóta gyakorlatilag csak papíron létező vállalat, és sokak szerint a Microsoftnak a Linux terjedésében vívott harcában képezett élő pajzsot.

A Linux védjegy

Az Amerikai Egyesült Államokban a Linux lajstromozott védjegy, Linus Torvalds javára áll oltalom alatt. 1994. augusztus 15-én egy bizonyos William R. Della Croce Jr. jelentette be a Linux megjelölést a saját neve alatt védjegyként való lajstromozásra az USPTO-nál. Ezután "jogdíj" (licenciadíj) fizetését követelte a Linux disztribúciók fejlesztőitől. Torvalds és néhány szervezet fizetés helyett fellépett Della Croce védjegye ellen, azt állítva, hogy rosszhiszemű védjegybejelentés történt. 1997-ben zárult le az ügy.[3][3] Ezután a Torvalds a Linux védjegyet saját nevére lajstromoztatta. Kijelentette, hogy csak azért, nehogy valaki engedély nélkül használhassa. Azóta a Linux védjegy használatával kapcsolatos ügyeket a Linux Mark Institute intézi. 2005-ben az Egyesült Államok védjegyekkel foglalkozó szervezete felszólította az LMI-t, hogy tegyen aktív lépéseket a védjegy megőrzéséért. Ennek eredményeképpen az LMI levélben szólította fel a különböző Linux-disztribúciókat forgalmazó cégeket, hogy fizessenek díjat a Linux névjegy használatáért. Természetesen számos Linux-disztribútor felháborodott.

A Linux kernel

A Linux kernel a Linux operációs rendszer magja. Unix-szerű, monolitikus kernel, melyet Linus Torvalds informatikus alkotott meg 1991-ben, azóta egy csoport fejleszti a világ minden tájáról. Eredetileg az Intel 386-os processzorára fejlesztette, hogy tanulmányozhassa az akkoriban újdonságnak számító 386 védett üzemmódját, de később számos más architektúrára is kiterjesztették. Jelenleg a következő géptípusokon érhető el:

Alpha AXP

Sun SPARC

Motorola 68000

PowerPC

ARM architektúra

Hitachi SuperH

IBM S/390

System z9

MIPS

HP PA-RISC

Intel IA-64

Intel x86

AMD x86-64

AXIS CRIS

Renesas M32R

Atmel AVR32

Renesas H8/300

NEC V850

Tensilica Xtensa

Analog Devices Blackfin

A legtöbb támogatott architektúra 32 és 64 bites változata is natívan támogatott, amennyiben az létezik. Alapvetően C nyelven íródott. Forráskódja szabad szoftver, jelenleg GNU GPL v2 licenc alatt adják ki.

Fejlesztés

A Unix-szerű operációs rendszerek története, melyből jól látható a Linux eredete.

A legfontosabb különbség a Linux és más népszerű operációs rendszerek között az, hogy a Linux kernel és a komponensek ingyenesek és nyílt forrásúak. A Linux nem az egyetlen ilyen operációs rendszer, de a legismertebb és legszélesebb körben használt. Számos szabad- és nyílt forrású szoftver licencelése a copyleft licencen alapul, melynek lényege, hogy a jog adta eszközöket nem az adott szellemi termék terjesztésének gátlására, hanem a megkötések kiküszöbölésére használják fel, így garantálva a felhasználás szabadságát a módosított változatokra nézve is. A legismertebb szabad szoftver licenc a GNU GPL, amely egy copyleft licenc. A Linux kernel és a legtöbb GNU projektből származó szoftver ezt a licencet használja.

Linux disztribúciók

Egy disztribúció adott készítőtől vagy gyártótól származó összeállítás, amely egy GNU/Linux alaprendszert, és ahhoz tartozó, bizonyos szempontok szerint válogatott és testre szabott programokat (és gyakran egyéni kernelt) tartalmaz. Ilyen szempont lehet például a célközönség, a felhasználás célja, a célgép hardverkonfigurációja, kezelhetőség, biztonság stb.

A disztribúciók sokfélesége kompatibilitási problémákhoz vezet, azaz nem biztos, hogy ha egy program működik az egyiken, akkor működni fog a másikon is. Ennek az az oka, hogy a különböző disztribúciók részben különböző bináris formátumokat, indexelést, használnak. Különböző standardokkal (Linux Standard Base és Filesystem Hierarchy Standard) igyekeznek segíteni ezen.

Magyar fejlesztésű disztribúciók

Kiwi

blackPanther OS

UHU-Linux

Frugalware

SuliX

Blackware OS

SKL LiveToolbox

Főbb nemzetközi fejlesztésű disztribúciók

Debian

Fedora, Red Hat Linux

Gentoo

Arch Linux

Mandriva (régebben Mandrake)

Slackware

SuSE

Ubuntu Linux

Programozás Linux alatt

A legtöbb Linux disztribúció számos programnyelvet támogat. A Linux alá írt alkalmazásokhoz és magához az operációs rendszerhez való eszközök mind megtalálhatóak a GNU toolchain (eszköztár vagy eszközcsomag) összeállításban. A GNU toolchain programozáshoz összeállított alkalmazások csomagja. Ez tartalmazza a GNU Compiler Collection (GCC) (fordító) és GNU build system (rendszerépítő) alkalmazásokat. A GCC-vel többek közt Ada, C, C++, Java és Fortran nyelvekre lehet fordítani. A Linux kernel úgy van megírva, hogy GCC-vel lefordítható legyen. Elérhetőek kereskedelmi fordítók is Linux alé, ilyen többek között az Intel C++ Compiler, Sun Studio, és az IBM XL C/C++ Compilera. A BASIC nyelvet a Gambas, FreeBASIC és XBasic alkalmazásokkal le lehet fordítani.

A legtöbb disztribúció emellett PHP, Perl, Ruby, Python és egyéb dinamikus nyelveket is támogatnak. Habár ez nem általános, de a Linux támogatja a C#-ot is a Mono projekt segítsévégel (melyet a Novell és a Scheme támogat). Számos Java virtuális gép (Java Virtual Machine) és fejlesztői eszköz fut Linuxon, beleértve az eredeti Sun Microsystems JVM (HotSpot) alkalmazást, az IBM J2SE RE-t és egyéb nyílt forrású alkalmazást, pl.: a Kaffe-t.

Használata

Vannak általános célokat kielégítő Linux disztribúciók, de vannak, amelyek bizonyos speciális területekre összpontosítanak, például: különböző számítógépes architektúrák támogatása, stabilitás, biztonság, lokalizáció egy adott régióhoz és nyelvhez, különböző felhasználói csoportok segítése, valós idejű alkalmazások támogatása, vagy egy bizonyos asztali környezet iránti elkötelezettség. Továbbá vannak disztribúciók, melyek elkötelezték magukat arra, hogy kizárólag szabad szoftvereket használnak. Jelenleg több mint háromszáz disztribúció fejlesztése folyik aktívan, ezek közül körülbelül egy tucat disztribúció lett híres, mint általános-célokra kifejlesztett rendszer.

A Linux egy széles körben portolt kernel. A Linux kernel a legkülönfélébb számítógépes architektúrán működik: a kézi ARM-alapú iPAQ-tól a nagygépes IBM z9 rendszeren át, a mobiltelefonoktól a szuperszámítógépekig. Léteznek speciális disztribúciók, melyek kisebb gépigényeknek is megfelelnek. Az ELKS kernel (származtatott Linux kernel) képes Intel 8086 vagy Intel 80286 16-bit mikroprocesszorokon futni, az Clinux kernel pedig képes MMU nélkül futni. A kernel olyan architektúrákon is képes futni, amelyekre sosem terveztek más rendszert, például a Macintosh gépek (PowerPC és Intel processzorokon egyaránt), PDA-k, videójáték konzolok, hordozható zenelejátszók és mobil telefonok.

Asztali felhasználás

Debian 4.0 GNOME asztali környezetet használva

A KDE 4.3 grafikus felület

 A GNOME-hoz és KDE-hez képest kisebb hardverigényű Xfce asztali környezet

 Bővebben: Asztali Linux

 Bővebben: GNOME

 Bővebben: KDE

Bár áttörés nem történt, a Linux asztali operációs rendszerként való használata az elmúlt években folyamatosan nőtt. Jelenleg (2009) a Linux disztribúciók túlnyomó többsége grafikus felületet használ. A két legelterjedtebb grafikus felület a GNOME és a KDE. Ez a két projekt a GTK+ és Qt eszközkészlettel íródott. Ezt a két felületet szokták a legérettebb, legfejlettebb grafikus felületnek nevezni. Mindkét felület széles nyelvi támogatással rendelkezik.

A Linux-alapú operációs rendszerek asztali teljesítménye vitatott kérdés. Con Kolivas 2007-ben például azzal vádolta a Linux közösséget, hogy túl nagy hangsúlyt fektetnek a Linux-alapú szerverek teljesítményére az asztali Linuxok kárára. Éppen ezért el is hagyta a Linux kernel fejlesztői csapatot, és egy interjúban fejtette ki véleményét. Azóta azonban számos jelentős fejlesztés történt az asztali Linuxok szegmensében. Az Ubuntu fejlesztői például kitűzték célnak, hogy a 2010 áprilisában megjelenő Ubuntu 10.4 boot ideje 10 másodperc legyen, de emellett számos más disztribúciók fejlesztői is dolgoznak a boot idő csökkentésén más módszerekkel, más technológiával. A Mandriva például a SpeedBoot elnevezésű módszerrel igyekszik a betöltés idejét csökkenteni.

A legtöbb jellegű alkalmazás, mely Microsoft Windows és Mac OS X alatt elérhető Linux alatt is. Leggyakrabban az alkalmazásoknak van egy szabad szoftveres megfelelőjük, mely funkcionalitásban és tudásban hasonló, de előfordul, hogy az adott programnak van Linuxos verziója (pl.: Skype). Emellett ráadásul a Wine nevű Windows-emuláló szoftver segítségével windowsos alkalmazásokat futtathat a felhasználó. A Wine fejlesztők szerint a Wine még fejlesztés alatt áll, és még nem elégíti ki az általános igényeket. A CrossOver a nyílt forrású Wine-on alapuló kereskedelmi szoftver, amellyel szintén Windows-os alkalmazásokat futtathat a felhasználó. Segítségével a Microsoft Office, Intuit, Quicken és QuickBooks, Adobe Photoshop (CS2-ig), és számos népszerű játék, mint például a World of Warcraft és a Team Fortress 2 futtatható. A különbség a Wine és a CrossOver között, hogy az utóbbi kifejezetten bizonyos programok támogatására specializálódik.

Habár sok Microsoft Windowsra és Mac OS X-re írott program nincs még Linuxra portolva (azaz átírva), így például az asztali kiadványszerkesztés és a professzionális hangszerkesztés területén lemaradása van a Linuxnak, ám a hétköznapi felhasználó igényeit kielégítő programokban nincs hiány.

Számos Windowson elérhető szabad szoftver elérhető Linuxra is (sőt sok esetben általában Linuxra írják meg először), így például a népszerű Pidgin, Mozilla Firefox, OpenOffice.org és GIMP elérhetőek Linux rendszerre is. Ezek közül sok alapértelmezetten benne van sok disztribúcióban (például az Ubuntu Linux az előbb felsorolt programok mindegyikét alapértelmezetten tartalmazza).  Egyre több jogvédett, kereskedelmi szoftver is elérhető. Animációk és vizuális effektek tekintetében az olyan magas szintű szoftverek, mint a AutoDesk Maya, Softimage XSI és Apple Shake egyaránt elérhetők Windows-ra Mac-re és Linuxra. Több képernyőfelolvasó is elérhető, például az Orca és a Blinux.[66](Kifejezetten vakok számára fejlesztett magyar Linux is létezik BeLin néven).

A Windows-emuláló szoftverek mellett a legtöbb disztribúció támogatja a dual-boot és az x86 virtualizációs megoldásokat, így egy gépen futhat Linux és Windows.

A szabad szoftveres közösség együttműködésének köszönhetően egyes disztribúciók olyan nyelven is megjelennek, amilyenen a kereskedelmi szoftverek nem, mivel nem éri meg nekik lefordítani. Például a Knoppix disztribúció már jóval azelőtt elérhető volt szingaléz nyelven, mielőtt a Windows XP-t lefordították volna. Ebben az esetben a lankai Linux Felhasználók fontos szerepet játszottak abban, hogy egyetemi professzorok, nyelvészek és helyi fejlesztők segítségével a rendszer anyanyelvükön megjelenjen.

A legtöbb Linux-disztribúció tartalmaz egy olyan programot (csomagkezelőt), amellyel több ezer olyan szabad szoftver között válogathat a felhasználó, melyet már leellenőriztek, teszteltek és az adott disztribúcióhoz optimalizáltak. Ezek a programok két kattintással letölthetők és telepíthetők. Digitális aláírás garantálja azt, hogy a programhoz senki sem adott hozzá vírust vagy kémprogramot. Több csomagkezelő szolgáltatás is létezik, például a Synaptic Package Manager, PackageKit, és a Yum Extender. Azonban a csomagkezelőkben nem megtalálható alkalmazások telepítése sokszor elég nehézkes, és nem ritkán előfordul, hogy forráskódból kell telepíteni a felhasználónak.

Az elterjedését nehezíti, hogy a Linux, és Linux alapú programok kezelése sok esetben eltér a kereskedelmi rendszerek kezelésétől. Néhány program Linux alatt nem, vagy nehézkesen elérhető. Bár a tendenciák biztatóak.

Szerverek és szuperszámítógépek

A világ leggyorsabb számítógépe az Oak Ridge National Laboratórium tulajdonában lévő Jaguár szuperszámítógép Cray Linux Environment operációs rendszert futtat.

Történelmileg a Linux-disztribúciókat szerver operációs rendszereknek használták. A Netcraft 2006. szeptemberi felmérése szerint a tíz legmegbízhatóbb internet szolgáltató cég közül nyolc valamilyen Linux-disztribúciót használt web szervernek. (2009 áprilisában tízből már csak négy, a többi három FreeBSD, egy ismeretlen és két Windows Server 2003. A szerverek területén elért sikeressége köszönhető legendás stabilitásának, hosszú menetidejének, és annak, hogy szerver rendszerekhez legtöbbször nem kell grafikus felület. Vállalati és nem-vállalati Linux-disztribúciókat egyaránt használnak szerverekhez. A Linux disztribúciók alkotják a LAMP szerver-szoftver kombináció (Linux, Apache, MySQL, Perl/PHP/Python) sarokkövét, mely a fejlesztők közt nagy népszerűségnek örvend, és amely az eddig legelterjedtebb platform web-kiszolgáláshoz. (A világ vezető közösségi oldala, a Facebook például LAMP-et használ.

A Linux szerverként való sikere nagyban köszönhető az Apache (nyílt forrású) webkiszolgálónak (a LAMP tagja), mely a világ vezető webkiszolgáló szoftvere.

A Linux-disztribúciók a szerverek piaca mellett még a szuperszámítógépek esetén számítanak a meghatározó, domináns rendszernek. 2009 júniusában a világ 500 legnagyobb számítási teljesítményű szuperszámítógépének (TOP500) 88,60%-a (443 számítógép) Linux operációs rendszert futtatott.[76] Az IBM a Linuxot választotta a 2011-ben működésbe lépő Sequoiai nevezetű szuperszámítógépének, mely a világ legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépe lesz.

Beágyazott eszközök

Sharp Zaurus SL-5500 OpenZaurus-t és OPIE felületet használva:

Alacsony árának és módosíthatóságának köszönhetően beágyazott Linuxot gyakran használnak különféle eszközökön. A Linux komoly vetélytársa lett a Symbian OS-nek. 2006-ban a világszerte eladott okostelefonok 16,7%-a Linuxot futtatott. Alternatívát jelent most már a jogvédett, kereskedelmi Windows CE és Palm OS operációs rendszerekre a mobiltelefonok piacán. 2007-től kezdve kifejezetten népszerű lett a mobiltelefonok és a PDA-k piacán is. Ilyen például a Nokia N810, Nokia N900, az Openmoko Neo1973, a Motorola RAZR2 v8, a Motorola ROKR E8, a Motorola MING sorozat, a Motorola ZINE, a Google Android, és a Palm Pre. A népszerű TiVo digitális videó-felvevő egy a célnak megfelelően módosított Linux-alapú rendszert használ. Számos network tűzfal, router (többek között a Linksys routerek is) Linuxot használnak a fejlett tűzfal és router adottságainak köszönhetően. A Korg OASYS és a Yamaha Motif XS music workstation Linuxot használ. Továbbá Linuxot használ a vezető színpadi világítástechnikai vezérlő rendszer, a FlyingPig/HighEnd WholeHogIII Console.

Piaci részesedés

Számos tanulmány készült, amik a szabad szoftverek elterjedtségét kutatták, köztük számos olyan van, mely kifejezetten a Linuxszal foglalkozik. Egy IDC által készített tanulmány szerint 2013-ra várhatóan a szerverek és asztali gépek bevétele több mint 35.5 milliárd dollár.

Az IDC 2007 első negyedévi jelentése szerint a Linux a szerverpiac 12%-át birtokolja. Ez a becslés a cégek által eladott Linux-szervereket számolta össze, tehát a személyi web szerverek és blog oldalak nincsenek benne. 2008 szeptemberében Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója elismerte, hogy a szerverek 60%-a Linuxot futtat szemben a Windows Server 40%-val.

A becslések a Linux alapú rendszerek asztali elterjedtségéről a kevesebb mint 1%-tól a 2%-ig terjednek. A Microsoft által kiadott operációs rendszerek a piac több, mint 90%-át birtokolják. 2009 májusában a Net Applications szerint a Linux átlépte az 1%-os felhasználói küszöböt.

A Linux alapú rendszerek elterjedését két dolog is nagyban hátráltatja: az egyik az átállással járó veszteségek, a másik a Microsoft Windowsra tervezett programok hiánya Linuxon. A támogatók és elemzők szerint relatív sikerét a biztonságának, megbízhatóságának,[96] alacsony árának és bizonyos cégektől való függetlenségének köszönheti.

A netbook szegmensben eleinte a Linux volt a domináns, azonban helyét hamar átvette a Windows. Egyesek szerint a Microsoft azért hosszabbította meg a Windows XP támogatását, mert a Vista a magas gépigénye miatt nem futott a netbookokon, így a Microsoft termék nélkül maradt volna ezen a szegmensen, ami viszont a Linuxnak kedvezett volna.

Az XO laptop projekt (Minden gyereknek egy laptopot) potenciálisan egy új Linux közösséget teremt, melynek célja, hogy több millió gyerek, család és közösség számára teremtsen lehetőséget, hogy országuk fejlődhessen.[99] Hat ország rendelt 2007-ben egymillió vagy még több darabot, hogy ingyen elossza az iskolásgyerekek között. A projekt fő támogatói a Google, a Red Hat és az eBay. Habár az XO-nak lesz windowsos verziója is, elsősorban Red Hat Enterprise Linuxot telepítenek rá.

A filmiparban számos éve már sokan Linuxot használnak. Az első jelentős film, amely Linux segítségével készült az 1997-es Titanic volt. Azóta számos jelentős stúdió, köztük a Dreamworks Animation, Disney/Pixar, Sony és az Industrial Light & Magic állt át a Linux használatára. 2009 márciusában a jelentős animációs és vizuális effekteket készítő stúdiók 95%-a használt Linuxot szervernek és asztali gépnek. Robin Rowe a LinuxMovies alapítója szerint "Hollywood azért szereti a Linuxot mert a megfelelő kezekben jobb, gyorsabb és olcsóbb".

Linux használata a közigazgatásban

A Linux néhány országban már a közigazgatásban is népszerű lett. A brazil kormány ismert a Linux iránti elkötelezettségéről. Brazília az oktatásban, és a hivatalokban is elkezdte a Linuxot használni a 2008-as brazíliai választásoknál pedig Linuxot futtató szavazógépeket használtak. A Linux segítségével Brazíliában 2008 végéig 32 millió tanulót kiszolgáló 29 ezer laborban kerül a szoftvercsomag telepítésre, 2009 végig több mint 53 ezer gépterem fog kiszolgálni 52 millió tanulót.

Az orosz hadsereg saját fejlesztésű Linux-disztribúciót készített. India elrendelte, hogy a felsőoktatási intézmények Linuxot használjanak. Franciaország és Németország szintén elkezdték az átállást a nyílt forrású szoftverekre, köztük Linuxra is.

Ez csupán néhány példa az egyre bővülő listából. Az Európai Unió például kifejezetten támogatja a szabad szoftverek használatát, beleértve a Linux-alapú operációs rendszereket is.

2009-ben számos olyan eszköz látott napvilágot, mely Linux alapú operációs rendszert használ. A Nokia 2009 augusztusában bemutatta az első Linux alapú okostelefonját, az Intel Moblin néven netbookokhoz való operációs rendszer fejlesztésébe kezdett, 2010 január 5-én pedig a Lenovo bemutatta első smartbookját, melyen az általuk készített Skylight Linux disztribúció fut. A Google operációs rendszere, a Google OS szintén Linuxra alapul.

Használat, támogatás

Ubuntu Linux 9.04 telepítés közben. Az Ubuntu Linux telepítése csupán 7 lépésből áll.

A telepítés nehézsége eleinte komoly akadályokat állított a Linux széles körű elterjedése elé, mivel a számítógép hardverének részletes ismeretére és szöveges terminál használatára volt hozzá szükség. Ezt később disztribúciónként eltérően oldották meg. Mára számos disztribúció (például SuSE, Fedora, Ubuntu) telepítése a konkurens Windows rendszerek telepítéshez hasonlóan nagyon egyszerű, vagy bizonyos disztribúcióknál (például Ubuntu) még egyszerűbb.

Természetesen van lehetőség konzolos telepítőprogramok használatára is. Ezek általában ugyanolyan informatívak, folyamatosan tájékoztatják a felhasználót az éppen zajló folyamatokról, a telepítés várható időtartamáról, vagy arról, hogy éppen milyen információk szükségesek számukra a telepítéshez. Ilyen például a Debian és a Slackware. Egyes disztribúciók egészen az alapoktól kezdve lehetővé teszik a Linux menedzselését. Ez azt jelenti, hogy a felhasználó forrásból telepít mindent, így teljes mértékben az igényeihez igazított rendszert kap. Ilyen például többek között a Linux From Scratch. Természetesen ez nagyobb tudást igényel, mint a többi Linux-alapú rendszer telepítése. Az egyik különbség a Windows és Linux telepítők között az, hogy a Linuxnak nincs szüksége különféle licencek elfogadására és eredetiséget igazoló kódok beütésére, mivel az esetek túlnyomó többségében szabadon terjeszthető rendszerek.

A telepítő beállítja a számítógépünknek megfelelően a meghajtó programokat, a legtöbb hardvert felismeri és automatikusan használatba veszi. Általános esetben a telepítés befejezése után egy kész, használható rendszert kapunk, amely nem igényel további beállítást a felhasználótól.

A Linux egyik legnagyobb problémája, hogy a ma még viszonylag kis elterjedtsége miatt kevés hardvergyártónak éri meg teljes körűen támogatni. Így elképzelhető, hogy új hardverekhez még nincs megfelelő támogatás, mert a gyártó csak később adja ki a szükséges meghajtó programot, vagy egyáltalán nem is adja ki. Ilyenkor a Linux fejlesztők írják meg azt. Az olyan számítógépek azonban, amelyekre gyárilag telepítik a Linuxot, a szükséges meghajtó programokat is beépítve tartalmazzák. Előtelepített Linuxszal szállít gépeket például a Hewlett-Packard és a Dell.

A Linux telepítése személyi számítógépen legkönnyebben egy önállóan elindulni képes telepítő CD-ről (vagy DVD ill. egyéb adathordozó, amelyről képes egy a számítógép elindulni) végezhető. Ezek a telepítő CD-k letölthetőek az internetről, esetleg megvásárolhatók csomagban, amelyekben mellékelik a használati utasítást és néhány extra szoftvert is (például a Red Hat Linux).

A Linux népszerűsítése érdekében vannak olyan LiveCD-k, amelyek a rendszer telepítése nélkül is lehetővé teszik annak kipróbálását. Újabb disztribúciók (például Ubuntu) kiadásai eleve LiveCD módban indulnak: a rendszer elindul, telepítés nélkül kipróbálható, majd tetszés szerint indítható a telepítés, és a telepítési folyamat közben is használható a CD-ről futó operációs rendszer.

Beállítások

Sok disztribúció nem vette át a Microsoft azon törekvését, hogy minden beállítást grafikus felületen lehessen elvégezni. A rendszer mélyebb használata során ezért gyakran van szükség a karakteres konzol használatára is, bár az átlagos felhasználás szintjén ez kikerülhető. Egyes disztribúciók viszont (például a Linspire) a konzol teljes kiirtására törekednek.

A Linux beállításai disztribúciónként különbözhetnek. Ennek ellenére általában minden szoftvernek felhasználónként különböző beállítása lehetséges, amelyeket az adott szoftver a felhasználó saját mappájába ment el (/home/felhasznaloneve, rendszergazda esetén /root, vagy /home/root). A rendszer védelme érdekében a kiemelt fontosságú és a felhasználók által is elérhető fájlok különböző helyeken vannak. Az esetek nagy többségében a rendszerre vonatkozó konfigurációs fájlok az /etc könyvtárban helyezkednek el. Ez az (eredetileg az egyetemi környezethez kifejlesztett) megoldás adja a Linux rendkívüli stabilitását: a vírusok nem férhetnek hozzá a rendszer beállításaihoz.

Az átlagos felhasználók nincs joga használni és módosítani a rendszergazda alkalmazásait.

Terméktámogatás

A hagyományos értelemben vett terméktámogatás a Linux esetén nem létezik, mivel a rendszer naprakészen tartása több ezer programozó és tapasztalt felhasználó nonprofit munkájából áll össze. Ezek az emberek általában levelező listákat, fórumokat, weboldalakat üzemeltetnek, ahol a saját szoftverükhöz nyújtanak támogatást, esetleg a felhasználók információkat cserélhetnek egymás között e csatornák segítségével. Az eltérő terméktámogatási modell hatásfokát mutatja, hogy a különböző hibák és biztonsági rések nyilvánosságra kerülése esetén általában a GNU/Linux alá készülnek el a leggyorsabban a frissítések, nemegyszer néhány órán belül.

Mivel a Linux alapú rendszerek általában a nyílt forráskódú, szabadon terjeszthető alkalmazásokra építenek, ezért minden egyes alkalmazás saját támogatással és fejlesztőközösséggel rendelkezik, amelyek nagyban építenek a levelezőlistákra. Ezzel szemben vannak olyan ?fizetős? disztribúciók (mint például a Red Hat Linux vagy az UHU-Linux), melyek megvásárlása esetén különféle ügyfélszolgálatokkal (helpdesk) és komplex támogatással látják el a rendszert.

Szoftver- és termékgyártók támogatása

Az operációs rendszer elterjedésének (is) köszönhetően  a Linux felhasználók örömére  egyre több szoftver- és termékgyártó cég kiadja Linux alá is termékeit. Ilyen például az AMD (és leányvállalata, az ATI Technologies), a Google, Inc., a Mozilla és a Hewlett-Packard. Mostanra mindkét nagy PC-s 3D videokártya gyártó, az AMD/ATi és az nVIDIA is rendszeresen ad ki eszközmeghajtó-csomagot Linux rendszerekre.

A Google 2009. július 7-én jelentette be a Linux-alapú, nyílt forrású Chrome OS operációs rendszerét.

Az IBM-kompatibilis PC-k az Intel 80386 kompatibilis processzorok alkalmazása óta alkalmasak Unix, BSD és Linux operációs rendszerek futtatására. Legfőbb ok az, hogy az i386 az azt megelőző 80286, 8086 és 8088 processzorokkal ellentétben már preemptive processzor, azaz taskok futását oly mértékben támogatja, hogy képes egy taskot annak készséges együttműködése ellenére is a processzorra várakoztatni, vagy akár fel is számolni.

Biztonság

A Linux biztonsága függ a felhasználási területtől, így asztali rendszerként szigorúbban osztja ki az egyes taskoknak a hozzáférést, mint más elterjedt rendszerek. Ez többek között ahhoz vezet, hogy sok elterjedt vírus és féreg nem képes arra, hogy megtámadja a Linuxot. Eddig csak két vírus, a Staog és a Bliss lépett fel Linux alatt.

A Linux először egy nagyon technikai és a biztonságot kiemelten kezelő körben terjedt el, így fejlesztése egy biztonságra nagymértékben ügyelő közönség előtt zajlott le.

Nagygépes rendszerekben a biztonság főként attól függ, hogy a rendszergazdák mennyire tudják kiismerni a rendszert. Itt a Linux szabad forrásával tűnik ki, ugyanis így többletköltségek nélkül lehet tesztelni és átvizsgálni. Speciálisan biztonságközpontú disztribúciók egész sora áll rendelkezésre.

A Linuxot nem egy architektúrára tervezték, ezért a vírusok és a férgek csak azokon az architektúrákon tudnak elterjedni, amikre tervezték őket. A Linux forráskódja nyílt, tehát sokan tudják tanulmányozni, vizsgálni és a saját eszközeikhez, ízlésükhöz igazítani. Ez ahhoz is vezet, hogy sokan vizsgálják és fejlesztik biztonsági szempontból is.

Problémák és kritika

A Linuxot gyakran azért kritizálják, mert nem minden hardverre alkalmas. Sok gyártó nem teszi fel az általa előállított számítógépekre. Ennek nemcsak az az oka, hogy hozzá kellene igazítani a géphez, hanem az is, hogy a forráskódot is közzé kellene tenni a GNU General Public License alatt. Néhány külső modul jogi helyzete kérdéses, mivel nem vonatkozik rájuk ez a licenc.

A digitálisan vásárolható hang- és videofelvételek helyzete nincs megnyugtatóan rendezve. A jogvédelmi eszközök nincsenek szabványosítva; minden gyártó a maga eszközeivel igyekszik kivédeni a kalózmásolatok megjelenését. A Microsoft és az Apple 2007 februárjáig nem adott ki eredetiséget ellenőrző programokat Linuxra. Így ezeket az anyagokat nem lehet Linux alatt használni. A helyzeten szabad jogvédelmi programokkal igyekeznek segíteni.[128] Linus Torvalds szerint sem zárja ki egymást a Linux és a jogvédelem.

A Linux nagyon finoman beállítható, de a konfigurálás sok előzetes tudást és tapasztalatot igényel. A beállításokhoz sokszor nem áll rendelkezésre grafikus felület, nem segítenek könnyen megválaszolható kérdések, és segédprogramok sem könnyítik meg a feladatot. Egyes disztribúciók, például az Ubuntu és az openSUSE átgondolt előkonfigurálással, automatizálással vagy speciális programokkal igyekeznek ezen javítani.

Merevlemez

A merevlemez (angolul hard disk drive, rövidítése HDD) egy számítástechnikai adattároló berendezés. Az adatokat bináris számrendszerben, mágnesezhető réteggel bevont, forgó lemezeken tárolja. A merevlemez vagy más néven winchester a számítógépek egyik legfőbb eszköze. Ezen tároljuk adatainkat, erről fut az operációs rendszerünk, tehát a működéshez elengedhetetlen.

Működési elve

A merevlemez (az angol elnevezés alapján hívják winchesternek is) berendezés, mely az adatokat mágnesezhető réteggel bevont lemezeken tárolja, melyet a forgó lemez fölött mozgó író/olvasó fej ír, vagy olvas. A lemezek állandóan forognak, forgási sebességüket rpm-ben adják meg (Rotation Per Minute, azaz fordulat per perc; általában 5 400  7 200, SCSI csatolásúaknál 10 000  15 000 közötti). A fej körülbelül 1 (Hitachi, régebben IBM meghajtókban 0,19) nanométeres légpárnán repül a lemezek felett, ezért egy apró porszem is tönkreteheti azokat! Összeszerelésük ezért speciális körülmények között, pormentes üzemcsarnokban, úgynevezett tisztatérben történik. Egy winchesterben több lemez is van: mindegyikhez két fej tartozik: alul-felül egy. Mivel az azonos fej, és lemezszámú meghajtók kapacitása eltérő lehet, a végleges kapacitást és az adattárolásra használt területeket a gyártás során, úgynevezett szervóírással alakítják ki. A HDD-beli lemezeket azonos központú, különböző sugarú körök tagolják, ezeket sávoknak (trackeknek) nevezzük. A sávok azonosítása számokkal történik, a legkülső sáv a 0-s sorszámú. Azokat a sávokat melyek egymás alatt helyezkednek el cilindernek nevezzük. A sávokat tovább lehet bontani ún. szektorokra. Ezeket is sorszámozzák, ezek eggyel kezdődnek. A könnyebbség kedvéért a winchester 3-4 szektort együtt szokott kezelni, ezek a szektorcsoportok, a clusterek.

A merevlemez főbb tulajdonságai

Tárolókapacitás: ez jellemzi a winchestert abból a szempontból, hogy mennyi adat fér rá: kezdetekben csak pár megabájt volt, manapság már 40 GB  2 TB között mozog.

Írási és olvasási sebessége: ezt nagyban befolyásolja a lemez forgási sebessége, amely jellemzően 5 400, 7 200, 10 000 vagy 15 000 fordulat/perc (rpm). A merevlemez átviteli sebességének növelésének érdekében beépítenek egy gyorsítótárat (cache-t). Mivel általában szekvenciális írásról és olvasásról van szó, a merevlemez elektronikája a gyorsítótárba gyűjtögeti a kiírandó adatokat, majd ha elegendő összegyűlt, egyszerre kiírja a lemezre. Olvasásnál a lemezről többet beolvas, mint amennyire szükség van az adott pillanatban, arra a statisztikai tényre építve, hogy úgy is kérni fogjuk az utána lévő adatokat (előreolvasás). Nem kevésbé fontos szerepe még, hogy a csatolófelület felé szakaszosan is, de állandó sebességgel küldje és fogadja az adatokat. A gyorsítótárnak köszönhetően a HDD elérési ideje lényegesen lecsökken. A gyorsítótár lehetőségeinek kihasználása érdekében a nagyobb adatsűrűségű tárolókhoz nagyobb méretű szokott lenni. Régebben 2-4 MB-os, manapság a nagyobb kapacitású HDD-ek mellé 8, 16 vagy 32 MB-os gyorsítótárat szoktak rakni.

Csatolófelület: ezen keresztül történik az adatátvitel, több fajta létezik: ATA (PATA), SATA (SATA I és SATA II), SCSI, SAS (Serial Attached SCSI), FC (Fiber Channel).

Egyéb kapcsolódó fogalmak

Particionálás: A merevlemezt particionálással több logikai meghajtóra oszthatjuk fel. Ezek a partíciók fizikailag egy lemezen vannak, ám az operációs rendszer több meghajtóként érzékeli, és kezeli őket. Tehát a partíció a merevlemez egy logikailag különálló darabja, melyet az adatok szervezésére használunk. A particionálás műveletét a rendszerprogram telepítése kezdetén szokták végrehajtani.

Formattálás/Formázás: Ahhoz hogy a mágneslemezeken lévő mágneses réteg alkalmas legyen adatok tárolására, létre kell hozni a tároláshoz szükséges rendszert. Ezt formattálásnak vagy formázásnak nevezzük. Formázáskor jönnek létre a sávok, szektorok. A formattálást egy bizonyos partícióra hajtjuk végre. Formattáláskor az adott partíción lévő fájlok törlődnek, bár egyes technikákkal visszaállíthatóak.

Fájlrendszer: Ahhoz, hogy fájlokat tároljunk egy merevlemezen, a PC-nek fájlrendszerre van szüksége, amely megadja a fájl nevét, helyét. Hasonlít egy katalógusra. Minden partíciónak megvan a saját személyi katalógusa, az állománykiosztási tábla (File Allocation Table, FAT vagy Master File Table, MFT). A PC-ken a legkorábbi fájlrendszer a FAT16 volt, még DOS operációs rendszer alá. Ezt követte a FAT32, ez a Windows 95, Windows 98 fájlrendszere volt, ezt pedig az NTFS (New Technology File System) követte. Ez a Windows NT alapú rendszerek fájlrendszere: a Windows 2000, a Windows XP, a Windows Server 2003 illetve a Windows Vistáé. Unix és Linux operációs rendszerek alatt ettől eltérő fájlrendszereket használnak. A FAT fájlrendszerek hátránya az NTFS-szel szemben, hogy egy fájl mérete maximum 4 GB lehet.

Töredezettség: A HDD-n lévő fájlok egy idő után logikailag töredezetté válnak. Oka az, hogy a merevlemez nem tud egy szektornál kisebb egységet címezni, így amikor ír egy fájlt, és az nem tölti be teljesen a szektort, kihasználatlan hely keletkezik. A merevlemez lassulását az okozza, hogy amikor ír egy adott információt, de a következő szektor foglalt, akkor ettől a szektortól egy távolabbi üres szektorba kell raknia a fájl további részét  az író/olvasó fejnek mozognia kell, hogy elérje  és ez lassabb elérési időt okoz. Ezt az állapotot töredezettségnek, vagy fragmentáltságnak nevezzük. Ezt különböző szoftverek segítségével, töredezettségmentesítő, defragmentáló programokkal könnyen lehet orvosolni.

Több merevlemez használata: Ha több merevlemezünk is van egy csatornán, akkor be kell állítani, hogy melyik legyen az elsődleges (master), és melyik legyen a másodlagos (slave, azaz a szolga). Jellemzően a masteren van a boot szektor, az a szektor, ami az operációs rendszer betöltését szolgálja.

Merevlemez mobilitása:  A merevlemez mobilitását több módon próbálták elérni. Egyfajta megoldás a külső merevlemez, melynek kulturált külső borítása van, valamint a számítógép általános célú interfészei közül valamelyikre csatlakoztatható (eSATA, USB, párhuzamos port, SCSI port, FireWire port). A külső merevlemez valamivel drágább, és csatlakozástól függően általában lassabb is, mint a belső. A merevlemezek közül már gyártanak strapabíróbbakat is: gumiburkolattal, és ezek kisebb ütődéseket is kibírnak.

A mobilrack a másik megoldás: ekkor a merevlemez könnyen kihúzható a gépből, és átvihető másikba, és sebességbeli csökkenés sincs. Ez notebookoknál nem alkalmazható.

Biztonság: A merevlemez ugyan viszonylag hosszú élettartamú eszköz, ám meghibásodások itt is előfordulhatnak: a biztonságra megoldás a HDD-k RAID-be szervezése. Az adatvesztés előrejelzésére több technikát is kifejlesztettek: egy ilyen például a SMART is.

Alkalmazásuk: Az 5400 fordulatos merevlemez jellemzően 2,5 hüvelykes méretben kerül piacra és általában notebook-okban alkalmazzák alacsony fogyasztása miatt, illetve külső rack-ekben csekély fizikai mérete és elhanyagolható tömege miatt. A 7200 rpm-es lemezek általában 3,5 colos méretben képviseltetik magukat az asztali gépekben, illetve merevlemezes DVD-írókban. A 10 000 fordulatos HDD-k többsége SCSI vagy Fibre Channel csatolóval jön világra, szintén 3,5 colos méretben. Gyorsasága, megbízhatósága és nem utolsó sorban ára miatt leginkább a szerverpiacon alkalmazzák, valamint nagy adatbiztonságot igénylő rendszerekben (leginkább RAID tömbként). A merevlemezek ATA, SATA, SCSI, SAS vagy Fibre Channel csatlakozó porttal készülnek.

A HDD-k jövője: A merevlemezt az egyre nagyobb kapacitású, gyorsabb, és sokkal kevesebb fogyasztású flashmemóriák (SSD) szoríthatják ki, először a hordozható számítógépek terén. Több merevlemez-gyártó tervezi nemsokára a hibrid merevlemezek bevezetését, amelyek ötvözik a két technikát.

Magyar és KGST vonatkozások

A hatvanas évek végére, az érintett vállalatok ?lobbizása? és felső szintű döntések eredményeképpen kialakult a számítógépes iparág szerkezete. A vezető szerep az iparvállalati kategóriában Videoton-nak jutott. Háttérbe szorult, csak epizódszereplő lett többek között az Orion, az EMG és a Telefongyár is. A Videoton önálló fejlesztő vállalatot is létrehozott, de komoly szerep jutott a kutatóintézeteknek (KFKI, SZKI, SZTAKI) is. A perifériagyártás meghatározója a Magyar Optikai Művek lett. A MOM kezdte el gyártani a francia, SAGEM licence alapján a DISCMOM, merevlemezes háttértárolót, amely méretét tekintve nem emlékeztetett a mai winchesterre. Az első szériák kapacitása 0,8 Mbájt volt. A készülék elektronikáját a BRG gyártotta. A több mint másfél évtizedes gyártás, fejlesztés csúcseredménye az 5 Mbájt kapacitás volt. A MOM-nak, komoly finommechanika és vegyi kikészítői tapasztalat birtokában sem sikerült biztonságosan kiváltani a mágnes lemezek gyártását. A vállalat a nyolcvanas években elkezdte a winchesterek fejlesztését is. Ezekkel azonban csak a prototípusig illetve a nullszériáig jutott, a sorozatgyártás a cég felszámolása miatt már nem indulhatott meg. A kötegelt, cserélhető merevlemezes tárolók gyártása a KGST munkamegosztásban Bulgáriának jutott.

A  winchester mérete szabja meg a gépünkön tárolható adatok mennyiségét. Régebben a laptopokba szánt merevlemezek kapacitása jóval kisebb volt asztali társaikénál. Ennek egyszerű oka van: a méret. Az egész dolog nyitja a gyártástechnológiában rejlik, régebben szinte lehetetlen volt megvalósítani ,ami a mai világban mindennapos, azaz akár 160GB tárolókapacitást belesűríteni egy fél cigarettásdoboznyi helyre.

Természetesen ennek a dolognak ára is van: egyre nagyobb hő és hangtermelés. Az első igazi áttörés a merevlemezek piacán az volt, amikor sikerült elkészíteni az asztaliakéhoz nagyon hasonló kapacitású merevlemezeket. Ezek általában 5-30GB adat tárolására alkalmas egységek, 4200-as fordulatszámmal és 2 mb belső cache-el.

Az újabb áttörést a 2002-es esztendő tavasza hozta el a notivinyók frontján, a Toshiba és az IBM megkezdte az 5400 ford/perc sebességű meghajtóik forgalmazását, amelyek az előzetes számítások szerint akár 25 százalékkal is gyorsabbak lehetnek az addig piacon levő, 4200 ford/perc sebességű merevlemezeknél. Ennél gyorsabb meghajtókat ne is keresgéljünk, mert a laptopwinchestereknél egyenlőre a technológia nem nagyon teszi lehetővé a nagyobb forgási sebességet.

Természetes, hogy a vállalatok igyekszenek növelni a merevelemezek sebességét és kapacitását, miközben csökkentik a fizikai méreteket. Azonban a notebook számítógépekbe szánt meghajtók esetében számos komoly kompromisszumot kell kötni, ugyanis a nagy kapacitás és sebesség rendszerint nagyobb méretet, fogyasztást, zajt és hőleadást is jelent.

Mindezek azonban nem jelentettek komoly akadályt, a fejlődés azóta is töretlen. Jelenleg a piacon már a Toshibán és az IBM-en kívül több nagy cég is osztozik, pl. a Samsung vagy a Fujitsu - Siemens. Mára már az IDE-s (PATA - azaz Paralell ATA) eszközök mellett megjelentek a SATA I/II (Serial - ATA) csatolóval rendelkező notebook merevlemezek is, melyek kapacitása akár 160GB is lehet. A mai laptop merevlemezek kizárólag 8 vagy 16 MB belső cache-el rendelkeznek, és már nem megy ritkaságszámba a 7200 fordulaton működő modell sem.

H-HDD

A legújabb fejlesztések teljesen új irányba mentek el, a flash memóriákkal szerelt (HHD - Hybrid Hard Drive) vinyók jelentik a merevlemezek új generációját. Ezt a fajta merevlemezt már a Vista is natívan támogatja ReadyDrive néven. A hibrid merevlemezek megjelenése mondhatni kifejezetten a Windows Vista érdeme, a tervezők ennek megfelelően alaposan fel is készítették a rendszert az új technológia felhasználására. A H-HDD-k általában 50-től 512 MB-ig terjedő beépített flash-memóriát tartalmaznak, a Vista gyorsítótára pedig maximálisan 2 TB lehet. A Windows Vista "ATA-8" parancsokon keresztül végzi el az adatok gyorsítótárba helyezését, melyek lehetnek a rendszer leállását vagy hibernálását megelőzően eltárolt boot-információk, ezzel is gyorsítva a legközelebbi indítást. A ReadyDrive képes a lapozófájl egyes szeleteit is a merevlemez flash-memóriájába tölteni, valamint írási gyorsítótárnak is használni azt, ezzel is csökkentve a fölösleges felpörgetések számát, melyből főként a hordozható számítógépek tulajdonosai profitálhatnak.

SSD

A félvezető alapú meghajtók (Solid State Drive, SSD) a hagyományos merevlemezek flash-memóriás változatai. Lényegük, hogy a klasszikus meghajtókkal ellentétben nem tartalmaznak mozgó alkatrészeket, így a meghibásodás nagyon leredukálható. Viszont az SSD-meghajtók alakja és mérete megegyezik a merevlemezes meghajtókéval, ugyanazokkal a csatlakozókkal látják el őket, így a meglévő rendszerekbe könnyen beilleszthetők.

Merevlemezekkel kapcsolatos egyéb technológiák:

AHCI (Advanced Host Controller Interface): az AHCI egy olyan illesztést jelent, mellyel a rendszermeghajtó- és operációsrendszer-szoftverek képesek a fejlett SATA-funkciók felismerésére és implementálására (pl: parancsok várakozási sorba rendezése (NCQ), az üzem közben cserélhető eszközök használata (Hot Swap), tápegységek felügyelete)

NCQ (Native Command Queuing): olyan speciális technológia, mely képessé teszi a merevlemezt, hogy elemezze a processzortól érkező utasításokat, s azokat olyan sorrendben hajtja végre, hogy a lehető legmagasabb legyen az adatátviteli sebesség és legkisebb a fejpozícionálási idő.

Hot Swap (forrócsere): a Hot Swap technológiát támogató merevlemez lehetővé teszi, hogy a gazdaállomás áramtalanítása és újraindítása nélkül lehessen azt kicserélni bármilyen adatvesztés nélkül.

Legacy IDE: a SATA-n  keresztül emulált IDE-mód

Nos, ezek tisztázása után könnyű lesz megérteni a probléma mibenlétét. A Windows Vista alapértelmezésben támogatja az AHCI módot, ezért minden gyártó általában a SATA vezérlőt az alaplapon AHCI módba kapcsolt állapotban hagyja, azaz így kerülnek ki a boltok polcaira. Vista telepítésénél ez a dolog nem is okoz különösebb gondot, hisz a Vista minden probléma nélkül felismeri az ilyen módban működő vezérlőt, és egyetlen szó nélkül települ is a merevlemezre.

Sajnos a jó öreg XP-vel más a helyzet. Az ő idejében ezek a technológiák ismeretlenek voltak, így természetesen nem is kerültek be az operációs rendszerbe. A telepítés során ilyenkor szalad bele az ember a fentebb említett hibaüzenetbe: a Windows nem talált merevlemezt a gépben. 

A megoldás végtelenül egyszerű. Indítsuk újra a gépet, és a BIOS-ban a SATA vezérlő működését kapcsoljuk át AHCI módról IDE módra, és kezdjük újra a telepítést. Ilyenkor a vezérlő legacy IDE módba vált át, az XP pedig sima IDE-s merevlemeznek érzékeli a HDD-t. Természetesen ebben az esetben az NCQ-t és a Hot Swap funkciót nem használhatjuk, de ez senkinek sem fog hiányozni. Az NCQ érezhető különbséget egy notebooknál nem okoz. Már csak azért sem érzékeljük a hiányát, hisz a "hagyományos" 5400-as fordulaton üzemelő notebook merevlemezekben 99%-ban nincs NCQ támogatás. A Hot Swap funkció pedig notebook esetén megmosolyogtató gondolat. Így aztán bizton kijelenthető: a home userek nagyon nagy részének az AHCI mód használata tökéletesen fölösleges!

Komolyabb gondot az jelenthet, ha a BIOS-unk nem tartalmazza a SATA vezérlő működésének változtatását támogató opciót. Ekkor első lépésben a notebookunk gyártójának weboldala lesz a segítség. Itt megtalálhatjuk a szükséges vezérlőt, mellyel megmutathatjuk az XP-nek a makacs merevlemezt. Ezt asztali gépen egy pillanat alatt tudjuk intézni: telepítés elején F6 és beadjuk floppyról a szükséges vezérlőt. Azonban notebooknál ugye ilyen lehetőség nincs. Itt egy speciális programra lesz szükségünk, ennek neve: nLite. Ez a hasznos kis segédprogram arra való, hogy egy adott XP-be bele tudjunk integrálni különféle dolgokat, többek közt a szükséges drivereket. A program használata egyszerű, minimális angol és informatikai előképzettséggel pillanatok alatt sikerül egy új XP-t előállítanunk, melyek laptopunk SATA vezérlőjével van már felvértezve.

Microsoft Windows

A Microsoft Windows a Microsoft Corporation többfeladatos, grafikus felhasználói felületek, és azzal rendelkező operációs rendszerek, valamint bizonyos mobiltechnológiák családja. A "Windows" szó és logó a Microsoft cég védjegye.

A Windows operációs rendszerek szabványos felületet nyújtanak, mely legördülő menükre, ablakokra és egy mutatóeszközre, például egérre alapszik. A Windows operációs rendszerek nagy részét magyar nyelven is kiadták (a Windows 2000 előtti szerverkiadásoknak nem volt magyar nyelvű verziójuk). Az operációs rendszer Vista verziója 35 nyelv összesen 37 változatában érhető el.

A koncepció

A ma már kevéssé ismert Windows 1.0 felületét a Microsoft a Xerox által kifejlesztett koncepciók alapján készítette el, részben lemásolva az Apple cég aktuálisan használt operációs rendszerének működését. A fejlesztés jelentős részét teszi ki más cégek által kifejlesztett technológiák felhasználása (vagy azért, mert a technológia nem volt levédve, vagy mert felvásárolták az adott cégeket).

A kezdeti 16 bites verziók (1.0-3.1) illetve a DOS-ra épülő 32 bites verziók (Windows 95, Windows 98, Windows ME) a kényelmet és a teljesítményt tartották szem előtt a biztonsággal szemben. Ezeknek a verzióknak nem volt szofisztikált jogosultsági rendszere. A Windows NT vonal kliensekre szánt tagjai (Windows NT, Windows 2000, Windows XP, Windows Vista) már olyan architektúrával és biztonsági rendszerrel rendelkeznek, amely összemérhető a bevált Unix jellegű rendszerekkel (Linux+GNU, BSD).

Rendszerbiztonság

A korai Windows verziók (az NT technológia előtt) közismerten, a Unix szellemiséggel ellentétben nem követelték meg a preemptív, azaz egy legalább Intel-386-os szintű processzort. A 3.1-es verziót is még felbootolt DOS-ból kellett indítani, de egy legalább 386-os processzor esetén már úgynevezett enhanced mode üzemmód is elérhető volt. Ezen enhanced mode még csak részlegesen volt preemptív, azaz bizonyos esetekben az elszabadult programokat azok együttműködése hiányában is meg lehetett fékezni.

A korai és DOS alapú Windows verziók a ?mindent szabad, kivéve néhány dolgot? elv alapján épültek fel, ellentétben a Unix-szerű rendszerek ?minden tilos, kivéve a megengedett dolgokat? elvével. Ennek eredményeképp a felhasználói programok gyakorlatilag a teljes számítógépet és a rendszert képesek voltak elérni és módosítani. A felhasználói köztudat tévesen mindezt a felhasználói kényelemmel azonosította, míg az ezzel ellentétes Unix filozófiát pedig a felhasználó akadályozásaként élte meg. Az embereknek sok vírustámadást és saját kezelési hibát kellett ahhoz átélniük, hogy a 70-es évekből származó Unix filozófiát ne ellenségként, hanem hűséges védelemként éljék meg. Olyannyira a Unix filozófia felel meg jobban a vandálsággal és felhasználói tévedésekkel teli számítógépes világnak, hogy amilyen mértékben az igen széles körű és szellemileg tarka-barka felhasználói réteg megértési, tanulási, megszokási és alkalmazkodási képessége engedte, a Microsoft lépésről lépésre ebbe az eredetivel ellentétes filozófia irányába húzta, művelte a Windowst. Azaz a Windows felhasználói igényét gondosan összhangba hozták az egész emberiségre kiterjedő felhasználói tábor realitásaival. Míg a Unixot egyetemi- és kutatói környezetben hasonló környezetre gondolva fejlesztették és csak a 90-es évek nagy változása, hogy a felhasználói tábor túlnőtt ezen a birodalmon, addig a Windows-t mindig is mindenkinek tervezték, azaz nem csak az elérhető számítógépek képességeit vették figyelembe, hanem a kiszolgálandó felhasználókét is. Mindennemű kölcsönös ócsárolás és fölösleges acsarkodás alapja az, hogy nem veszik figyelembe ezt a két jelentősen eltérő eredetet, eltérő filozófiát, és kölcsönösen nem tartják tiszteletben egymás ténylegesen elért eredményeit.

Később történtek fejlesztések: a Windows ME már képes volt a Windows-rendszerfájlok védelmére és illetéktelen módosítás után a visszaállításukra.

A Windows NT vonal működését, rendszermagját úgy tervezték újra, hogy a fenti biztonsági hiányosságokat kiküszöbölhetővé váljanak. Ennek megfelelően nemcsak hogy fájl szintű Hozzáférés Vezérlő Lista (HVL ? Access Control List ? ACL) alapú jogosultságkezelést kaptak az NT vonal tagjai, hanem a "minden objektum" elvet felhasználva HVL adható tetszőleges objektumhoz, legyen az egy folyamat, egy szál, egy eszközmeghajtó, egy szinkronizációs objektum vagy akár egy osztott memória régió. Megjegyzendő, hogy a ?nemcsak hogy fájl szintű? biztonsági elemek Unixban mindig is léteztek, mert ott a ?Unixban minden dolog egy fájl? irányelv szerint az imént felsorolt objetumok egy-egy látszólagos fájlal vannak nevesítve. Ezzel a fejlett biztonsági mechanizmussal az NT vonal kliensekre szánt tagjai (Windows NT, Windows 2000, Windows XP, Windows Vista), illetve a szerverekre szánt tagjai (Windows NT Server, Windows 2000 Server, Windows Server 2003, Windows Server 2008) is rendelkeznek. A szerver verziók a jogosultságok központi kezelését is lehetővé teszik a szervezeten belül.

A Microsoft a kezdeti biztonsági problémák elhárítására alkotta a Biztonságos számítógépezés kezdeményezést.

A Microsoft Windows története

 Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A kezdetek

A Microsoft az Apple cég operációs rendszerének alapötletét felhasználva kezdte el kifejleszteni az ablaktechnikán alapuló rendszerét, a Windows-t. A rendszer a DOS után forradalmian újnak számított, sikere pedig a konkurenciához képest alacsony árában volt keresendő. Az 1.0-s után a 3.0-s rendszer megjelenése jelentett igazán nagy durranást, amikor a konkurens cég majdnem csődbe is ment.

Microsoft Windows for Workgroups 3.11

A Microsoft kiadott egy Windows for Workgroups 3.11 nevű verziót, amely 1993 novemberében jelent meg, és a Windows 3.1 javításának tekinthető. Ebben a verzióban már megjelent egy alapszintű multimédia támogatottság illetve a TrueType betűtípusrendszer. Ez volt az első Windows verzió, amelyet magyar nyelven is kiadtak. Később még megjelent egy Windows 3.2 is, de azt csak Kínában forgalmazták.

A Win95 után

Ezt követően eltelt pár év, mire megjelent a Windows 95. Sok dolgot a 95-ből örökölt meg a Windows 98, melynek a második kiadása, a Windows 98SE volt igazán sikeres, és nem egy gépen a mai napig fellelhető. A Windows NT leginkább vállalati körökben aratott nagy sikert, elsősorban rendkívüli stabilitása miatt. A Windows Me (Millennium Edition) rendszerek csak rövid időre tűntek fel. Rengeteg kritika érte megbízhatatlansága miatt, ezt még a Microsoft is elismerte.[2] Ezután 2000-ben jelentkezett a Windows 2000, melynek célja az volt, hogy összefonja az NT és 9x vonalat. A Windows XP (a név eredete: experience, élmény) 2001-es megjelenése óta három nagyobb javításon (SP1, SP2 és SP3) esett át, de ma szinte kizárólag SP2-es verziók üzemelnek. A Windows XP-nek megjelent egy 64-bites verziója is, amely ? mivel csak 64 bites meghajtóprogramokat képes kezelni ? a driverek hiánya miatt nem túl széles körben használatos, továbbá nem érhető el rá a harmadik szervizcsomag. A terméktámogatás 2014-ig garantált, hiszen napjainkban ez a legelterjedtebb operációs rendszer.

Félbeszakadt projektek

A Microsoft indított pár Windows-projektet, amelyek azonban félbeszakadtak, bár a technológiájuk egy részét beépítették más operációs rendszerekbe.

Cairo: 1991-1996-ig fejlesztés alatt álló rendszer, a Windows NT 4.0 kódnév alatt. Sosem adták ki, azonban egyes részeit felhasználták más rendszerekben. A grafikus felületét használja a Windows 95.

Nashville: a Windows 95 továbbfejlesztéseként, mint egy ?Windows 96? jelent volna meg. Áthidalást jelentett volna a 95-98 közt, és a NT 4.0 - Cairo közt. Továbbá ebben jelent volna meg az Internet Explorer 3.0 és az Active Desktop. Szintén az ebben kifejlesztett technológiák egy részét más Windows verziókban felhasználták

Neptune: tulajdonképpen egy ?Windows 2000 Home Edition? lett volna, ami tartalmazza a Windows 2000 technológiáját, és a Windows ME felhasználóbarát szolgáltatásait. Legjobb kiadása az 5111 build, amit bétatesztelésre ki is adtak. Frissíthető DirectX 9.0c-re és Internet Explorer 6-ra. Tartalmazta a Windows-tűzfal legelső változatát. A projektet végül félbeszakították, és végül is az Odyssey-vel és a Whistler projtektekkel összehangolva a Windows XP lett a végleges kiadás.

Odyssey: az Odyssey lett volna a Windows 2000-et felváltó üzleti operációs rendszer; a kódbázis a Neptune-nal azonos volt.

Napjainkban

A hosszú halasztások után 2007-ben debütált Windows Vista rendszer stabil(abb)nak és biztonságos(abb)nak mondható az eddigieknél. A jövőről elmondható, hogy a szoftvergyártók a cégeknek szánt funkciógazdag és a háztartásoknak szánt szép rendszereket egyre inkább összemossák, így elég gépigényes rendszerek születnek. 2008 tavaszán erre az operációs rendszerre is adtak ki Service Pack-et, ennek telepítése mindenképp ajánlott.

A Windows Vista után megjelent a Windows 7 is, 2009 októberében megérkezett az első magyar (teljes) verzió. A rendszer rengeteg újítással, új GUI-val (Grafikus felhasználói felület) büszkélkedhet, és teljesítményét tekintve is előnyös az otthoni számítógéphasználók szempontjából. A Windows 7-tel kompatibilis programok teljes skálája megtekinthető a következő weboldalon: http://www.microsoft.com/windows/compatibility/windows-7/en-us/default.aspx Ha valamilyen programot mégsem találnánk meg, akkor jelezhetünk a Microsoftnak.

Windows 7 verziók: Starter - Kezdetleges, Aero megjelenítés nélküli OS. Home Basic - Otthoni alap OS, néhány Aero szolgáltatással Home Premium - A "legkényelmesebb". Teljes körű Aero szolgáltatás, gyors, zökkenőmentes munkamenetet biztosít. Professional - Kisvállalatoknak ajánlott. A Home Premium minden szolgáltatásával rendelkezik, és néhány Windows Server elemmel is. Enterprise - Nagyvállalatoknak, szintén több szerver elemmel. Boltokban nem kapható, vállalatok előrendeléssel vehetik igénybe. Ultimate - Végleges verzió. Minden Aero szolgáltatás, több szerver elem, gyors munkamenetet biztosít.

A jövő

A következő Windows verzióról nem sokat lehet tudni, mivel a Vista több csúszása után a Microsoft nem kíván teljesíthetetlen ígéreteket tenni. A Microsoft egyik mérnöke 2007 októberében bemutatta a Windows 7, vagy másik nevén Vienna munkanéven futó tervezett új változatot, amely egy MiniWin nevű, rendkívül lecsupaszított magra (kernelre) épült. Ez a rendszer a hipervizor nevű technikát alapozza meg, melynek során az operációs rendszer több példányban fut a gépen.[3] Más vélekedések szerint a MiniWin csak egy kísérleti kernel, ami önálló termékként nem jelenik meg.

Elemzők szerint a következő kiadás a Vista javított verziója lesz, apróbb újdonságokkal, talán még a felhasználói felület sem fog változni. A kevés konkrétum egyike, hogy a Microsoft Surface nevű eszközt integrálják majd az operációs rendszerbe.

A Windows hetedik verziójának kiadási dátuma 2009. október 24. A béta verzió 2009. január 24-ig ingyenesen tölthető.

A Microsoft már egy teljesen új alapokon álló Windows-utódon is dolgozik legjobb programozóinak bevonásával, amely a már bemutatott Singularity kísérleti rendszerre épül, s amely pillanatnyilag Midori néven ismert.[4]

A Windows főbb saját alkalmazásai

Az idők során számos alkalmazást építettek be az operációs rendszerbe, hogy a felhasználóknak az operációs rendszer feltelepítése után egyből rendelkezésükre álljanak bizonyos alapvető funkciók, és ne csak a nyers keretrendszert kapják. Már a Windows 3.1 idejében tartozék volt egy óra (akkor még a később eltűnt analóg óra is), a Paint (mely akkor szintén magasabb fejlettségi szinten állt), a Jegyzettömb, a Wordpad. A játékok közül a Pasziánsz és az Aknakereső voltak jelen. A Windows 9x rendszerekben megjelent már a Windows Media Player és az Internet Explorer egyre újabb verziói is. Ezek azóta a rendszer egyre szervesebb részét képezik, és már nem eltávolítható összetevők (példaként megemlítjük, hogy a Windows 98-ban még külön folyamatként futó explorer.exe adta a Windows Intézőt, és a ?systray? folyamat a tálcát, míg XP-ben már az explorer.exe felelős a teljes asztalunkért, a tálcáért, a Start menüért. Időközben ezen alkalmazások listája folyamatosan bővül, egyre több segédalkalmazás áll rendelkezésünkre az újabb verziók megjelenésével.

Start menü és a tálca

A Windows 95-ben hatalmas reklámkampány kíséretében debütált az azóta is kulcsfontosságú és egyre jobban kibővített, átalakított Start menü. Lényege, hogy a szokásos alkalmazói ablakoktól jól eltérő és ráadásul állandó helyen érhessük el a számítógép legfontosabb helyeit. Hagyományosan az aktuális Windows verzió logója látható rajta, és a 95-XP verziók között a Start felirat is. Rendszerlogikai értelemben a start menü olyan, mint a parancssoros vezérlésű rendszereknél az állandóan kéznél lévő parancssor. Windows 95 előtt a start menü tartalma 4 darab, a közönséges programablakokhoz hasonló ikonos ablakba volt tematikusan szétosztva úgy, hogy a start menü minden egyes eleme ezen 4 ablak valamelyikében egy rákattintós ikon volt. Ennek is meg volt a maga koncepcionális eleganciája: elvégre ha ablakos a rendszer, akkor minden legyen ablak. A külső színfalak mögött, a rendszerprogramozói szemszögből a szóban forgó Start Menü is egy ablak, csak nagyon speciális formája van, és kedvenc szokása a képernyő alján csücsülni.

A tálca fogadja a korábban az asztalra kerülő ikonokat. Hagyományosan bal oldalon a Start gomb. Mellette az eszköztárak és a futó programok gombjai. Jobboldalt pedig az óra és egyes háttérben futó folyamatok ikonjai láthatóak.

Az újítás lényege tehát az, hogy hasznos lehet, ha speciális célokra a szokásos működésű és kinézetű ablakok helyett igen speciális kinézetű és működésű ablakokat hoznak létre.

Windows Media Player és Internet Explorer

Ezekkel a termékekkel a Microsoft egy alapszintű programot bocsátott a felhasználók rendelkezésére, hogy egyből használhassák gépüket bizonyos funkciókra (böngészés, médialejátszás). Később ezek ?behegesztett? összetevőkké váltak, és a telepítő automatikusan feltelepíti mindegyiket. A legtöbb felhasználónak negatív a véleménye az Internet Explorerről, bár a 7-es verzió nagyobb sikereket ért el, mint a 6-os.

A Windows termékei és technológiái

Kezdetben a Windows csak egy, a DOS operációs rendszer alatt futó grafikus felhasználói felület-család volt; a Windows NT-től kezdve tekinthető önálló asztali operációs rendszernek. Mára a Microsoft Windows termékek már az operációs rendszerek és mobiltechnológiák külön családját alkotják. A Windows termékek és technológiák (kronológiai sorrendben) kategóriákra bontva:

Windows asztali termékek

Windows 1.0 (1985)

Windows 2.0 (1987)

Windows 3.0, 3.1 és Windows for Workgroups 3.11 (1993)

Windows NT 3.1 (1994)

Windows NT 3.5

Windows 95 (1995)

Windows 95 második kiadás (1996) (Operation System Release 2; OSR2)

Windows NT 4.0 (1996)

Windows 98 (1998)

Windows 98 második kiadás (1999) (Second Edition; SE)

Windows Me (2000) (Millennium Edition)

Windows 2000 Professional (1999)

Windows XP (2001) (Experience; XP)

Windows XP Home Edition

Windows XP Professional

Windows XP Media Center Edition

Windows XP Tablet PC Edition

Windows XP 64-Bit Edition (2004)

Windows Vista (2006-2007)

Windows Vista Starter (Magyarországon nem került forgalomba),

Windows Vista Home Basic,

Windows Vista Home Premium (kb. az XP Home-nak megfelelő),

Windows Vista Enterpise,

Windows Vista Business (Kb. az XP Professionalnak megfelelő),

Windows Vista Ultimate

És a különleges "N" verziók

Windows 7 (2009)

Windows 7 Starter

Windows 7 Home Basic

Windows 7 Home Premium (kb. az XP Home-nak megfelelő)

Windows 7 Enterpise,

Windows 7 Business (Kb. az XP Professionalnak megfelelő),

Windows 7 Ultimate

Windows kiszolgálótermékek 

Windows NT Advanced Server 3.1

Windows NT Server 3.5

Windows NT Server 3.51

Windows NT Server 4.0

Windows NT Server 4.0 Enterprise Edition

Windows NT Server 4.0 Terminal Server Edition

Windows 2000 Server-család

Windows 2000 Server

Windows 2000 Advanced Server

Windows 2000 Datacenter Server

Windows Server 2003

Windows Server 2003, Web Edition

Windows Server 2003, Standard Edition

Windows Server 2003, Small Business Server ("SBS", ez nagyvonalakban a Standard Edition + MS Exchange)

Windows Server 2003, Enterprise Edition

Windows Server 2003, Datacenter Edition

Windows Server 2008 (Longhorn Server)

Egyéb Windows termékek 

Windows CE .NET (lásd még: Windows CE 3.0)

Windows XP Embedded (2001)

Windows technológiák 

DirectX

Windows Media Player

Windows Movie Maker

Windows Live Messenger

Internet Explorer 

Internet Explorer 1.0

Internet Explorer 2.0

Internet Explorer 3.0

Internet Explorer 4.0

Internet Explorer 5.0, 5.5

Internet Explorer 6

Internet Explorer 7

Internet Explorer 8

Multi Media Card

A MultiMediaCard (MMC) egy flash memória kártya, melyet a Siemens és a Sandisk jelentett be 1997-ben. Ez a kártya a Secure Digital (SD) kártya elődjének tekinthető. Ezért van az, hogy a legtöbb SD kártyát használó készülékben használhatók az MMC kártyák. Az alap MMC kártya 7 érintkezős és soros buszon keresztül kommunikál a külvilággal, valamint a vezérlő elektronika a kártyába van építve. Elméleti maximális sebessége kb. 2,5 MB/s szekvenciális íráskor és olvasáskor. Véletlenszerű olvasáskor ugyancsak elérhető az elméleti a 2,5 MB/s, viszont véletlenszerű íráskor a sebesség jelentősen visszaesik kb. 0,4 ? 0,8 MB/s-ra. Az MMC kártyákat mobiltelefonokban, PDA készülékekben, MP3 lejátszókban szokták használni.

Reduced-Size MMC (RS-MMC)

Csökkentett méretű MMC kártya. A Hitachi/EEMS SpA 2002-ben jelentette be az MMC kártyák kisebb változatát, melyet elsősorban mobiltelefonokba szántak. Ez a kártya is 7 érintkezős és soros buszon keresztül kommunikál. Sebessége az alap MMC kártya sebességével egyezik meg. Ezekhez a kártyákhoz kapható egy adapter is, melyet a kártyára helyezve használhatjuk az alap MMC foglalatban is.

Dual Voltage Reduced-Size MMC (DV RS-MMC)

Két feszültségű csökkentett méretű MMC kártya. A mobil kézikészülékekben egyre jelentősebb szempont volt a kisebb fogyasztás elérése, ezért a Kingston és a Transcend közös fejlesztéseként 2004-ben megjelent ez az új kártyatípus. A kártya két feszültségen is üzemképes 1,8 és 3,3 V-on. Ezekhez a kártyákhoz is kapható egy adapter, melyet a kártyára helyezve hasznáhatjuk az alap MMC foglalatban is.

MMC4.x, vagy High Speed MMC (HS-MMC)

Újabb fejlesztésű kártya, melyet a Siemens/Sandisk 2004-ben jelentett be a hagyományos méretű MMC kártyák leváltására. A kártya 13 érintkezővel rendelkezik és ugyancsak soros buszon keresztül kommunikál a külvilággal, valamint vezérlő elektronika a kártyába van építve. A megnövelt érintkező szám miatt az azt kihasználó készülékekben elméletileg az 52 MB/s-os sebesség is elérhető. Ha viszont olyan készülékben használjuk, ami nem támogatja a 13 érintkezőt, akkor úgy használhatjuk, mint egy alap MMC kártyát, azaz a sebességek is visszaesnek az alap MMC kártya sebességére.

MMCPlus

A HS-MMC továbbfejlesztése, mely már két üzemfeszültségen is használható 1,8 és 3,3 V

MMCmobile

A DV RS-MMC kártya továbbfejlesztése. A kártya 13 érintkezővel rendelkezik és soros buszon keresztül kommunikál a külvilággal. A megnövelt érintkező szám miatt az azt kihasználó készülékekben elméletileg az 52 MB/s-os sebesség is elérhető.

Összefoglaló táblázat

Összefoglaló táblázat        MMCHS-MMC        MMCplus      RS-MMC        DV RS-MMCMMCmobile

Szélesség       24mm24mm24mm24mm24mm24mm

Magasság    32mm32mm32mm18mm18mm18mm

Vastagság    1.4mm            1.4mm            1.4mm            1.4mm            1.4mm            1.4mm

Érintkezők      7          13        13        7          7          13

Üzemfeszültség        2.7V ? 3.6V    2.7V ? 3.6V    1.65V ? 1.95V

2.7V ? 3.6V    2.7V ? 3.6V    1.65V ? 1.95V

2.7V ? 3.6V    1.65V ? 1.95V

2.7V ? 3.6V

Sebesség      2.5MB/s         52MB/s          52MB/s          2.5MB/s         3.25MB/s       52 MB/s

Multimedia Messaging Service

Az MMS (Multimedia Messaging Service, magyarul multimédiás üzenetküldési szolgáltatás) egy olyan technológia, amellyel szövegen kívül multimédiás tartalmakat (képet, hangot és/vagy videoklipet) is küldhetünk és fogadhatunk vezetéknélküli hálózatokon a WAP (Wireless Acces Protocol) segítségével. A kizárólag szövegek küldésére alkalmas SMS technológia továbbfejlesztett változata. MMS-üzeneteket küldhetünk mobiltelefonról egy másikra vagy egy e-mail címre.

Működés

A felhasználó a mobiltelefonján szerkeszti és megcímezi az üzenetet. A címzett lehet másik telefonszám nemzetközi hívószámmal megadva (például +36123456789) vagy egy e-mail cím (például wikipedia@wikipedia.org). Ezután elküldi az üzenetet az MMS központba (MMS Center, MMSC) speciális HTTP parancsok segítségével. A fogadó MMSC küld egy értesítést a címzett telefonjára SMS, WAP Push vagy HTTP Push használatával.

Kétféle kézbesítési mód van, az azonnali és a késleltetett. Előbbi során az értesítés megérkeztekor azonnal letöltik az üzenetet a felhasználó közbeavatkozása nélkül, míg utóbbinál a címzettet csak értesítik az üzenetről és rábízzák, hogy mikor akarja letölteni. A küldéshez hasonlóan a fogadás is HTTP kéréseken keresztül történik.

Úgy fejlesztették ki, hogy együttműködjön a csomagkapcsolt adatszolgáltatásokkal is (GPRS, CDMA2000).

Történet

A 3rd Generation Partnership Project (3GPP, Harmadik Generációs Partnerprogram) során szabványosították a GSM, GPRS és CDMA technológiájú hálózatokon.

A világon elsőként 2002. április 18-án egy magyarországi cég, a Westel (ma T-Mobile) indította el teljes körű MMS szolgáltatását.

Problémák

A SMS-nél megszokottól eltérően több mindent kell pontosan beállítani a mobiltelefonokon, így a felhasználók számára nehezebb a kezelése.

A különböző típusú telefonok eltérő formátumú multimédiás tartalmai miatt lehetetlen a teljes kompatibilitást biztosítani.

Kezdetben problémát okozott a tartalmak hiánya. A felhasználók egyszerűen nem tudtak mit küldeni egymásnak, ezt a telefonokba beépített digitális fényképezőgépek és MP3-lejátszók hivatottak orvosolni. Magyarországon 2005 első félévében még alig 8 millió MMS-t küldtek az előfizetők egymásnak, miközben az SMS-forgalom 600 millió felett volt.

Mobil technológia

Ha az ember manapság felkerekedik és elindul valamilyen alkatrészt, vagy számítógépet vásárolni, rögtön a kódnevek tömegével találja szemben magát. Manapság már annyi elnevezés kering az informatika világában, hogy még egy szakavatott embernek is sokszor gondot okoz, hogy melyik elnevezés mit is takar. Nincs ez másképpen a laptopok világában sem. Az ember kézbe veszi a gépet és azon számtalan különféle matrica hírdeti a frappáns kódnevek mögé bújttott technológiákat. Ezen írás a leggyakrabban emlegetett szócska mögé kíván bepillantást nyújtani, nézzük meg, mit takar a Centrino szócska.

Centrino

Sok tévhittel ellentétben a Centrino elnevezés nem egy processzorra utal, hanem egy teljes mobil platformra, mely magában foglalja magát a processzort, lapkakészletet (chipsetet) valamint a vezeték nélküli kapcsolatot biztosító hálózati kártyát is:

- Processzor: Intel Pentium M osztályú processzorok (minden tévhittel ellentétben a Celeron NEM tartozik ide)

- Intel Chipset: az Intel speciálisan ehhez a technológiához kifejlesztett lapkakészletei (855, 915, 945) 

- Intel Wireless: az Intel által gyrtott WLAN kártya, ami a vezeték nélküli hozzáférést hivatott végezni

Az ilyen jellegű komplex megoldással először az Intel rukkolt elő a Centrino 2003-as bemutatásával. A dolog igen sikeresnek bizonyult, azóta az eladott laptopok jelentős része Centrino alapon működik. Ennek a technológiának számos előnye van mivel egységes kiépítésűek, ebből kifolyólag megbízhatóbbak és - amire az egész kifejlesztés irányult - jóval energiatakarékosabbak, mint bármely más korábbi laptopkialakítás volt. Az idő előrehaladtával a helyzet csak bonyolultabb lett, mivel a technológia fejlődése nem állt le, egyre-másra jelentek meg az újabb fejlesztésű processzorok. Ez maga után vonzotta a chipkészlet fejlesztését is, míg az egyre bővölő internethasználat egyre gyorsabb vezeték nélküli kártyákat igényelt.

Az évek során három Pentium M processzor, két lapkakészlet és három vezeték nélküli kártya generáció látott napvilágot. Az első két Pentium M processzor a Banias valamint Dothan kódnévvel ellátott modellek az Intel 855 (Odem) lapkakészletre épültek, míg a harmadik Pentium M generáció (Sonoma) az új Intel 915 (Alviso) chipsetet használta. Ezáltal a lapkakészletek alapján két Centrino platformot különböztethetünk meg, melyek generációkon belül is eltérőek lehetnek.

Processzorok

Banias

Az első generációs Pentium M processzorok a Banias kódnevet kapták. Ebben debütált az energiatakarékos működést megvalósító Speedstep technológia, mely a processzor sebességét dinamikusan tudja változtatni, azaz ha semmilyen komoly műveletet nem kell végeznie, akkor "lebutítja" magát, teljesen visszaveszi a teljesítményét, és ezáltal a fogyasztását is. Ezeknek a modelleknek még nem volt külön számuk  mint a későbbi változatoknak. A három Pentium M generáció közül már koránál fogva is ez volt a leggyengébb változat. Akkumulátor üzemidő tekintetében valahol középen foglalna helyet. Minden Banias processzor 130 nm-es gyártástechnológiával készült, 400 MHz -es buszsebességre volt képes és 1 MB L2 cache-el rendelkezett. Leggyorsabb változata 1.7 GHz -es volt.

Dothan

A második generációs Pentium M processzorok a Banias továbbfejlesztéséből jöttek létre, és bár nem nyújtották a Sonoma teljesítményét, mégis ezek voltak a legkevesebbet fogyasztó változatok. A rendszersín sebessége még mindig 400 MHz volt. Leggyorsabb típusa a 765-ös modellszámú, 2.1 GHz-es változat volt. A Dothanel 2 MB gyorsítótárral rendelkeztek, és 90 nm -es gyártástechnológiával készültek. Ennél a szériánál már megjelentek a modellszámozások melyek rendszerint 5-ösre végződtek. (Létezik egy 705-ös modell is, 130nm-es gyártástechnológiával, 1MB L2 cache-el!) Az energiatakarékosság immáron méginkább előtérbe került, ezért két új, módosított változatot is piacra dobtak: az egyik a LV (Low Voltage, vagyis alacsony feszültségű) sorozat, melyek nemcsak kisebb magfeszültségen, hanem alacsonyabb órajelen is működtek. Ezek a 718 és 738-as modellszámú változatok. (az LV típusok mindig 8-asra végződnek, a 718-as még 130nm-es). Az LV-nek is volt egy még kevesebbet fogyasztó ULV (Ultra Low Voltage - ultra alacsony feszültségű) változata melyek már mindössze 1.1 valamint 1 GHz -es sebességen üzemeltek. A 713, 723 és 733-as jelzésűek (mindig 3-asra végződik a modellszámuk, a 713-as még 130nm-es).

Sonoma

A harmadik Pentium M CPU generáció neve Sonoma, amit a mai napig sokan chipset névnek hisznek, pedig nem az!. A modellek számozása mindig 0-ra végződik (730-780, 1,6GHZ-2,26GHz), az LV változat 758 és 778-as számot (1,5-1,6GHz), az ULV pedig 753-at és 773-at kapott (1,2-1,3GHz). A Sonoma processzorok is 90 nm -es gyártási technológiával készültek és 2 MB gyorsító tárat tartalmaztak hasonlóan az előző típushoz. Itt azonban a jelenlegi leggyorsabb változat 2.26 GHz -es és 533 MHz -es rendszersínnel üzemelnek, kivéve az LV és az ULV változatokat, ahol a 400MHz-es FSB maradt meg.

Chipsetek

i855 - Odem

A két jelenleg forgalomban lévő Centrino lapkakészletből ez az első és legrégebbi. Felszereltségében és teljesítményében megjelenésekor sem számított hatalmasnak, azonban a legjobb akkumulátor üzemidőt biztosítja a mai napig. A 855-ös lapkakészletben egycsatornás DDR 333-as memóriavezérlő, PCI és AGP csatoló, egy SoundMax hangchip, valamint az Intel Extreme Graphic 2 integrált videó vezérlő kapott helyet. A grafikus mag alkalmatlan volt minden komolyab játék futtatására azonban rendkívül energiatakarékos.

i915 - Alviso

A második lapkageneráció jelentős teljesítménybeli és felszereltségbeli előrelépést jelentett, hiszen új grafikus mag - Intel GMA (Graphic Media Accelerator) 900 - hangchip - Azalia 7.1 Auido - valamint kétcsatornás DDR2 memóriavezérlő is belekerült. Ezért ha egy notebookban DDR2 memória van biztosak lehetünk benne, hogy Intel 915 lapkakészletre épül. Ezeken felül PCI Express csatolóval is rendelkezik és a rendszersín sebessége is meg növekedett. A sor új technológiának köszönhetően ez a lapkakészlet többet fogyasztott mint elődje, cserébe viszont jobb teljesítményt is kaptunk.

A három vezeték nélküli kártya

A Centrino platform harmadik fő eleme, mely egyben a legegyszerűbb a vezeték nélküli kártya. Az elnevezésük és számozásuk elég egyértelmű, és idővel csak egyre gyorsabbak lettek. Ezek a vezérlők igen megbízhatóak és sok más gyártó megoldásainál jobban használhatók. A három modell a következő:

- Intel 2100B - 802.11b vagyis 11 Mbps sebességre képes

- Intel 2200BG - 802.11b (11 Mbps) és 802.11g (54 Mbps) vagyis maximum 54 Mbps sebességre képes

- Intel 2915ABG - 802.11a (11 Mbps), 802.11b (11 Mbps) és 802.11g (54 Mbps) maximum 54 Mbps sebességre képes

A Centrino új generációja - Centrino Duo

2006 elején jelentek meg az első kétmagos, 65 nm-es csíkszélességgel készült új Intel processzorok, amellyel együtt lezárulni látszik egy korszak a processzorgyártó történelmében és új éra veszi kezdetét. Az új mobil processzor mellé természetesen új platform is dukált, így színre lépett az új generációs Centrino.

Processzorok

Yonah

A Yonah neve szinte a kétmagos CPU szinonímájává vált az Intel mobilfrontján, de a processzornak létezik egy egymagos változata is, melynek alapján a gyártó Core Solo vagy Core Duo márkanévvel illeti a terméket. Hogy platformszinten is megkülönböztethetővé váljon az eltérés, a gyártó a Core Solo processzorra utaló Centrino márkanév mellett alkalmazza a Centrino Duo jelzést is, így a noteszgépeken az új dizájnt követő logóra ránézve azonnal kiderül, hogy egy- vagy kétmagos CPU-val szerelték a noteszt. Az új Centrino függetlenül attól, hogy milyen processzort tartalmaz, egy kódnév alatt fut. Ez egy kaliforniai megye: Napa. A márkanév mellett a processzorok eddigi modellszámozása is módosult, mely a korábbi rendszerhez képest talán valamivel egyértelműbben utal a lapkák fogyasztására, illetve típusára. Az eddigi szisztéma szerint továbbra is léteznek majd ?ultra-alacsony? (U jelzéssel kezdődő), ?alacsony? feszültséget kérő példányok (L jelzéssel), valamint normál változatok (ezek típusjelzése T betűvel kezdődik). Külön kategóriát jelentenek az ?extrém?teljesítményfelvételű modellek (E betűvel jelölve), melyek a csak ritkán hordozott, nagy teljesítményű DTR kategória gépeibe kerülhetnek majd. A betűt követő első szám a processzormagok számára, az ezt követő három számjegy pedig közvetve az órajelre utal.

Az új processzorok energiafelvétele azonban - a két mag miatt - egy kicsit megnőtt a Pentium M változatokhoz képest (a Core Solo fogyasztása nem). Pedig az Intel mindent megtett ennek kiküszöbölésére. A jó öreg Speedstep technológia mellett számtalan újdonságot felvonultat. Ezek többek közt a Dynamic Power Coordination, mely segítségével a magok egymástól függetlenül is tudnak működni, így akár olyan extrém eset is lehet, hogy míg az egyik mag 100%-on dolgozik, addig a másik akár sleep módban is lehet. További energiát spórolhat a rendszer a Dynamic Bus Parking technológiával, melynek révén a processzorral karöltve a lapkakészlet is kikapcsolható bizonyos alacsony energiafelhasználású fázisokban. Ugyanígy képes a magoktól függetlenül kikapcsolni magát a processzor 2 megabájtos, megosztott másodszintű gyorsítótára (Dynamic Cache Sizing), ekkor az adatok ideiglenesen a rendszermemóriába kerülnek. A core Duok másodlagos gyorsítótárának a kezelése is igen érdekes: a megosztott, összesen 2 megabájtnyi L2 cache mindkét processzormag számára felkínálja teljes kapacitását, így például az egyik végrehajtóegység akkor is a teljes mérettel gazdálkodhat, ha a CPU energiatakarékos módban kikapcsolta a másik magot. A dinamikus, közös cache-használat elősegíti a gyorsítótár lehető legjobb kapacitás-kihasználását, mindemellett lényegesen csökkentheti a rendszerbusz forgalmát is.

Chipset

Calistoga

Az új Centrino Duo platform a megújult processzor mellé természetesen egy új chipsetet is kapott, mely tulajdonképpen nem más, mint az asztali számítógépekben már jól bevált i945 mobilgépekbe plántált változata.

Az új chipset nem sokban múlja felül a sikeres elődöt: PCI Express és a Serial ATA technológiák támogatása már korábban adott volt, itt annyiban változott a helyzet, hogy az ICH7M-DH típusú déli híddal immáron nem négy, hanem maximum hat PCIe x1 port vehető igénybe. Maradt az egycsatornás Ultra-ATA és a maximum két egységet fogadó Serial-ATA vezérlés, a maximum nyolc USB 2.0 port és a High Definition Audio hangrendszer. Alig változott a grafikus vezérlő is, az egyetlen említésre méltó újítás, hogy a mag órajele 333 MHz-ről 400 MHz-re nőtt, mely az energiatakarékosabb működést elősegítendő 133 MHz-re csökkenthető. A lapkakészlet memóriavezérlése is maradt a régi, annyi változással, hogy az i945GM/PM már nem támogatja a DDR memória használatát, így az új Centrinóra épülő noteszgépekbe már csak az alacsonyabb feszültségű, energiatakarékosabb (és magasabb órajelű) DDR2 modulok kerülhetnek. Ezeket természetesen párosával is beszerelhetjükk a gépbe, így a memória kétcsatornás üzemmódban is használható. A maximális memória mérete 2 GB-ról 4 GB-ra nőtt.

Drót nélkül

Kis mértékben, de megújult a vezeték nélküli technológia is. Egyetlen új protokollal bővült a dolog, az új vezérlő támogatja a 802.11e QoS protokolt is. Jelentősebb változás a csatolófelületen következett be: a kétsávos (2,4 és 5 GHz), háromnormás (802.11a/b/g) Intel PRO/Wireless 3945ABG vezérlő egy teljesen új kártyaformátummal illeszkedik a rendszerbe. A korábban alkalmazott Mini-PCI-t a MiniCard váltotta fel.

A jövő - Centrino Duo 2?

Írásunk idején már kapható a Merom kódnéven ismert, már a következő generációs architektúrához tartozó, 64 bites, kétmagos mobilchip. A Merom beleilleszkedik a jelenlegi Centrino Duo platformba, jidén azonban az új processzor új hardverkörnyezetet kap, a Santa Rosát, amely új chipkészletet és hálózati vezérlőt jelent. A Santa Rosa több olyan újítást vezet be, melyek igyekeznek a fogyasztást csökkenteni. A Santa Rosa a Merom processzoron kívül a Crestine lapkakészletet tartalmazza, amely a Napa részét képező Express 945GM és 945PM mobil lapkakészletek utódja. A Santa Rosa komponense még a Kedron, a következő generációs WLAN lapkakészlet, amely a WiMAX vagy a 802.11n (valószínűleg mindkettőt) vezeték nélküli hálózatokat támogatja. A Santa Rosa platformon felbukkanó Kedron lapkát kimondottan a nagy sebességű 802.11n vezeték nélküli hálózathoz fejlesztették.

A Crestine lapkakészlet minden bizonnyal a mainál nagyobb teljesítményű grafikus magot tartalmaz, amely támogatja a DirectX 10-et is.

Microsoft Office programok

A Microsoft Office programok csomagja a Microsofttól, mely mára a sarokköve a Microsoft Office Rendszernek, melybe a Microsoft Office csomagokon kívül közé bizonyos kiszolgálók és webalapú szolgáltatások is beletartoznak. Az Office csomagok Microsoft Windows, illetve Apple Macintosh operációs rendszereken való futtatásra lettek tervezve.

Mivel az Office Rendszer nem egy egyszerű termék vagy termékcsomag, nem vásárolható olyan, hogy Microsoft Office Rendszer.

A jelenlegi Microsoft Office programok

A Microsoft Office programok neve az Office 2003 óta kiegészült az Office szóval, hogy még jobban érezhető legyen a rendszer integrációja. Tehát, például az, ami eddig Microsoft Word volt, most már Microsoft Office Word.

Access 2007  adatbázis-kezelő program

Communicator 2007  azonnali üzenetküldő alkalmazás

Excel 2007  táblázatkezelő program

FrontPage 2007  webhelykészítő és -kezelő program

Groove 2007  csoportmunkaterület-kezelő program

InfoPath 2007  információgyűjtő eszköz

OneNote 2007  jegyzetkészítő és -kezelő program

Outlook 2007  személyiadat-kezelő és kapcsolattartási program

PowerPoint 2007  bemutató-készítő program

Project 2007  projektkezelő program

Publisher 2007  kiadványkészítő program

SharePoint Designer 2007  webalkalmazás-fejlesztő program

Visio 2007  diagramkészítő program

Word 2007  szövegszerkesztő

A jelenlegi Office csomagok 

Office Basic 2007  Excel, Outlook, Word

Office Standard 2007  Excel, PowerPoint, Outlook, Word

Office 2007 Otthoni és iskolai verzió  Excel, OneNote, PowerPoint, Word

Office Small Business 2007  Excel, Outlook, PowerPoint, Publisher, Word

Office Professional 2007  Access, Excel, Outlook, PowerPoint, Publisher, Word

Office Professional Plus 2007  Access, Communicator, Excel, InfoPath, Outlook, PowerPoint, Publisher, Word

Office Enterprise 2007  Access, Communicator, Excel, Groove, InfoPath, OneNote, Outlook, PowerPoint, Publisher, Word

Verziók

Főbb Microsoft Office verziók

Office 3.0 (CD-ROM-verzió: Word 2.0c, Excel 4.0a, PowerPoint 3.0, Mail)  1992

Office 4.0 (Word 6.0, Excel 4.0, PowerPoint 3.0)  1994

Office for NT 4.2 (Word 6.0 [32 bites, i386 és Alpha], Excel 5.0 [32 bites, i386 és Alpha], PowerPoint 4.0 [16 bites], Microsoft Office Manager)  1994

Office 4.3 (az utolsó 16 bites változat; Word 6.0, Excel 5.0, PowerPoint 4.0, valamint a pro változatban: Access 2.0)  1994

Office 95 (7.0) (Word 95 stb.)  1995

Office 97 (8.0)(Word 97 stb.)  1996

Office 2000 (9.0) (Word 2000 stb.)  1999

Office XP (10.0) (Word 2002 stb.)  2001

Office 2003 (11.0) (Word 2003 stb.)  2003

Office 2007 (12.0) (Word 2007 stb.)  2007

Apple Macintosh verziók

Office 1 (Word 3 stb.)  1990

Office 2 (Word 4 stb.)  1992

Office 3 (Word 5 stb.)  1993

Office 4.2 (az első Power Mac-re készített verzió; Word 6.0 stb.)  1994

Office 98 (8.0) (Word 98 stb.)  1998

Office 2001 (9.0) (Word 2001 stb.)  2000

Office X (10.0) (Word X stb.)  2001

Office 2004 (11.0) (Word 2004 stb.)  2004

Office 2008 (12.0) (Word 2008 stb.)  2008

Microsoft Office Rendszer

A Microsoft Office Rendszer (eredeti nevén Microsoft Office System) egy olyan integrált programrendszer, mely a Microsoft Office irodai alkalmazáscsomagból nőtte ki magát. A Microsoft Office Rendszerbe tartoznak programok, kiszolgálók, szolgáltatások és megoldások.

A Microsoft Office Rendszer sarokkövét a Microsoft Office 2003 csomagok (mint például a Microsoft Office Professional Edition 2003) alkotják.

Megoldások

Enterprise Project Management (EPM) Solution megoldás

Microsoft Office Solution Accelerators

Microsoft Office System Solutions Directory

Kiszolgálók

Live Communications Server 2003

Project Server 2003

SharePoint? Portal Server 2003

Csomagok

Microsoft Office Professional Enterprise Edition 2003

Microsoft Office Professional Edition 2003

Microsoft Office Standard Edition 2003

Microsoft Office Small Business Edition 2003

Microsoft Office Standard Edition 2003 tanárok és diákok számára

Microsoft Office Basic Edition 2003

Programok

Access 2003  adatbázis-kezelő program

Excel 2003  táblázatkezelő program

FrontPage? 2003  webhelytervező program

InfoPath 2003 információgyűjtő eszköz

OneNote 2003  jegyzetkészítő és -kezelő program

Outlook 2003  személyes adatok kezelésére és kommunikációra szolgáló program

Outlook 2003 with Business Contact Manager

PowerPoint 2003  grafikus bemutatók készítésére alkalmas program

Project 2003 Standard és Professional  projektvezetési programok

Publisher 2003  kiadványkészítő program

Visio 2003 Standard és Professional  diagramkészítő program

Word 2003  szövegszerkesztő

Kiszolgálók

Project Server 2003

SharePoint Portal Server 2003

Microsoft Office Communications Server 2007

Szolgáltatások

Live Meeting

Megoldások

Enterprise Project Management (EPM) Solution megoldás

Microsoft Office Solution Accelerators

Microsoft Office System Solutions Directory

Kiegészítő Microsoft-termékek és -technológiák [szerkesztés]

Windows SharePoint Services

Windows Server? 2003

Exchange Server 2003

Konkurens csomagok

Ingyenes

OpenOffice.org  jelenleg a legfejlettebb Microsoft Office-szal kompatibilis szabad irodai programcsomag

GNOME Office

KOffice  csak Linux, Unix és Mac OS X rendszerekre

Kereskedelmi

StarOffice  az OpenOffice.org-nak a Sun Microsystems által kínált kereskedelmi változata

WPS Office  a kínai és japán piacot célozza meg, személyes használatra ingyenes.

Okostelefonok

Okostelefonnak vagy smartphone-nak nevezzük a fejlett, gyakran PC-szerű funkcionalitást nyújtó mobiltelefonokat. Nincs egyértelmű meghatározás arra, hogy mi az okostelefon. Egyesek szerint okostelefon az a mobil, aminek teljes értékű operációs rendszere szabványosított interface-eket és platformot nyújt az alkalmazásfejlesztők számára. Mások meghatározásában a smartphone egyszerűen egy olyan készülék, ami olyan fejlett funkciókat tartalmaz, mint e-mail, Internet és e-book-olvasó, és/vagy teljes értékű billentyűzet, vagy külső USB-s billentyűzet és VGA csatlakozó. Más szavakkal, egy olyan miniatűr számítógép, ami telefonként is képes működni.

Definíció

Nincs megegyezés az iparágban arról, hogy pontosan mi teszi az okostelefont, és a meghatározások az idő múlásával változnak.  David Wood, a Symbian Ltd. ügyvezető alelnöke szerint, az okostelefonok két alapvető dologban különböznek a hagyományos mobiltelefonoktól: ahogyan összerakják őket, és amire képesek. Más definíciók különböző helyre teszik a hangsúlyt ezen két faktor között.

Az okostelefonok csak egyetlen evolúciós lépcsőfokot képviselnek a fejlődés folyamatában, így meglehet, hogy az eszköz egy ponton még kisebbé válik, és egyáltalán nem fogjuk már telefonnak nevezni, de egy integrált eszköz lesz a lényeges dolog itt, hogy az eszköz lehetőség szerint láthatatlan legyen, ne álljon a feladatot végző személy útjába- véli Sacha Wunsch-Vincent, az OECD közgazdásza.

A legtöbb, jelenleg okostelefonnak tekintett készüléken jól meghatározható operációs rendszer fut. Képességek tekintetében, a legtöbb okostelefon teljes értékű e-mailezésre képes és határidőnapló-funkcionalitást is tartalmaz. Az egyéb képességek közé tartozhat valamilyen plusz beviteli felület, mint egy miniatűr QWERTY billentyűzet, érintőképernyő vagy D-pad, beépített fényképezőgép, névjegyzék, gyorsulásmérő, beépített navigációs hardver és szoftver, üzleti dokumentumok olvasásának képessége, médialejátszó zene lejátszásához, fényképek és videoklipek nézegetéséhez, internetböngésző, vagy valamilyen biztonságos módszer az üzleti levelezés kezelésére, mint a BlackBerryben. A legtöbb okostelefon képes arra, hogy annyi nevet tároljon a névjegyzékben, amennyit csak a memória mennyisége lehetővé tesz, ellentétben a hagyományos telefonokkal, ahol ez szokásosan limitálva van. A legtöbb okostelefonon lehetséges akár 5000 nevet tárolni.

Operációs rendszerek

Az okostelefonokon található operációs rendszerek közé tartozik a Symbian OS, az iPhone OS, a RIM BlackBerryje, a Microsoft Windows Mobile-ja, a Linux, a Palm WebOS és a Google-féle Android. Az Android és a WebOS Linux alapra épül, az iPhone OS pedig a Unix-rokon BSD és NeXTSTEP operációs rendszerekből származtatható.

Operációsrendszerek

Korai és történelmileg fontos rendszerek

CTSS (A Compatible Timeshare System, az MIT és Corbato és mások által fejleszetett operációs rendszer)

Incompatible Timesharing System (rövidítve ITS, az MIT-ben fejlesztették a Digital Equipment Corporation PDP-6 és PDP-10 mainframe-jeihez)

THE multiprogramming system (Edsger Dijkstra és sokan mások által fejlesztve)

Multics (közös operációs rendszer fejlesztési projekt a Bell Labs, a GE és az MIT között)

Master programme (a Leo Computers, Leo III-nek fejlesztették 1962-ben)

RC 4000 Multiprogramming System (a Regnecentralen által fejlesztett rendszer, 1969-ből)

Korai, védett mikroszámítógép-rendszerek

Apple Computer által fejlesztett Apple DOS (korai változatai Read-only memory firmware-rel voltak ellátva, valamint Integer BASIC-kel; a későbbi változatok már tartalmaztak egy Microsoft BASIC fordítót)

Business Operating System (rövidítve BOS, platformfüggetlen, parancssoros rendszer)

Commodore PET, Commodore 64, Commodore VIC-20

A nagyon első IBM PC (3 operációs rendszer volt képes elindulni rajta: a UCSD p-System, a CP/M-86 s végül  a PC-DOS)

Sinclair Micro és QX stb.

TRS-DOS, NEW-DOS, ROM OS (leginkább Microsoft BASIC implementációk voltak, fájlrendszer kiegészítésekkel)

TI-99/4A

FLEX (Motorola 6800-alapú mikroszámítógépekre: SWTPC, Tano, Smoke Signal Broadcasting, Gimix stb.) ? Technical Systems Consultants fejlesztette

Flex (a Technical Systems Consultants fejlesztette a Motorola 6800 alapú mikroszámítógépekre: SWTPC, Tano, Smoke Signal Broadcasting, Gimix stb.)

mini-FLEX (TSC 5.25"-es hajlékonylemezes 6800-alapú mikrogépekre)

MOBI-X (hordozható adatgyűjtő INTEL 8bites mikroszámítógépre, magyar szabadalom)

FLEX9 (a TSCfejlesztette a Motorola 6809 alapú mikroszámítógépekre)

mini-FLEX (a TSC fejlesztette a 5.25" lemezes, 6800 alapú gépekhez)

CMT-ROS

Unix-szerű és más POSIX-kompatibilis rendszerek [szerkesztés]

AIX (Unix)  IBM

Amoeba (kutatórendszer)  Andrew S. Tanenbaum

AtheOS (folytatása a Syllable)

A/UX (Unix-alapú rendszer)  Apple

Berkeley Software Distribution (Unix; a Digital Equipment Corporation VAX hardverére)

Cromix (Unix-emuláló rendszer)  Cromemco

Coherent (Unix-emuláló rendszer PC-alapú számítógépekhez)  Mark Williams és társai

DNIX

Digital UNIX ? később HP (Tru64)

FreeBSD (a CSRG BSD Unix alapjaira épült nyílt forráskódú [?open source?] rendszer)

GNU/Hurd

GNU/Linux (lásd: Linux)

HP-UX  HP

IRIX  SGI

LainOS (FreeBSD alapokról indított rendszer)

Linux (szabad forráskódú, Unixhoz hasonló kernel)

Mac OS X Apple Computer

Minix  Andrew S. Tanenbaum

MenuetOS

NetBSD (a CSRG utáni nyílt forráskódú BSD-fejlesztés)

NeXTSTEP

OS-9 (Motorola 6809-alapú gépekre)

OS-9/68k (Motorola 680x0-alapú gépekre)

OS-9000 (OS-9; C-ben íródott, Intel és más processzorokra)

OS/360

OSF/1

OpenBSD (a CSRG utáni nyílt forráskódú BSD-fejlesztés)

Plan 9 (hálózati rendszer)  Bell Labs

QNX (POSIX, mikrokerneles rendszer; valósidejű, beépített rendszerekben)

RiscOS

SCO UNIX (a Caldera megvette az, majd visszanevezte SCO-ra)  SCO

Solaris  Sun Microsystems

SunOS (később Solaris)  Sun Microsystems

Unix System V (AT&T Unix, SVr4 volt a negyedik kiadás)

UNIX  Bell Labs, eredetileg Ken Thompson

UNIflex (Unix-emuláló rendszer) Motorola 6809-alapú rendszerekhez; SWTPC, GIMIX stb.)  TSC

Ultrix (a DEC első Unix verziója, a VAX és PDP-11 gépekhez; BSD-alapú)

UniCOS

Xenix (különféle hardverekre)  Microsoft Corporation

z/OS (az IBM legutolsó ún. mainframe rendszere)

Általános, alapszintű, nem-UNIX és egyéb rendszerek 

AOS (lásd: Bluebottle)

AROS (az Amiga kutatási rendszere)

Bluebottle (az Oberon operációs rendszer továbbfejlesztése; előző neve AOS volt)

Control Program/Monitor-80 (CPM)

MP/M-80 (CP/M-86-alapú, a Digital Research által továbbfejlesztett változat)

UCSD P-system (hordozható [platformfüggetlen] teljes fejlesztői környezet) ? kaliforniai San Diegó-i Egyetem tanulói Ken Bowles prof. vezetésével

FLEX9 (Motorola 6809-alapú gépek számára; a FLEX jogutódja, amely Motorola 6800-alapú gépekre íródott)  TSC

SSB-DOS (a Smoke Signal Broadcasting részére; a FLEX egy változata)  TSC

CP/M-86 (CP/M Intel 8088/86 gépekre)  Digital Research

DESQView (ablakkezelő grafikus felhasználói felület MS-DOS-ra, kb. 1985)

DR-DOS (MS-DOS-kompatibilis rendszer; még ma is használják, speciális területeken)  Digital Research, később Novell, majd Caldera

FreeDOS (nyílt forráskódú MS-DOS-kompatibilis változat)

GEM (grafikus felhasználói felület  MS-DOS/DR-DOS-ra)  Digital Research

GEOS

MS-DOS (IBM PC-kompatibilis számítógépekhez)  Microsoft

PC-DOS (IBM DOS)

Mach (a NestStephez hasonló)  CMU

NewOS

Oberon (a Ceres és a Chameleon munkaállomás-projekt keretében készült)  ETH-Zurich: Niklaus Wirth)

OS/2 (Windows-/MS-DOS-kompatibilis rendszer; jelentős technológiai fejlesztés volt, a korai Windows és MS-DOS alapjain. Az Odin nyílt forráskódú rendszer Windows 9x kompatibilitást biztosít az OS/2-nek.)  Microsoft, később IBM

OS-9 (Unix-emuláló rendszer a Microware-től, Motorola 6809-alapú gépekre)

OS-9/68k (Unix-emuláló rendszer a Microware-től, Motorola 680x0-alapú gépekre; OS-9-ből fejlesztették tovább)

OS-9000 (hordozható Unix-emuláló rendszer a Microware-től; volt Intel x86-os verziója is)

ReactOS (nyílt forráskódú Windows NT-klón)

SkyOS

TripOS

TUNES

QDOS (új Intel 808x processzorokra)  Seattle Computer Products (Tim Paterson), később Microsoft (MS-DOS/PC-DOS)

VisiOn (az egyik első grafikus felület PC-re, üzletileg sikertelen)

VME  International Computers Limited

MorphOS  Genesi

NetWare  Novell

NeXTStep

Plan 9, Inferno (hálózati rendszer)  Bell Labs Computer Research

Primos Prime Computer

BS2000 Siemens AG

Visopsys

Acorn

Arthur

ARX

RISC OS

RISCiX

Amiga

AmigaOS

Atari ST

TOS

MultiTOS

MiNT

Apple/Macintosh

Apple DOS

A/UX

ProDOS

GS/OS

Mac OS

Mac OS X

Apple Darwin

Be Incorporated

BeOS

BeIA

Zeta

Digital/Compaq/HP

AIS

OS-8

ITS (a PDP-6 és a PDP-10 gépekre)

TOPS-10 (a PDP-10 gépre)

WAITS

TENEX (BBN-től)

TOPS-20 (a PDP-10 gépre)

RSTS/E (több gépen is futott, főképpen a PDP-11-en)

RSX-11 (többfelhasználós, több feladat párhuzamos futtatására képes többfeladatos rendszer a PDP-11-re)

RT-11 (egyfelhasználós rendszer a PDP-11-re)

VMS (VAX gépekre; később átnevezték OpenVMS-re) ? DEC

IBM

OS/2

AIX (Unix-verzió)

OS/400

OS/390

VM/CMS

DOS/VSE

OS/360 (az első rendszer, amelyet a System 360 hardverre terveztek)

OS/360 HASP (az első hálózati rendszer, amelyet az OS/360-hoz terveztek, magyar résztvevőkkel)

MFT (későbbi neve OS/VS1)

MVT (későbbi neve OS/VS2)

ADIOS (adaptiv vezérlés OS/VS2-höz, magyar fejlesztés)

SVS

MVS (az MVT egy későbbi változata)

TPF

ALCS

OS/390

z/OS

Basic Operating System (az első kiadott rendszer System 360 gépekre, átmenetileg)

PC-DOS (más néven MS-DOS)  Microsoft

Microsoft

MS-DOS

Microsoft Windows

Windows asztali termékek

Windows 1.0

Windows 2.0

Windows 3.0, 3.1 és Windows for Workgroups 3.11

Windows NT 3.1

Windows NT 3.5

Windows 95

Windows NT 4.0

Windows 98

Windows 98 második kiadás (Second Edition; SE)

Windows Me (Millennium Edition)

Windows 2000 Professional

Windows XP

Windows XP Professional

Windows XP Home Edition

Windows XP 64-Bit Edition

Windows XP Media Center Edition

Windows XP Tablet PC Edition

Windows Vista

Windows Vista Home Basic

Windows Vista HomeBasic N

Windows Vista Home Premium

Windows Vista Ultimate

Windows Vista Business

Windows Vista Business N

Windows Vista Enterprise

Windows 7

Windows 7 Beta és Relase candidate

Windows kiszolgálótermékek

Windows NT Advanced Server 3.1

Windows NT Server 3.5

Windows NT Server 3.51

Windows NT Server 4.0

Windows NT Server 4.0, Enterprise Edition

Windows NT Server 4.0, Terminal Server Edition

Windows 2000 Server-család

Windows 2000 Server

Windows 2000 Advanced Server

Windows 2000 Datacenter Server

Windows Server 2003

Windows Server 2003, Standard Edition

Windows Server 2003, Enterprise Edition

Windows Server 2003, Datacenter Edition

Windows Server 2003, Web Edition

Windows Vista

Windows Vista Business

Windows Vista Enterprise

Windows Vista Home Basic

Windows Vista Home Premium

Windows Vista Ultimate

Egyéb Windows termékek

Windows CE .NET (lásd még: Windows CE 3.0)

Windows XP Embedded

Xenix (Unix)  később SCO

Optikai meghajtók

Optikai meghajtók típusai és fajtái

2x DVD+/-RW: 2x-es "pluszminuszos" DVD író/újraíró és kombinált CD író/újraíró egység.

4x DVD+/-RW: 4x-es "pluszmínuszos" DVD író/újraíró és kombinált 32x-es CD író/újraíró egység.

4xDVD+-RW+RAM: 4x-es "pluszminuszos" DVD író/újraíró és kombinált 32x-es CD író/újraíró egység. Ezen kívül olvassa és írja a DVD RAM formátumot is.

8x DVD+-RW DL: 8x-os sebességű "pluszminuszos" DVD író/újraíró egység. Kétrétegű írást is támogat (double layer).

8x DVD+-RW DL SM: 8x-os sebességű "pluszminuszos" DVD író/újraíró egység. Kétrétegű írást is támogat (double layer). DVD RAM-ot is ír.

8x DVD+-RW SM: 8x-os sebességű "pluszminuszos" DVD író/újraíró egység. DVD RAM-ot is ír.

8x DVD+/-RW: 8x-os sebességű "pluszminuszos" DVD író/újraíró egység.

Blu-ray DVD+-RW DL: 8x-os sebességű "pluszminuszos" DVD író/újraíró egység. Kétrétegű írást is támogat (double layer). A kék fény rövidebb hullámhosszú, mint a vörös, ami azt jelenti, hogy segítségével finomabb struktúrákat lehetséges pontosan érzékelni, azaz adott hordozó felületén nagyobb adatsűrűség érhető el. A hullámhossz csökkentésével, fordított sorrendben, 650 megabájtról (CD) 4,7 gigabájtra (DVD), majd 15 (HD DVD) és 25 gigabájtra (Blu-ray) emelkedett az egy rétegre rögzíthet? adatmennyiség.

CD-ROM: CD-ROM olvasó

DVD+R/RW: DVD író/újraíró/olvasó "pluszos", valamint kombinált CD író/újraíró egység.

DVD-R/RW: DVD író/újraíró/olvasó "minuszos", valamint kombinált 32xCD író/újraíró egység.

DVD-ROM: DVD olvasó meghajtó.

DVD/CDRW: Kombinált CD író/újraíró + DVD olvasó egység.

HD DVD: HD DVD (High Definition Digital Video Disc) egy digitális optikai formátum, ami a régebbi DVD szabványt hivatott felváltani. Fejlesztője a Toshiba. Lemezeinek mérete egy szabványos CD lemezével megegyezőek. Az eljárás során nem a megszokott 650 nanométeres hullámhosszú vörös lézert használják, hanem 405 nanométeres ibolyakéket, így jóval több adatot lehet felírni vele egy lemezre. Kapacitás 12cm lemez esetén: -egyrétegű:15GB -kétrétegű:30GB Kapacitás 8cm lemez esetén: -egyrétegű:4.7GB -kétrétegű:9.4GB -

külső DVD+-RW: Cserélhető DVD író/újraíró egység

külső DVD-CDRW: Cserélhető kombinált CD író/újraíró + DVD olvasó egység

Külső IEEE1394 opció: Cserélhető kombinált CD író/újraíró + DVD olvasó egység

LightScribe DVD+-RW: 8x-os sebességű "pluszminuszos", duplarétegű DVD író/újraíró egység. A lightscribe technológia segítségével a CD/DVD író egység saját lézerével lehet egy erre alkalmas lemez cimke oldali felületére feliratokat vagy grafikát nyomtatni. Nincs szükség további eszközökre, etikett cimkére, nyomtatóra, stb. Az így elkészített felirat nem károsítja a CD/DVD meghajtók mechanikáját, valamint a lemez teljes élettertama alatt megőrzi eredeti állapotát.

Multi DVD RW +-: 8x-os sebességű "pluszminuszos" DVD író/újraíró egység + DVD-RAM írás, olvasás.

Multibay CDRW/DVD: Cserélhető kombinált CD író/újraíró + DVD olvasó egység.

Multibay DVD+/-RW: Cserélhető kombinált CD író/újraíró + DVD író/újraíró/olvasó egység.

Multibay II CDRW/DVD: Cserélhető kombinált CD író/újraíró + DVD olvasó egység.

Multibay II SM DVD+/: Cserélhető kombinált CD író/újraíró + DVD író/újraíró/olvasó egység.

Opcionális Multibay: A gép nem tartalmaz optikai meghajtót, de vásárolható hozzá.

Super DVD/DVDRAM RW: 8x-os sebességű "pluszminuszos" DVD író/újraíró egység + DVD-RAM írás, olvasás.

PDA (Personal Digital Assistant)

A PDA az angol personal digital assistant rövidítése, magyarul digitális személyi asszisztens,  más néven kéziszámítógép vagy zsebszámítógép  egy kisméretű mobil eszköz, zsebben hordozható számítógép, főleg személyes információk tárolására és feldolgozására szolgál. A PDA-kon általában megtalálhatóak a személyes előjegyzési naptár, címjegyzék, számológép, óra, jegyzettömb, internet-böngésző alkalmazások és játékok is. Az újabb modellek színes képernyővel, elfogadható minőségű audiorendszerrel, hálózati és/vagy telefonos kapcsolattal is rendelkeznek, így webböngészőként, médialejátszóként vagy akár telefonként is használhatók. Azzal a céllal jöttek létre, hogy akik nem szeretnek sok papírral, tollal és egyéb analóg írószerrel mászkálni, minden adatot, információt egyetlen tenyérnyi eszközben tároljanak. Gyakorlatilag egy 10x20 cm-es ?műanyagdarabban? elfér több évnyi, évtizednyi dokumentum, kép, akár hanganyag. Az első piacra kerülésekor még luxusnak számító cikk mára elérhetővé vált széles körben és jóval bővebb tudással rendelkezik. Míg az első képviselők gyakorlatilag csak minimális szövegszerkesztésre, címjegyzékkezelésre, esetleg egyéb fájlok tárolására voltak alkalmasak, addig a mai eszközök már igen széles felhasználhatósággal kerülnek piacra. Az átlagban 3,5?-os kijelzővel rendelkező PDA-k többségében már kapnak beépített WLAN vevőt, hogy kihasználhassuk az egyre terjedő Hot-Spot rendszert és bárhol internetezhessünk. Illetve szintén alapvető most már, hogy beépített GPS vevőt kapnak a gépek. A multimédiás tartalmak megjelenítése is egyre fontosabb a vásárlóknak. Szívesen néznek filmeket, akár hallgatnak zenéket kéziszámítógépeiken. Ezekhez, illetve az egyre fejlettebb navigációs szoftverek használatához szükségessé vált, hogy a gép belső hardvere is erősödjön. Így napjainkra elértük, hogy egy átlagos PDA-nak minimum 400mHZ-es processzora van, akárcsak egy otthoni számítógépnek 6-7 évvel ezelőtt. Ezzel váltak alkalmassá kiváltani akár egy notebook-ot is, ha a felhasználási cél korlátozódik a fent taglaltakra.

A 'PDA' kifejezés először 1992 január 7-én hangzott el a Las Vegasi Consumer Electronics Show-n; John Sculley, az Apple akkori vezérigazgatója hívta így az Apple Newton eszközt, az egyik ős-PDA-t. 1996-ban a Nokia bemutatta az első PDA-képességekkel bíró mobiltelefonját, a Nokia 9000 Communicator modellt, ami később a világon a legtöbb példányban eladott PDA-vá nőtte ki magát és elindította a smartphone / okostelefon termékvonalat. Manapság a PDA-k túlnyomó többsége okostelefon: évente 150 millió eladott smartphone mellett 3 millió 'közönséges' PDA-t adnak el. Tipikus okostelefonok pl. RIM BlackBerry, az Apple iPhone és a Nokia N-Series és HTC.

Jellemzők

Jelenleg a tipikus PDA-n található érintőképernyő, memóriakártya-bővítőhely, és legalább egy csatlakozási lehetőség, pl. IrDA, Bluetooth vagy WiFi. Sok PDA-n nincs érintőképernyő, ezeken viszont van valamilyen más adatbeviteli eszköz: numerikus vagy alfanumerikus billentyűzet.

A szoftverek között általában van előjegyzési naptár, szervező, címjegyzék és jegyzettömb. A csatlakozó PDA-kon van e-mail és web támogatás is.

Hardver

Processzor

A mobil eszközökben legelterjedtebb processzortípus az ARM, de egyéb kisfogyasztású processzorokkal is készülnek modellek.

Néhány processzortípus és az azokat tartalmazó jellemző eszközök felsorolása:

Texas Instruments OMAP processzorcsalád: az OMAP processzorok is ARM magot tartalmaznak, videó és jelfeldolgozó processzorokkal bővítve. Nokia (Nokia 9000, Nokia 9500) és Palm (Palm Pre) eszközökben találhatók.

Intel StrongARM: 32-bites Intel-féle ARMv4 implementáció. Apple Newton MessagePad 2000 és 2100 eszközökbe kerültek beépítésre.

Intel XScale processzorok: ez az Intel saját ARM implementációja, az XScale processzorok ARMv5 architektúrára épülnek. Ilyen processzort tartalmazó eszközök: Palm TX, Palm LifeDrive, Palm Tungsten és Zire sorozatok, Sony Clie NX és NZ sorozatok, Asus MyPal család, stb.

Motorola/Freescale Semiconductor Dragonball processzor: a 68000 magra épülő mikrokontroller, speciálisan kézi eszközök igényeihez kialakítva. Órajelek: 16.67MHz, 33.16MHz, 66.32MHz. Palm OS eszközökbe kerültek, pl. Sony CLIE PEG, Handspring Treo, Palm m515, Palm Tungsten W.

Hitachi SH3 és SH4: a Hitachi 32-bites RISC processzorcsaládja. Hewlett-Packard Jornada, Casio Cassiopeia típusú modellekben.

Kijelző

A PDA-k egy része színes érintőképernyős kijelzővel rendelkezik.

Memóriakártyák

A PDA-k általában rendelkeznek memória-bővítési lehetőséggel: általában CF vagy SD kártyákkal bővíthetők, de van olyan modell, amelynél mindkettővel.

Vezetékes csatlakozás

A PDA-kat kezdetben soros porton, újabb modellek esetén (mini-)USB porton lehet gazdagéphez vagy egyéb eszközhöz csatlakoztatni.

Vezeték nélküli csatlakozás

Az eszközök csatlakoztatási lehetőségei: IrDa, Bluetooth, WiFi

Szoftver

Operációs rendszerek

A mobil eszközök viszonylag kevés operációs rendszeren osztoznak. Ezeken az eszközökön a hardver sokkal szorosabb kapcsolatban van az operációs rendszerrel, mint ahogy az az asztali gépek ill. személyi számítógépek körében megfigyelhető.

A főbb PDA operációs rendszerek a következők:

Windows Mobile     Pocket PC

Windows CEMicrosoft

Palm OS         Garnet OS     Palm Inc.

BlackBerry OS            a kanadai Research In Motion (RIM)

Symbian OS              Symbian Foundation (korábban Symbian Ltd.)

GNU/Linux

változatok    ACCESS Linux,

Familiar,

ngström distribution,

LiMo, Maemo,

Openmoko, stb...    sokan mások

iPhone OS     OS X vagy OS X iPhone      Apple Inc.

Android                     Android Inc., Google, Inc.,

Open Handset Alliance

Ennek a kategóriának egy alfaja a telefonos PDA. Ezek annyiban mások a hagyományos PDA-khoz képest, hogy mobiltelefon funkciókra is képesek, ezzel válva egy zsebben elférő mindenessé. A telefonos PDA-knak általában kisebb, 2,8-os a kijelzője a kompaktabb méret és a kisebb energiafogyasztás miatt. Bátran állíthatjuk, hogy a termékkör legpopulárisabb résztvevői ebből a kategóriából származnak:

HTC Touch HD, HTC Touch 3G, Asus P750

Köszönhetően az operációs rendszernek, ami ezeken a gépeken a Windows Mobile valamely változata, szinte korlátlan lehetőségekkel bővíthetjük gépünket az interneten megvásárolható szoftverek tömkelegével, ezáltal testreszabva saját szánk íze szerint.

Kinek lehet jó választás?

Aki nem szeretne vele telefonálni, de szeretne szinte bárhol, bármilyen helyzetben hozzáférni dokumentumaihoz, névjegyzékéhez. Akik médiatartalmak megjelenítésére, vagy a fentebb említett ún. All-In-One készülékeknek köszönhetően navigálásra használnák.

Ajánlatunk a kategóriában:

Mio P360, Mio P560, Asus A696

PNA (Personal Navigation Assistant)

A PNA-k ún. cél eszközök. Ez azt jelenti, hogy szemben a PDA-kkal, itt csak egy fő, illetve egy-két mellék célra van kitalálva az eszköz. A fő cél nyílván a navigáció, melyet általában egy előretelepített szoftverrel érhetünk el. A mellék célok pedig minimális kiegészítésként multimédia tartalmak megjelenítése, esetleg egy-két egyszerűbb játék.

Szemben a PDA-kkal, a PNA-k operációs rendszere egy egyszerű, mag rendszer, ami a Windows CE nevet kapta. Ez nem teszi lehetővé a telepítést, ezáltal a gyárikon kívül nincs módunk a szoftverezettséget bővíteni, így kénytelenek vagyunk beérni a hozzáadottakkal. Ezért hívjuk céleszköznek.

Viszont ennek a kategóriának megvan az az előnye a PDA-kkal szemben, hogy amire kitalálták, azt tökéletesen és maradéktalanul el fogja látni. Ez azért fontos így, mert a piacon előforduló sokféle navigációs szoftver és sokféle eszköz miatt előfordulhat, hogy PDA-nk nem lesz teljesen kompatibilis a megvásárolt szoftverrel. Ez akkor jelenthet problémát, ha tulajdonosa kevésbé szakértő ebben a témában és nehezen talál segítséget a beállításokhoz.

Viszont ha egy PNA-t vásárolunk, bármilyen kezdő felhasználó kezébe bátran adhatjuk, el fog boldogulni a kezelésével.

A céleszközök előnye még, hogy kifejezetten arra a célra fejlesztik, amire eladják később. Tehát egy PNA-nal nem valószínű, hogy elfordulhatnak olyan hibák, amik egy PDA-nál esetleg igen. Általában hardveresen erős gépekről van szó, amit azonban kihasználni maximum a kifejezetten arra fejlesztett vagy előkészített navigációs program fog.

A céleszközöknél biztosak lehetünk benne, hogy a csomagban minden olyan tartozékot meg fogunk találni, amik alapvetően szükségesek a használathoz.

Fontos még megemlítenem, hogy a PNA kategória termékeiben sok esetben alapból tartozék a hazánkban is elindult TMC (dugó figyelő) szolgáltatás eléréséhez szükséges hardver, egy antenna. PDA-knal ez opcionális, külön megvásárolható tartozék és a PDA-hoz kapható szoftverek még nem tartalmazzák a TMC információk vételéhez szükséges adatokat.

Ki válasszon ilyet?

Aki csak navigációra fogja használni a gépet. Nem szeretne belemerülni a számítógép és kéziszámítógép kapcsolatának rejtelmeibe. Aki nem szeretne kártyázni vagy filmet nézni az eszközön.

Ajánlatunk a kategóriában:

TomTom GO730T, Asus R700T, Mio C720b

Pocket PC

A Pocket PC (rövidítve PPC, néhol P/PC) egy kéziszámítógép (PDA) specifikáció, amelyen a Microsoft Windows CE operációs rendszerének egyik adott változata fut. Egy Pocket PC képes lehet emellett alternatív operációs rendszerek, például NetBSD vagy Linux futtatására is. A készülék a modern asztali számítógépekhez hasonló szintű alkalmazások futtatására is képes lehet.

Jelenleg több ezer Pocket PC-n futtatható szoftver létezik, ezeknek egy része ingyenesen használható freeware. Egyes Pocket PC típusok rendelkeznek mobiltelefon képességekkel, valamint tartalmazhatnak GPS vevőt, vonalkód-olvasót, RFID olvasót, vagy digitális fényképezőgépet.

Definíció

A Microsoft definíciója szerint a Pocket PC egy olyan tenyérben tartható eszköz, amelyen keresztül a felhasználók e-maileket érhetnek el és tárolhatnak, amely tartalmaz kapcsolatlistát, határidőnaplót, képes multimédiás tartalmak lejátszására, számítógépes játékok futtatására, MSN Messenger üzenetek kezelésére, webböngészésre, és még sok minden másra.

Technikai szempontból nézve a Pocket PC egy olyan Microsoft-féle előírás, ami különféle hardver- és szoftver-követelményekhez köti a készüléken megjeleníthető Pocket PC jelzést.

Ahhoz, hogy egy készüléket Pocket PC-nek lehessen nevezni, az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

A Microsoft Windows Mobile operációs rendszerének Pocket PC változatát kell futtatnia

A ROM-ban egy meghatározott összetételű programcsomagnak kell helyet kapnia

A Windows Mobile egyben tartalmazza a Windows CE-alapú operációs rendszert, a felhasználói felületet és egy sor alapvető alkalmazást.

Érintőképernyősnek kell lennie

Rendelkeznie kell egy érintésérzékeny kurzorirányító lapkával, vagy hagyományos kurzorbillentyűkkel

Rendelkeznie kell néhány hardveres alkalmazásindító gombbal

ARM, Intel XScale, MIPS vagy SH3 processzorra kell épülnie. (A Pocket PC 2002 specifikációt követően csak az ARM kompatibilis processzorok használhatók.)

Operációs rendszer változatai

A HTC Universal Pocket PC Phone Edition

Az operációs rendszer legújabb változata a Windows Mobile 6, belső kódnevén Crossbow. Az operációs rendszert a Microsoft 2007. február 12-én mutatta be, és a Windows Vistával zökkenőmentes használatot ígért.

A Windows Mobile 5-ben ismét egymásba olvadt a korábban szétválasztott, okostelefonok és telefonálási képességekkel felruházott Pocket PC-k számára kialakított Phone Edition, valamint a telefonálási képességek nélküli gépek számára kialakított Professional Edition. Az operációs rendszer részévé vált a telefonkezelő Phone alkalmazás, és az összes beépített személyes információ-kezelő szofvert (PIM) (határidőnapló, e-mail kliens, kapcsolati lista) felkészítették a telefonos rendszer integrációjára. A Windows Mobile 5 kompatibilis volt a Microsoft Smartphone operációs rendszerével, és ezért az ilyen telefonokra írt alkalmazásokat a Pocket PC-ken is futtatni lehetett.

Az operációs rendszer korábbi változataiban a felhasználó által telepített alkalmazások, illetve a PIM adatok általában a gép RAM-jában kaptak helyet. Ha a gép akkumulátora lemerült, akkor az ott tárolt összes adat elveszett, és a gép gyakorlatilag a gyári beállításokra állt vissza. A Windows Mobile 5 ezt a problémát azzal orvosolta, hogy az összes adatot nemfelejtő flash memóriában tárolta, és a RAM-ot csak az alkalmazások futtatására használta, akár csak az asztali gépeknél. Emiatt a Windows Mobile 5-öt futtató Pocket PC-knek több flash memóriájuk és kevesebb RAM-juk volt, mint a korábbi Pocket PC-knek.

Az első Windows Mobile 5-ös Pocket PC az európai piacon a HTC Universal volt, Amerikában pedig a PPC 6700.

Az operációs rendszer ezt megelőző változata a Windows Mobile 2003 Second Edition volt. Ez többek között rendszerszinten támogatta a képernyő fekvő nézetét ? a korábbi kiadásoknál a képernyő álló helyzetét csak külön erre írt segédprogrammal lehetett elforgatni. A Second Edition emellett a Windows Mobile 2003 (WM 2003) eredeti kiadásában szereplő képességeket bővítette. A Dell Axim x30 volt az első 2003 SE-t futtató gép.

A WM 2003 a Windows CE.NET 4.2-es operációs rendszerre épült. Az alkalmazások között megtalálhatók voltak az asztali gépekről ismert programok lekicsinyített  változatai: Outlook, Internet Explorer, Word, Excel, Windows Media Player és még mások.

Az ennél korábbi operációs rendszerek közé tartozik a 2001. októberében bemutatott Pocket PC 2002 és a 2000 áprilisában megjelent Pocket PC 2000. Mindkét operációs rendszer a Windows CE 3.0-án alapult.

Készülékgyártók

Több cég is gyárt vagy gyárott Pocket PC-ket, többek között:

Hewlett Packard, Ipaq, Jornada (a gyártás megszűnt), Toshiba (a gyártás megszűnt), Acer, Dell, Fujitsu Siemens, HTC, Eten, Viewsonic (a gyártás megszűnt)

2003 közepén a Gateway és a JVC is bejelentette, hogy Pocket PC gyártásába kezdenek, de a projektekkel még a készülék megjelenése előtt felhagytak. A Pocket PC piac 2003-2004 tájékán a vártnál gyengébben teljesített, és ezért több cég is megszüntette a készülékek gyártását.

A Pocket PC márka megjelenése előtt is léteztek Windows CE-alapú készülékek. Ezeket Palm-size PC-knek, magyarul szintén kézigépeknek nevezték, és szintén PPC-nek rövidítették. A gépek a Windows CE 2.0-s és 2.11-es változatát használták, melynek felülete hasonlított a kor asztali gépeihez, mint például a Windows 98-hoz. A ritkább, kihajtható billentyűzettel ellátott, Pocket PC előtti gépeket Handheld PC-knek nevezték, és H/PC-nek rövidítették. A gyártók között volt többek között a Philips (Nino és Velo), a HP (Jornada), a Compaq (Aero) és a Casio (Cassiopeia).

Egyes mobiltelefon-cégek beépített telefonnal ellátott Pocket PC-ket, okostelefonokat forgalmaznak ? Magyarországon ilyen például a T-Mobile (MDA Pro), külföldön pedig az O2 és az Orange. A felhasználónak csak a készülékbe kell helyeznie a SIM kártyáját, le kell futtatnia egy rövid varázslót, és a telefonkönyv átkerül a gépbe.

2007 szeptemberében az egyik legnagyobb teljesítményű, kereskedelmi forgalomban is kapható Pocket PC a Dell Axim x51v volt. A készülék jellemzői:

3,7 colos, 640×480 pixel felbontású színes TFT képernyő

624 MHz-en futó Intel Xscal PXA270 processzor

336 MB memória (256 MB flash, 64 MB RAM)

802.11b Wi-Fi

Bluetooth 1.2

Intel 2700G grafikus kártya 16 MB videómemóriával

CompactFlash (CF) és SecureDigital (SD) kártyabővítés

1100 mAh teljesítményű akkumulátor

A beépített telefonnal rendelkező Pocket PC-k több szempontból is különböznek a Windows Mobile Smartphone Editiont futtató okostelefonoktól  ez utóbbiaknak például nincsen érintőképernyőjuk.

Egyes Pocket PC-kben beépített GPS vevő is található  például a Fujitsu Siemens Pocket Loox N560-ban , a HTC TyTNII-ben, és a telefonnal is felszerelt HP hw6945-ben és hw6515-ben .

A Pocket PC piacra újonnan érkezett a Palm, amely Treo 700w/wx telefonos készülékén már Windows Mobile 5 fut. A Palm korábban csak a saját fejlesztésű, Palm OS operációs rendszert futtató gépeket gyártott.

Az ismert márkák (HP, O2, Dell, Fujitsu Siemens) számára Pocket PC-ket gyártó taiwani HTC bejelentette, hogy a saját márkájuk alatt is fognak Pocket PC-ket és okostelefonokat gyártani. A HTC gyártja a Windows Mobile-alapú telefonos készülékek 80%-át.

PORT

Számítógépes portnak nevezzük azt a bemeneti-kimeneti kaput, amelyen keresztül eszközök és hálózatok adatátviteli kommunikációja történhet az adott számítógéppel.

Porton keresztül csatlakozik a számítógéphez pl. az egér és a billentyűzet (PS/2 vagy USB port), a nyomtató és egyéb műszerek (párhuzamos és soros port), szórakoztató eszközök (FireWire és/vagy USB port), illetőleg valamely hálózat (LAN port). Számítógépünk több tízezer kapun (porton) keresztül kommunikálhat az internettel. A portok egy hálózati kommunikációs csatorna végpontjai. A portok használata teszi lehetővé, hogy egy adott számítógépen futó alkalmazások - ugyanazt a hálózati erőforrást használva - a beérkező csomagokból csak a nekik szóló csomagokat kapják meg. A portokat számokkal is tudjuk azonosítani, értékük 0 és 65535 között lehet. Ezeket a portokat három csoportba soroljuk:

jól ismert portok (well known ports);

regisztált portok;

dinamikus vagy privát portok.

A jól ismert portok a 0-1023-as sávban lévő portok, amelyeket általában csak rendszerfolyamatok vagy rendszerprogramok használnak, és ezek szorosan kötődnek valamilyen szolgáltatáshoz: a 20 és 21-es port az FTP-hez, 22-es az SSH-hoz, 25-ös az SMTP-hez, 32-es a telnethez, a 80-as a HTTP-hez stb. A regisztrált portok (1024-49151) kevésbé kötődnek egy-egy szolgáltatáshoz, ilyen portszám többféle célra is felhasználható. A privát portokhoz (49152-65535) nem kapcsolódik semmilyen kijelölt szolgáltatás, ezek az egyes programok által szabadon felhasználhatók.

Minden portnak három állapota lehet az adott rendszertől függően:

Nyitott/Open: Az ilyen port teljesen nyitott az internet felé. Ha van nyitott portunk, számítógépünk sebezhető;

Zárt/Closed: A port zárva vannak ugyan, de látszik az internet felé. Különböző hacker eszközökkel a számítógép így is sebezhető;

Lopakodó/Stealth: Ez a port teljesen láthatatlan az internet felé. Nagyon fontos, hogy az automatizált támadások ellen a Stealth portok jelentik az egyetlen védekezési módot.

RAM

A RAM (az angol Random Access Memory rövidítéseként, kb. tetszőleges hozzáférésű memória, vagy gyakran véletlen hozzáférésű memória) egy véletlen elérésű írható/olvasható adattároló eszköz. (Az elnevezés némileg félreérthető; a RAM-ba nem tartozik bele a szintén véletlen elérésű csak olvasható memória, a ROM.) A RAM tárolja a CPU által végrehajtandó programokat és a feldolgozásra váró adatokat. Az adatok csak addig maradnak meg benne, amíg a számítógép feszültség alatt van: kikapcsoláskor a benne tárolt adatok elvesznek.

A magyar véletlen elérés kifejezés nem pontos, hiszen a memória elérése nem véletlenszerűen, hanem pontos címzések alapján történik, az angol random szó itt arra utal, hogy egy adott memóriarész elérésének gyorsasága független az elhelyezkedésétől (ellentétben például a szalagos adattárolással, amikor a szalag jelenlegi pozíciójától távoli adatokat hosszabb idő elérni).

Általános

A számítógép memóriája a processzor mellett alapvető fontosságú alkatrész. A RAM főbb feldata az ideiglenes adatok tárolása: például a programok utasításai, adatok, a CPU munkájának eredményeinek a tárolása. A régi, mechanikus elemeket is tartalmazó memóriaegységek (mágnesdob-tár, ferritgyűrűs memória mára teljes mértékben felváltották a félvezető RAM-ok. Mivel a RAM jóval lassabb mint a processzor, ezért a processzorban saját, gyors memória is van, a cache.

A RAM egy bájtnyi információt tároló részét memóriarekesznek nevezzük. A memóriarekeszek sorszámát címnek nevezzük, a CPU ennek alapján találja meg a keresett információt a RAM-ban. A memóriákban lévő cellák (memóriarekeszek) a négyzetrács pontjaiként helyezkednek el, így az adatok lekéréséhez tudni kell a sorok és az oszlopok számát. Az alapot képező NYÁK-lapon több memóriachip is található (lásd a képet), és ezekben a chipekben vannak a számítógép által értelmezhető 0 és 1 töltési értéket tároló apró cellák (1 cella egyenlő 1 bittel, 8 cella egyenlő 1 bájttal). A CPU a memóriavezérlőegységre bízza a RAM kezelését. A memóriából való kiolvasáshoz a vezérlő először kiválasztja a megfelelő sort, amihez a megfelelő sorcímet elhelyezi a címvezetéken, és bekapcsolja a RAS (Row Address Strobe) jelet. Ezután várni kell, majd a címvezetékre kerül az oszlopjel, és a CAS (Column Address Strobe) jel. Ekkor újra várakozni kell, és ezután megérkezik az adat.

Az említett várakozások jelentik a úgynevezett Latency (késleltetési) értékeket. A késleltetés nagyban befolyásolja a memóriamodul sebességét. A legtöbb esetben négy számmal jelzik a memóriák által használható késleltetési értéket, például: 2-4-4-5. Az első szám a már említett második várakozási időt jelenti: jelen esetben két órajelciklus telik el, amíg a megfelelő oszlop kiválasztása után megjelenik a kért adat a kimeneten. A következő szám a sor és oszlop kiválasztás közötti időt (tRCD), a harmadik a két sor közötti átváltást (RAS Precharge tRP), a negyedik pedig azt a szünetet jelzi aminek a sorkiválasztás és a modul kiválasztása között kell eltelnie.

A memóriák sebességének növelése érdekében gyakran két kisebb memóriamodult kötnek a gépbe: így növekszik a sávszélesség, ezáltal a sebesség is. Ez az úgy nevezett dual channel, azaz kétcsatornás mód. Ma már minden memóriavezérlő képes erre a módra.

A CPU és a RAM közötti összeköttetést buszrendszer biztosítja. A régi RAM-ok aszinkronok voltak: nem volt órajelük, sebességüket csak az elérési idő jellemezte, mértékegysége ns, azaz nanoszekundum. Tokozás alatt a memóriák külső burkát, érintkezőinek kialakítását értjük.

RAM?tokozási fajták: SIMM; DIMM; SO DIMM. A CPU az északi hidat használja a RAM?mal való összes kommunikációra.

Manapság kétfajta szabvány verseng egymással, A DDR (Double DataRate) és a DDR2. A DDR kisebb késleltetési időkkel, de alacsonyabb órajellel dolgozik, a DDR2 pedig magas órajellel, de nagyobb késleltetési idővel. A DDR már letűnőben van, a számítógépek java része DDR2-t használ, a DDR3 még nem túlzottan elterjedt.

Két főbb típusuk

Statikus RAM, SRAM (ang. Static Random Access Memory). Minden memóriacellát egy kétállapotú tároló alkot, amelyet több tranzisztor alkot, ezért bonyolultabb, és drágább kivitelű. Előnye viszont hogy fogyasztása rendkívül kicsi és nagyobb a sebessége mint a dinamikus RAM-nak, ezért főleg gyorsítótárakban (Cache) alkalmazzák.

Dinamikus RAM, DRAM (ang. Dynamic Random Access Memory). Egy memória cellát egy kondenzátor, és egy tranzisztor épít fel. Az információt addig tárolja, amíg a kondenzátor ki nem sül. Az információ elvesztését kiküszöböli a memória frissítése. Előnye az olcsósága, kis mérete, hátránya a frissítés szükségessége, valamint kisebb sebessége.

Főbb paraméterei

A RAM két legfontosabb adata hogy mekkora a tárolókapacitása: ez általában 256 MB-2 GB között van (jelenleg a legnagyobb 86 GB-os)

A másik főbb adat pedig a memóriamodul sebessége (milyen gyorsan lehet belőle az adatokat kiolvasni, írni):

Ezt befolyásolja az órajel, manapság 1600 MHz a hivatalos maximum

A késleltetési idő (ld. fentebb)

Főbb memóriagyártók

Egy Kingston márkájú RAM modul

Corsair

Geil

Infineon

Kingmax

Kingston

Samsung

ROM

A ROM (ang. Read-Only Memory): egy olyan elektrotechnikai eszköz, amely csak olvasható adatok tárolására alkalmas memória. Tartalma nem változtatható, az egyszer beégetett adatok véglegesek. Az eszköz a benne tárolt adatokat típustól függően, korlátlan (pl. maszk programozott ROM) vagy korlátozott ideig (általában 20év) áramtalanított állapotban is megőrzi. Programok- (például BIOS, firmware) illetve a programhoz tartozó beállított értékek tárolására használják.

ROM típusok

A klasszikus maszk-programozott ROM tartalmát a chip gyártása során, még a tokozás előtt nyeri el, később már nem módosítható. Használata nagy darabszám esetén előnyös, mert olcsó az előállítása. Léteznek egyéb, nem felejtő típusú szilárdtest memóriák is:

PROM: Programozható ROM (Programmable Read-Only Memory) Speciális készülékkel (PROM programozó) egyszer írható memória típus. Az írás során speciális belső kapcsolatokat éget át a készülék, amely kapcsolat már nem állítható helyre.

EPROM: Törölhető, és programozható ROM (Erasable Programmable Read-Only Memory). A memóriába írt tartalom ultraibolya (UV) fénnyel törölhető, majd a memória újraírható.

Flash memória vagy EEPROM: Elektromosan törölhető ROM (Electrically Erasable Read-Only Memory). Az írás, és törlési művelethez már nem kell a memóriát kiépíteni. Az írási és olvasási ciklusai viszonylag lassúak, az egyéb memóriákhoz képest.

Mivel a RAM sokkal gyorsabban olvasható, mint a ROM, ezért a számítógépek gyorsítása érdekében szokás, hogy a ROM tartalmat átmásolják egy RAM területre, és azt használják. Ezt a területet nevezik árnyékmemóriának (shadow memory).

A CD-ROM neve ellenére nem a hagyományos ROM memóriák közé sorolható. A CD-ROM egy compact disk, amely több típusban létezik:

CD-ROM gyárilag préselt lemez, nem módosítható, csak olvasható adatlemez

CD-R egyszer írható, többször olvasható (Write-Once-Read-Many)

CD-RW többször írható, többször olvasható (Read/Write)

SATA

A Serial ATA (Serial Advanced Technology Attachment) vagy SATA busz egy számítógépes pont-pont kapcsolat, amelyet adatok továbbítására terveztek a számítógép és a tároló eszközök között (tipikusan merevlemezek és optikai meghajtók számára).

A régebbi ATA szabványhoz képest (amit a SATA megjelenése után átneveztek párhuzamos ATA-nak, azaz ez a PATA) fő előnye a vékonyabb adatkábel, nagyobb átviteli sebesség, az eszközök kikapcsolás nélküli csatlakoztatásának és leválasztásának lehetősége (hot-swap) és jobb adatkapcsolatot biztosít mint a régi párhuzamos ATA (PATA) csatlakozók.

Arra tervezték, hogy az örököse legyen az ATA hagyatékának és remélik, hogy végül felváltja a régi technológiát.

Advanced Host Controller Interface

Az alapértelmezett üzemmód a SATA-hoz az AHCI, mely elérhetővé teszi a SATA újabb funkcióit, mint amilyen a hot swap és a Native Command Queuing (NCQ). Ha a számítógép alaplapja, vagy operációs rendszere nem támogatja az AHCI-t akkor lehetőség van az IDE emulációra, azonban ekkor a SATA nem képes hozzáférni az ATA/IDE által nem támogatott képességekhez. A Windows eszközkezelő általában IDE emulációban működteti a SATA eszközöket mindaddig, amíg be nem állítják AHCI módra. A Windows XP hivatalosan nem támogatja az AHCI-t, azonban néhány saját eszközmeghajtó engedélyezheti azt. A Windows Vista, a jelenlegi Mac OS X és a Linux már alapból támogatják az AHCI-t.

Native Command Queuingot (NCQ): a merevlemezen elhelyezkedő adatok kiolvasását optimalizáló algoritmus, az eszköz a pufferében tárolt olvasási és írási parancsok sorrendjét változtatja meg, így csökkenti azt a holtidőt, amikor a merevlemez az olvasó fejének mozgatására, és a lemeztányér elfordulására vár. A merevlemez véletlenszerű olvasási-írási sebességét növeli.

Hot swap: hardvereszközök azon képessége, amely lehetővé teszi eszközök csatlakoztatását és leválasztását a rendszer leállítása és újraindítása nélkül. Ezt az operációs rendszernek is támogatnia kell. Pl. az USB egy ilyen szabvány, de a régi (ATA, U-ATA) winchesterek esetén a mobil racket nem szabad ki vagy bekapcsolni működő windows alatt (Linux alatt más a helyzet).

Tulajdonságok

A SATA 3 Gbit/sec per eszköz sebességgel tud kommunikálni. Csak 4 jelvonalat használ, sokkal kompaktabb és olcsóbb mint a PATA. Lehetőség van a hot swappingra és NCQ-ra. Van egy speciális csatlakozó (eSATA) mellyel lehetőség van külső eszközöket csatolni. A SATA eszközök csatlakoztathatóak a Serial Attached SCSI (SAS) csatlakozókhoz és ugyanazon a kábelen kommunikálnak, mint a SAS lemezek. Viszont a SAS lemezek nem csatolhatóak SATA csatlakozókhoz.

SATA 1,5 Gbit/s

Az első generációs SATA csatlakozók SATA/150 vagy SATA I néven futottak és 1,5 Gbit/s sebességgel kommunikáltak. Az aktuális kódolatlan átviteli sebesség 1,2 Gbit vagy 150 MB/s. Tényleges működés közben a SATA/150 és a PATA/133 különbsége alig észrevehető. Mindazonáltal az újabb SATA eszközök erősen ajánlották egy SATA multitask környezet kialakítását. Összehasonlításképpen a modern asztali merevlemezek átviteli sebessége maximum ~100 MB/s, mely bőven benne van a működési sebességében még a régi PATA/133 eszközöknek is. (2009 áprilisában a mechanikus merevlemezek legnagyobb átviteli sebessége 131 MB/s, ehhez is elég lenne)

A kezdeti időszak alatt a SATA/150 véglegesítése az adapter és meghajtógyártók híd chipet használtak, hogy a már létező, PATA csatolóhoz készült áramköreiket SATA felületen át csatlakoztathassák. Az áthidalt meghajtóknak van egy SATA csatlakozójuk és tartalmazhatják bármelyik vagy mindkét fajta tápcsatlakozót, és azonos teljesítményt nyújtottak, mint PATA megfelelőjük. Legtöbbjükből hiányoztak az olyan SATA lehetőségek, mint pl. az NCQ. Az áthidalt eszközöket fokozatosan felváltották a tisztán SATA eszközök.

SATA 3,0 Gbit/s

A SATA/150 bemutatása után sok hiányosságot fedeztek fel az eredeti SATA-ban. Alkalmazási szinten a SATA működése közben, amikor PATA interfészt emulál, csak egyetlen függőben lévő átvitelt tud kezelni egy időben. A SCSI lemezeknek nagyobb előnyük van az SCSI-támogatott többszörös kérésekben, melyek újra kérik a meghajtót, hogy optimalizálja a válaszidőt. A sorbarendező parancsot hozzáadták a SATA alap parancsaihoz. Az NCQ egy választható lehetőség és használható mind SATA/1,5 Gbit mind SATA/3,0 Gbit/s-os eszközökben is.

Az első generációs SATA eszközök alig voltak gyorsabbak, mint a párhuzamos ATA/133 eszközök. Tehát a fizikai réteg jelzésátviteli sebességét 3,0 Gbit/s-ra növelték, melynek eredménye a 150 MB/s-ról 300 MB/s-ra való gyorsulás lett. A SATA/300 átviteli sebessége most egy ideig ki tudja elégíteni a meghajtók átviteli sebességét, mivelhogy a leggyorsabb asztali merevlemez adattovábbítása is éppen csak eléri a SATA/150-es maximális átviteli sebességét. Ezért van az, hogy az 1,5 Gbit/s-os átvitelt csak a második generációs tudja kielégíteni. A SATA 3,0 Gbit/s-on veszteség nélkül képes hosszan tartóan működni.

A SATA/1,5 és a SATA/3,0 közötti kompatibilitás fontos, ezért a SATA/300-ban van egy visszakapcsoló szekvencia, ami SATA/1,5-be állítja az átvitelt, mikor olyan eszközzel kommunikál. A gyakorlatban néhány régebbi SATA vezérlő nem valósítja meg a megfelelő SATA sebesség-kritériumokat. Az érintett rendszerekben a felhasználónak kell kézzel átállnia SATA 3,0-ról SATA 1,5-re egy jumper segítségével. Ismertek a hibás chipsetek, köztük a VIA VT8237 és a VT8237R déli hidat, a VIA VT6420 és a VT642L önálló SATA kontrollert. A SiS 760 és 964 chipsetek is tartalmazzák ezt a hibát, de egy frissített SATA vezérlő ROM-mal ezt javították.

SATA 6,0 Gbit/s

A SATA tervezetben szerepel egy 6,0 Gbit/s-os szabvány. A SATA 3,0 Gbit/s már most is a határán van. A 6,0 Gbit/s szabványt kombinálták port megosztással, hogy több meghajtót lehessen egy Serial ATA porthoz kapcsolni. Egy napon majd a mozdulatlan meghajtók mint pl a RAM meghajtók lesznek a leggyorsabbak.

Kábelek és csatlakozók

A SATA táp- és adatkábele kívülről a legszembetűnőbb változás a párhuzamos ATA-hoz képest. A párhuzamos ATA-tól eltérően ugyanazt a kábelt és csatlakozókat használja az asztali és a hordozható számítógép meghajtója, ezért nincs szükség ilyen átalakító adapter használatára.

Tű/Funkció

1          Földelés

2          A+

3          A?

4          Földelés

5          B?

6          B+

7          Földelés

7-tűs Serial ATA adatkábel.

A SATA szabvány szerinti adatkábel 7 erű (ebből 3 a földelés és 4 az aktív adatvezeték 2 párban), a végén a csatlakozó 8mm széles. A kábel 1 m hosszú lehet. A régebbi, PATA szabványú szalagkábel 40 vagy 80 vezetéket tartalmaz és maximum 45 cm hosszú lehet, ezért a SATA kábelek kisebb helyet foglalnak, ami számítógép zárt térében javítja a levegő áramlását, egyszerűbbé teszi a hűtést. A SATA kábelek a PATÁ-tól könnyebben kihúzhatóak (részben a hot swap lehetősége miatt), de lehetőség van fix, biztonsági rögzítésre is.

Tű/Funkció

            1 3      3.3V

            4 6      Földelés

            7 9      5V

            10        Földelés

            11        Késleltetett indítás

(csak támogatott meghajtókban)

            12        Földelés

            13 15  12V

Egy 15-tűs Serial ATA tápcsatlakozó.

A SATA szabvány egyúttal a tápkábelt is specifikálta. Mint az adatkábel, ez is egy vékony csatlakozót tartalmaz, azonban ez szélesebb, hogy véletlenül se erőltessék bele rossz csatlakozóba. A SATA eszközök csak SATA tápkábellel tudnak csatlakozni, a 4 tűs Molexszel nem (bár egyes SATA eszközökben az is megtalálható). Sokan kritizálták a SATA tápkábelt gyenge, könnyen törő műanyag anyaga miatt. A látszólag nagyszámú érintkezőt arra használja, hogy három különböző feszültséget szállítson: 3,3 V, 5 V és 12 V. Minden egyes feszültséget 3 egymás melletti érintkező szállítja, további 3 érintkező pedig a földelésre szolgál. Az érintkezők 1,5 A-re méretezettek. Feszültségenként 1-1 érintkező felelős a hotplugért.

Átalakító segítségével a 4 tűs Molex csatlakozót SATA csatlakozóvá lehet alakítani. Azonban a 4 tűs Molex csatlakozó nem tud 3,3 V-ot előállítani, ezek az átalakítók csak 5 V-os és 12 V-ot képesek előállítani és a 3,3 V-os csatlakozót szabadon hagyják. Így ilyen átalakítóval 3,3 V-ot használó eszközöket nem tudunk használni. Részben ezért a legtöbb gyártók kerüli a 3,3 V-os ág használatát. Ilyenkor használhatatlan a hotplug, amelyet az előző paragrafusban említettünk.

Néhány, elsősorban szerverekbe szánt merevlemez támogatja a késleltetett indítást, azaz, hogy a rendszer indításakor ne egyszerre, hanem egymás után induljanak el az merevlemezek. Sok egyszerre induló meghajtó ugyanis nagyon leterheli a tápegységet, mivel a merevlemezek elinduláskor a tányérok felpörgetéséhez nagy áramokat vesznek fel.

Külső SATA (eSATA)

2004 közepén szabványosították az eSATA (external SATA) különböző kábeleit, a csatlakozókat, és jelszinteket:

Minimum kimenő feszültségkülönbség növekedett: 400 600 mV helyett 500 600 mV.

Minimum bejövő feszültségkülönbség csökkent: 325 600 mV helyett 240 600 mV.

Azonosító protokoll és logikai jelzés: (vonal/átvivő-réteg és a feletti), lehetőség van SATA eszközt a külső csatlakozóhoz kapcsolni minimális átalakítással.

Maximum kábel hossz 2 m (USB-nél és FireWirenél nagyobb távolság is lehetséges)

Az eSATA-t a külső tárolók piacára szánták, amelyet akkor az USB és a FireWire uralt. A legtöbb FireWire vagy USB csatlakozójú külső merevlemez esetében szükég volt egy átalakítóra a PATA és SATA csatolójú meghajtók, és a külső port között, ez az átalakítás azonban ront az átvitel sebességén. USB 2.0 esetén például a meghajtó sebessége nagyjából 2/3-ra csökken. Modern merevlemezek esetében az USB szűk keresztmetszet. A FireWire izokrón átviteli módjával hatékonyabb, még a lassabb FireWire 400-as is lényegesen gyorsabb mint az USB 2, de ez még mindig egy szűk keresztmetszet a gyors meghajtók, de főleg a RAID tömbök számára. Néhány single disk több mint 100 MB/s sebességre képes USB 2.0-val vagy FireWire 400-zal. Néhány alacsony szintű meghajtó jellemző mint a S.M.A.R.T. USB vagy FireWire hídon keresztül nem érhető el, az eSATA-nál ezek a problémák nem merülnek fel.

Az eSATA-nak együttesen kellene szerepelnie az USB 2.0 és a FireWire csatlakozókkal, több érv is e mellett szól. Az USB és a FireWire portok a számítógépen és sok fogyasztói eszközön garantálják a nagy fogyasztói piacot nekik. Kis eszközök áram ellátását az USB vagy a Firewire port is tudja biztosítani. Az eSATA port viszont nem ad elegendő áramot, ezért kevesebben érdeklődnek iránta.

2007-től, egy eSATA külső meghajtó tartalmazni fog egy passzív eSATA-SATA átalakítót, hogy olyan asztali gépekhez is csatolható legyen, amelyek nem tartalmaznak eSATA portot vagy szükség van egy másikra. Az asztali számítógépek bővíthetők lesznek egy eSATA host bus adapterrel (HBA), amíg a laptopok pedig bővítő kártyákkal, és a külső kártya verziójával a eSATA HBA-nak. Passzív átalakítókkal a kábel hossz 1 méterre csökken a megfelelő eSATA jelerősség miatt. A maximum sebessége a külső SATA eszközöknek 115 MB/s.

A vállalkozások és a szerverpiac annyira nem érdeklődik az eSATA iránt, mert már szabványosítottak egy különfejlesztésű Serial Attached SCSI (SAS) interfészt. Melynek extra lehetőségei vannak távoli elérésre, vonali redundanciára és vonalfigyelésre. Az eSATA hotplug lehetősége és a fogyasztó-szint ár-szint kombinációja egy nagyobb piacot jelent mint az gondolnák.

SATA és PATA

Eszköz szinten a SATA és PATA eszközök teljesen inkompatibilisek  képtelenek egymással kommunikálni. Az alkalmazási szinten a SATA eszközöknek úgy kell kinézniük és működniük, mint a PATA eszközök. A korai alaplapok SATA megvalósítása a visszamaradt kompatibilitás miatt lehetővé tette a SATA meghajtóknak, hogy tartalék PATA meghajtóként működjenek, még az operációs rendszer támogatása nélkül is.

A közös öröksége a SATA parancscsoportnak, hogy elterjedtek az olcsó PATA-ból SATA összekötő-chipek. Az összekötő chipeket PATA meghajtókon sokszor használták hardverkulcsként. Amikor a PATA meghajtóhoz csatlakozik, egy eszközoldali kulcs engedélyezi a PATA meghajtónak, hogy SATA meghajtóként működjön. A gazda oldali kulcsok lehetővé teszik, hogy az alaplap PATA port része SATA gazda portként működjön.

A működő mellékletek rendelkezésre állnak PATA és SATA meghajtókhoz is. Vannak PCI kártyák, amelyek SATA csatlakozót tartalmaznak, hogy olyan gépekhez is csatolhassanak, amelyekben nincs SATA csatlakozó.

SATA és SCSI

A SCSI jelenleg nagyobb átviteli sebességet kínál, mint a SATA, de a komplexebb buszrendszer drágább előállítási költséggel jár. Néhány meghajtógyártó hosszabb garanciát vállal a SCSI eszközökért, mindazonáltal ez nagyobb energiaráfordítást jelent, mintha PATA vagy SATA meghajtók lennének. A SCSI meghajtók lehetőséget adnak több meghajtó csatlakoztatására (több csatornát használ: 7 vagy 15 meghajtót csatornánként), a SATA pedig 1 meghajtót tud egyszerre csatlakoztatni, hacsak nem használ port sokszorosítót.

A SATA 3,0 Gbit/s maximum 300 MB/s per eszköz sebességet tesz lehetővé, az SCSI pedig maximum 320 MB/s-ot. Tehát a SCSI meghajtók jobb eredményt érnek el a SATA-nál a kapcsolat/kapcsolatbontás és a jobb teljesítmény miatt. A SATA eszközök kompatibilisek a SAS rendszerrel, azonban ez visszafelé nem teljesül.

A SCSI, SAS, és Fibre Channel meghajtók átlagosan drágábbak, mert szerverekben és gépparkokban használják őket. A kevésbé drága ATA és SATA rendszereket az otthoni gépekhez fejlesztették, ezért kevésbé tartják megbízhatónak őket. Ahogy ez a két világ átfedésbe került a SATA esetében, a megbízhatóság szó ellentmondásossá válik. A SATA meghajtók megbízhatósága a fejegység, a lemezek és a gyártó technológia fejlődése miatt javult és nem egy bizonyos interface miatt.

Az eSATA összehasonlítása más külső sinekkel [szerkesztés]              Nyers sávszélesség (Mbit/s) 

Átviteli sebesség (MB/s)    Max. kábel hossz. (m)         Áramot közvetít       Eszköz per csatorna 

SAS      3000    300      8          Nem   4

eSATA3000    300      2          Nem   1 (15 port sokszorosítóval)

SATA 300        3000    300      1          Nem   1 per vonal

SATA 150        1500    150      1          Nem   1 per vonal

PATA 133        1064    133      0,46     Nem   2

FireWire 800  786      98        4,5  Igen (12?25 V, 15 W)           63

FireWire 400  393      49        4,5  Igen (12?25 V, 15 W)           63

USB 2.0           480      40     5     Igen (5 V, 2,5 W)      127

USB 3.0           4800            Igen (5 V, 2,5 W)      127

Ultra-320 SCSI           2560    320      12        Nem   16

Fibre Channel

rézkábelen   4000    400      12        Nem   126

(16777216 switch-csel)

Fibre Channel

optikán          10520  2000    2?50 000         Nem   126

(16777216 switch-csel)

A PATA-tól eltérően a SATA és az eSATA támogatják a 'hot swapping'-ot. Habár ez a tulajdonság megfelelő támogatást igényel a gazdánál, eszköznél és a működő rendszer szintjén. Általában, az összes SATA meghajtó támogatja a 'hot swappingot', de a szükséges támogatás nem közös az elosztó adapterekben.

Az USB lehetővé teszi a hot swappingot, amit gyakorlatilag minden általános operációs rendszer támogat. Mindazonáltal az USB központú tároló hardver néha adatvesztést okozhat, mikor szétkapcsolják. Ez a probléma média lejátszókkal, flash memóriát alkalmazó fényképezőkkel és a 2.5" mobil USB meghajtókkal fordul elő. A firmware meghibásodása és az adatveszteség néha vezethet hibás leforgáshoz és teljesítmény csökkenéshez, amikor a meghajtót vagy az eszközt eltávolítják az USB portból anélkül, hogy először eszközleállítást kezdeményezne a számítógép operációs rendszerén keresztül.

A SCSI meghajtókat csak SCA-2-es konnektorokkal lehet hot swapolni. Sok szerver és RAID rendszer támogatja a hot swapot. A SCA-2-es csatlakozókat megelőző szabvány SCSI nem tartalmazott hot swapot, de gyakorlatban a legtöbb RAID implementáció már támogatja.

Feljegyzések és referenciák

^ a b 16 cables can be daisy chained up to 72 m

 USB hubs can be daisy chained up to 25 m

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Serial ATA témájú médiaállományokat.

Serial ATA International Organization ( SATA-IO )

"SATA-1" specification, as a zipped pdf; Serial ATA: High Speed Serialized AT Attachment, Revision 1.0a, 7-January-2003.

Errata and Engineering Change Notices to above "SATA-1" specification, as a zip of pdfs

Dispelling the Confusion: SATA II does not mean 3Gb/s

SATA-IO White Paper ? External SATA (eSATA)PDF(502 KiB>)

SATA motherboard connector pinout

AHCI/RAID Intel? Matrix Storage Technology: Unattended installation instructions under Windows XP

Intel Matrix Storage Manager: How do I install an operating system on single serial ATA hard drive becsuk

m  v  sz

Busz- és összeköttetési szabványok (vezetékes)

Front-side bus  Back-side bus  Daisy chain  Vezérlőbusz  Címbusz  Bus contention  Elektromos busz

Buszrendszerek sávszélességének listája

Számítógépes buszrendszerek (asztali)   S-100 bus  MBus  SMBus  Q-Bus  ISA  Zorro II  Zorro III  CAMAC  FASTBUS  LPC  HP Precision Bus  EISA  VME  VXI  NuBus  TURBOchannel  MCA  SBus  VLB  PCI  PXI  HP GSC bus  CoreConnect  InfiniBand UPA  PCI-X  AGP  PCI Express  Intel QuickPath Interconnect  HyperTransport  

Számítógépes buszrendszerek (hordozható)  PC Card  ExpressCard

Háttértárak buszrenderei  ST-506  ESDI  SMD  Parallel ATA  DMA  SSA  HIPPI  USB MSC  FireWire (IEEE 1394)  Serial ATA  eSATA  SCSI  Parallel SCSI  Serial Attached SCSI  Fibre Channel  iSCSI

Perifériák buszrendszerei   Apple Desktop Bus  HIL  MIDI  Multibus  RS-232 (serial port)  DMX512-A ? EIA/RS-422  IEEE-1284 (párhuzamos port)  UNI/O 1-Wire  IC  SPI  EIA/RS-485  Parallel SCSI USB  FireWire (IEEE 1394)  Fibre Channel  Camera Link  External PCI Express x16  Light Peak  Multidrop bus

Járművek buszrendszerei  LIN  J1708  J1587  FMS  J1939  CAN  VAN  FlexRay 

SMS

Az SMS (Short Message Service, szó szerint rövidüzenet-szolgáltatás), mobiltelefonnal küldött rövid terjedelmű, meghatározott karakterszámú üzenetet kézbesítő szolgáltatás neve. Hibásan rögzült a magyar nyelvben ( és sok másikban) az SMS kifejezés: a gyakorlatban az SMS-en továbbított rövid üzenetet értjük alatta.

Eredetileg 1985-ben a GSM szabványok között definiálták, egy üzenettel 160 karaktert lehetett elküldeni, ám az újabb készülékek már tudnak kezelni többrészes SMS-eket (a hálózaton keresztül több SMS-ben átmenő üzenetet egy darabban való megjelenítése), illetve a 7 bites kódolás mellett lehetséges 8 bites vagy 16 bites kódolást is választani, így 140, illetve 70 karakter fér egy SMS-be.

Működés

A felhasználó a mobiltelefonján szerkeszti és megcímezi az üzenetet. A címzettet a nemzetközi hívószámát megadva azonosítják (például +36123456789). Ezután elküldi az üzenetet a szolgáltató központba (Service Center), ahol az üzeneteket tárolják, majd továbbítják a címzettnek.

SSD

Az SSD magyarul szilárdtest-meghajtó, flash memóriás tároló. Félvezetőkkel megvalósított mozgó alkatrészek nélküli adattároló, amely merevlemezként csatlakoztatható a számítógépekhez. Az SSD a Solid State Drive angol szavakból alkotott betűszó.

Az SSD egy olyan adattároló eszköz, ami félvezetős memóriában őrzi a tárolt adatot, azt hosszú ideig megőrzi (állandó tár), a környezetéhez emulált merevlemez-csatlakozófelülettel csatlakozik, tehát lényegében egy mozgó alkatrészeket nem tartalmazó merevlemeznek tekinthető. A flash helyett SRAM vagy DRAM memóriát használó SSD-t gyakran Ram-drive-nak hívják.

A szilárdtest  (angolul solid state)  szó arra utal, hogy ez a technológia nem használ mozgó alkatrészeket, vákuumot és elektronsugarat, hanem a félvezetőkön belüli elektromágneses és kvantummechanikai hatások alapján működik. A mozgó alkatrészek hiánya miatt kevésbé sérülékeny, mint a hagyományos merevlemez, csendesebb (ha nincs külön hűtőventillátor felszerelve), nincsenek a mechanikából adódó késleltetések, az adathozzáférés egyenletesen gyors.

Az SSD-ket újabban előszeretettel építik be laptopokba, szubnotebookokba, netbookokba (pl. Asus Eee PC), annak ellenére, hogy ezek tárolási egységre vetített ára nagyobb, mint a hagyományos merevlemeznek.

Történet

Az első SSD-k már a számítástechnika őskorában megjelentek: az elektroncsöves számítógépek ferritgyűrűs memóriája szilárdtest-tárolónak tekinthető. A ferritgyűrűs tár nagyon drága volt, ezért és az eleinte mágneshengeres, később mágneslemezes külső tárolóegységek megjelenése miatt a ferritgyűrűs memória kiment a divatból.

Később, az 1970-es és 1980-as években az IBM, Amdahl és Cray korai szuperszámítógépeiben félvezetős memóriaelemekből kialakított SSD-k voltak[1], de ezek a megrendelésre készült eszközök a megfizethetetlen áraik miatt elég ritkán használt termékek maradtak.

1978-ban a StorageTek cég kifejlesztette az első modern szilárdtest-meghajtót. Az 1980-as évek közepén a Santa Clara Systems bemutatta a BatRam nevű terméket, amely 1 megabites DIP RAM tömbből és egy kontrollerből állt, ami merevlemezt emulált. A csomag egy tölthető elemet is tartalmazott, ami arra szolgált, hogy a memória-áramkörök tartalmát megőrizze akkor is, amikor az eszköz nincs feszültség alatt. Az 1983-as Sharp PC-5000 128 kilobyte-os szilárd tároló kazettákat használt, ezekben buborékmemória volt.

Az 1980-as években a RAM disk népszerű indítóeszköz (boot media)  a merevlemez drága volt, a floppy lassú, és egyes rendszerek, mint például az Amiga sorozat, az Apple IIgs és később a Macintosh Portable támogatta a RAM-diskről való indítást. A központi memória egy kis részéért cserébe a rendszer másodpercek alatt képes volt elindulni így. Néhány rendszerben elem is volt, így a memória képes volt megőrizni a tartalmát a gép kikapcsolt állapotában is.

1995-ben a M-Systems bemutatta a flash-alapú szilárdtest meghajtót. Az M-Systems-et megvette a SanDisk 2006 novemberében. Ettől fogva a SSD-k sikeresen felváltják a merevlemezeket a katonai és repülőiparban és egyéb nagy megbízhatóságú alkalmazásokban, ahol rendkívüli MTBF-re (hibák közötti átlagos idő) van szükség, amit a szilárdtest-meghajtó képes biztosítani.

2007-ben a néhány gigabyte-os SSD-k nagy népszerűségnek örvendenek a netbookok és subnotebookok tárolójaként.

2008. június 20-án a Mtron Storage Technology dél-koreai cég Szöulban egy kiállításon bemutatott egy SSD-t, aminek az írási sebessége 240 MB/s, olvasási sebessége 260 MB/s, teljes kapacitása 128 GB volt. A cég nyilatkozata szerint ilyen eszközökkel már a 2009-es évben megjelennek a piacon.

Felépítés, működés

Alapvetően két technológia létezik, a DRAM és flash alapú.

DRAM SSD

Energiaigényes memóriaelemeket tartalmazó tömbökből épül fel, mint például a számítógépek központi memóriája. Ez rendkívül gyors írást, olvasást és keresést biztosít. Nagy adatbázisok és grafikus alkalmazások sebességének növelésére használják. Ezek a meghajtók akkumulátorral rendelkeznek az adatvesztés megakadályozására, a drágább modelleket mentőlemezzel is ellátják, az áramkimaradás esetén fellépő adatvesztés kivédésére. Előnyük a gyorsaság és az egyszerű felépítés. Hátrányuk a magas ár  80-800 USD/gigabyte , valamint a nagy energiafelvétel, magas fogyasztás és ennek következtében a melegedés. Felhasználásuk ipari és katonai téren jelentős.

Flash SSD

Az energiafüggetlen memórián alapuló SSD-k (NAND SSD) nem régen jelentek meg, de az alacsonyabb ár miatt  3-10 USD/gigabyte  egyre nagyobb szerepet kapnak. A flash memória leglényegesebb tulajdonsága, hogy áramfelhasználás nélkül is megőrzi az adatokat. Sebessége messze elmarad a DRAM mögött, de még néhány tradicionális merevlemez mögött is. A memóriacellák csak korlátozott számú írás-olvasást képesek elviselni, így ez a paraméter határozza meg az eszköz élettartamát. A flash memóriás tárolók szervezése bonyolultabb a DRAM-énál, a különböző gyártók különféle fizikai felépítéssel, kontroller- és hibajavító algoritmusokkal igyekeznek elkerülni a flash memóriacellák ?halálából? adódó adatvesztést. A flash alapú SSD-knél két technológiát lehet megkülönböztetni, a SLC (Single Level Cell) és az MLC (Multi Level Cell) technológiákat. SLC technológia esetén egy memóriacellában egy bit tárolódik, míg a MLC esetén 2 vagy 4. Az SLC gyorsabb, hosszabb életű és drágább, mint az MLC.

Előnyök a merevlemezzel szemben

gyors indulási idő, nincs felpörgés, Power On - Ready átmenet 1s.

mozgó alkatrészek hiánya

olvasási latencia 85 s (mikroszekundum)

írási latencia 115 s

olvasási sebesség 250 MB/s

írási sebesség 170 MB/s

alacsony áramfelvétel

zaj teljes hiánya (nincsenek mozgó alkatrészek és hűtőventillátor)

mechanikai megbízhatóság  képes elviselni szélsőséges ütést, vibrációt, nyomást, hőmérsékletet.

széles hőmérsékleti tartományban képes működni  tipikus merevlemez 5-55 °C között működőképes, míg a flash SSD 70 °C-on is működőképes.

viszonylagosan állandó olvasási teljesítmény, nem függ a fájlok elhelyezkedésétől és a töredezettségétől.

kis méret és súly

SATA kompatibilitás

Az SSD hátrányai

magas ár: 1 GB 8 USD-tól.

kis tárolókapacitás: csak kísérleti eszközök érik el az 1 TB-ot, kereskedelemben NAND SSD 250 GB-ig kapható.

fokozottan érzékeny a hirtelen áramkimaradásra, mágneses és elektromos mezőkre.

az újraírások száma korlátozott: átlagos flash-memória 100 000-szer írható, drágább memóriáknál ez akár az 5 milliót is elérheti

lassú írási sebesség (flash-memóriánál)

USB csatlakozók

USB 1.1

Universal Serial Bus szabvány. pl: Egér, billentyű, nyomtató, pendrive, link, scanner, digitális fényképező, és egyéb USB szabványon alapuló eszközök csatlakoztatásáért található a gépen. Az USB1.1 szabványú eszközök legfeljebb 40 megabit/sec sebességgel kommunikálnak.

USB 2.0                                

Universal Serial Bus 2. szabvány. (USB1.1 kompatibilis) pl: Egér, billentyű, nyomtató, pendrive, link, scanner, digitális fényképező, és egyéb USB2 szabványon alapuló eszközök csatlakoztatásáért, pl: Videó editálás, külső meghajtók ellátására is alkalmas, mivel átviteli sebessége meghaladja a firewire-ét (480 megabit/sec).

PS/2

PS/2 port külső egér és billentyűzet csatlakoztatásakor szükségeltetik, amikor az USB portok már elfogytak.

SD Card Reader

Secure Digital (SD) memóriakártyákat kezelő port.

Párhuzamos port

LPT Nyomtató port

Infra port

Az IRDA port alkalmas mobiltelefon, nyomtató, PDA, vagy két notebook közötti 4mbit/sec infrán történő adatátvitelre.

10/100mbps LAN

A legelterjedtebb vezetékes hálózati csatlakozó. Segítségével 10/100MB/s LAN hálózatokhoz csatlakoztathatjuk számítógépünket.

Videokártya

A videokártya, videoadapter, grafikus kártya vagy grafikus adapter a számítógép alkotórésze. Feladata, hogy a számítógép által küldött képi információkat feldolgozza, és egy megjelenítő egység számára értelmezhető jelekké alakítsa. Ez az egység lehet CRT monitor, LCD monitor, LCD modul, HDTV vagy kivetítő is. A grafikus kártya és a megjelenítő különböző grafikus szabványok szerint kommunikálhat egymással. A videokártya a kivitelezés alapján lehet alaplapra integrált vagy bővítőkártya.

Története

Sorozatgyártásban a videokártya elvét elsőként 1977-ben az Apple II mikroszámítógép konstrukciójánál alkalmazták, melynek alaplapjára integrált képmegjelenítési lehetőségeit bővítőkártyák által lehetett kiegészíteni. Az első IBM-PC 1981-ben kiadott típusában alkalmazott MDA (Monochrome Display Adapter) videokártya csupán az egyszínű, 80x25 karakteres megjelenítést tette lehetővé. Ezt követően az IBM CGA (Color Graphics Adapter) és a Hercules 1982-ben megjelent HGC (Hercules Graphics Card) videokártyái már a színes szövegkarakterek megjelenítését is támogatták.

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Kártyatípusok

alaplapra integrált (fizikailag nem eltávolítható, többnyire lehetőség van letiltásra)

bővítőkártyás rendszerű (cserélhető)

Több videokártyák hídba kötése

Kettő Nvidia típsú vidoekártya SLI módban

Néhány videokártyát össze lehet kötni egy másikkal, így sokkal nagyobb teljesítményt ad. Ehhez a következők kellek:

nagy kapacitású tápegység (minimum 500W)

2 db lehetőleg ugyanolyan videokártya.

kompatibilis alaplap

hídcsatlakozó(az alaplaphoz jár)

Két nagy típus:

NVidia SLI

ATI CrossFire vagy a modernebb CrossFire X

Low profile (LP) - A bővítőkártyás rendszerű grafikuskártyák egyik változata 

Alacsony hátlappal és csökkentett nyáklap mérettel rendelkező grafikus kártya. Ez a jelölés csak a méretre vonatkozik a teljesítményre nem. Vásárláskor a tartozékok között szokott lenni normál, valamint két alacsony méretű hátlap amik cserélhetőek. Az alacsony profilú kártyák elsősorban HTPC-kben használatosak, ahol a számítógépház mérete jóval kisebb a normál méretű társainál, de néhány nagyobb cég (pl.: DELL, HP stb.) akik készítenek irodai munkára szánt komplett gépeket, előszeretettel alkalmaznak olyan házakat, amikbe csak ilyen típusú bővítőkártyákat lehet behelyezni.

Csatlakozások

A bővítőkártyás rendszerű videokártya a számítógép alaplapjának megfelelő foglalatába dugható be, vagyis a számítógép egyik cserélhető alkatrésze. Cseréjével növelhető a számítógép grafikus teljesítménye, ami megnyilvánulhat a megjelenés gyorsaságában, az átvitt adatmennyiség növelésében, a képpontok számának növelésében és számos más paraméterben. Ennek a csatlakozási módnak ismert fajtái (ezek egymással nem felcserélhetők, a videokártya csak a neki megfelelő foglalatba dugható be)

S-100 bus

ISA

C-bus

VMEbus

Zorro II

NuBus

MCA

EISA

Zorro III

VLB (VESA Local Bus)

PCI

UPA

USB

AGP

PCI-X

PCI-Expressz (PCIe)

Külső Csatlakozók 

D-SUB

HDTV (s-viedo)

DVI

HDMI

Alkalmazása

hagyományos kétdimenziós megjelenítések

háromdimenziós játékok és renderelés

(speciális esetekben a GPU extrém nagy számolási teljesítménye folytán különböző algoritmusok futtatására)

Főbb gyártók

Fő chipsetgyártók és jellemző termékeik [szerkesztés]

ATI Technologies  Radeon 7/8/9000, Radeon X/X1000, Radeon HD 2/3/4/5000 sorozat

nVidia  GeForce sorozat (GeForce FX, GeForce 6 és GeForce 7, GeForce 8, GeForce 9,GTX100 illetve GTX200 sorozatok)

Intel  "i" sorozat,GMA (Graphics Media Accelerator) sorozat

Speciális videokártya-gyártók és termékeik

Matrox  Parhelia és P-series

Kisebb chipsetgyártók és termékeik

Falanx Microsystems  Mali

S3 Graphics  Chrome sorozat

Tech Source  Raptor

XGI  Volari

A notebookok belseje (alaplapja) meglehetősen integrált, azaz míg egy asztali gép részegységekből áll össze, itt minden egybe van építve. Ez igaz a videokártyára is, amely egy integrált chip: alapmodellekben rendszerint a lapkakészlet tartalmazza, komolyabb gépekben pedig speciális, az asztali gépekben is használatos grafikus chip (ATI, NVidia) - külön dedikált memóriával - látja el a funkciót. A mai tendenciát tekintve a 3D grafikus chipeknek is sorra jelennek meg mobil változataik, amelyeket egyre több modellben láthatunk viszont, azaz ebben az aspektusban sem kell kompromisszumokat kötnünk az asztali gépekhez képest. Persze mindez elég misztikus így, ezért az alábbi csoportosítással megpróbálunk tiszta vizet önteni a pohárba, azaz közérthetőbben összefoglalni melyik kártya mire is való, ezzel remélhetőleg megkönnyítjük a döntést a vásárláskor.

Íme tehát egy közérthető laptop videokártya csoportosítás, mely a Notebookcheck alapján készült:

Csúcskategória:

Az ide tartozó laptop videokártyák tulajdonképp partiban vannak az aktuális desktop csúcskategóriás kártyákkal, kb. az ATI X800 és az nVidia 6800-al a kategória közepén. A kártyák az asztali változatok magjához nagyon hasonlóval rendelkeznek, egyetlen különbség az energiatakarékosság, melyet kisebb órajellel érnek el, ezért egy picit lassabbak azoknál.  A legújabb játékok is minden probléma nélkül futtathatóak rajtuk.

Ebbe a kategóriába tartoznak:

2x Geforce Go 7800 GTX SLI, Geforce Go 7900 GTX, ATI Mobility Radeon X1900, Geforce Go 7900GS, X1800XT, Geforce Go 7800 GTX, X800XT, X1800, Geforce Go 7800, X800, Geforce Go 6800 Ultra, Geforce Go 6800, Nvidia Quadro FX 2500M, FX1500M, Fx Go 1400, Radeon 9800

Felső kategória:

Az előzőhöz hasonlóan ezek a kártyák olyanok, amelyekkel az asztali változatokéval szinte megegyező teljesítményt érhetünk el, szinte minden játék velük is teljes részletességgel futtatható.

Ide tartoznak:

ATI Mobility Radeon X1600, FireGL V5200, NVidia Geforce Go 7600, X700, FireGL V5000, Geforce Go 6600

Középkategória:

Az asztali gépeken megismert ATI 9700 és a 9600 mag domináns csoportja. Ezek a kártyák is képesek még a legújabb játékok futtatására, azonban a részletességen és a felbontáson már "spórolni kell", hogy élvezni lehessen őket.

Ide tartoznak:

ATI X1400 (X600 utódja, gyorsabbra húzott X1300), Radeon 9700, X600, FireGL V3200, FireGL V3100, FireGL T2e, Geforce4 4200 Go, Geforce FX Go 5700, Quadro FX Go 1000

Alsó-középkategória:

A nem túl extra teljesítményű és grafikai igénnyel ellátott mai játékok visszafogott részletességgel és felbontással szaggatásmentesen játszhatóak velük

Ide tartoznak:

ATI Mobility Radeon X1300, X300, Go 6400, Go 7400, Quadro FX 350M, Go 7300, Go 6200 / 6250, Radeon 9600, FireGL T2, Go 5600 / 5650, Radeon 9550

Alsó kategória:

Az ide tartozó kártyák csak régebbi játékokat tudnak szaggatásmentesen futtatni, a jelenlegiekkel legfeljebb nagyon erősen lebutítva, részleteiktől megfosztva tudnak megbírkózni.

Ezek:

Radeon Xpress 1100/1150, Geforce4 460 Go, Geforce4 440 Go, Geforce4 420 Go, Geforce FX Go 5200/5100, Radeon 9200, Radeon 9000, FireGL 9000, Radeon 7500, FireGL 7800, NForce Go 430/GeForce Go 6100, Radeon Xpress 200M, Intel GMA X2000, Intel GMA 950, Intel GMA 900, XGI Volari-XP5SE, Nvidia Quadro NVS 110M

Kerüld el! kategória:

Ezekkel a videokártyákkal a legtöbb játék nem futtatható, vagy ha igen, akkor élvezhetetlenül lassan, még a felbontás drasztikus csökkentése sem segít a dolgon.

A kategória tagjai:

NVidia Geforce 2 Go (200 / 100), Mobility Radeon, Radeon 9100 IGP, Radeon 9000 IGP, Radeon 7000 IGP, Intel Extreme Graphics 2, VIA S3G IniChrome Pro, VIA S3G UniChrome, S3 ProSavage8, SIS M661FX (SIS Mirage), VIA Castle Rock

Wi-Fi

A WLAN a Wireless Local Area Network (vezeték nélküli helyi hálózat) rövidítése. Wi-Fi (WiFi, Wifi vagy wifi), az IEEE által kifejlesztett vezeték nélküli mikrohullámú kommunikációt (WLAN) megvalósító, széleskörűen elterjedt szabvány (IEEE 802.11) népszerű neve.

Wi-Fi azaz a "Wireless Fidelity"

A WIFI az IEEE által kifejlesztett vezeték nélküli mikrohullámú kommunikációt megvalósító szabvány közkeletű elnevezése. A Wi-Fi a WLAN-hálózatok egyik része, egészen pontosan az IEEE802.11 szabvány, amely mostanra a legelterjedtebb típusú WLAN-hálózattá vált. A Wi-Fi-kompatibilis eszközök teljesítik a Wi-Fi Alliance kompatibilitási és minőségi tesztjét. Manapság a WLAN és a Wi-Fi gyakorlatilag ugyanazt jelenti, mert a Wi-Fi a legelterjedtebb WLAN-szabvány.

Ahogy a Bluetooth, a GPRS, az EDGE, a WCDMA és a GSM, a WLAN is rádióhullámok használatával továbbítja az információt..

A szabvány legtelterjedtebb megvalósításai:

802.11a

5GHz -es frekvenciasávban működő eszközök; Előnye a nagyobb távolság és sávszélesség, viszont jellemzően csak pont-pont kapcsolatokra használják és az ehhez használható eszközök általában drágábbak. Különösen fontos az optikai rálátás a két pont között.

802.11b

2,4GHz -es tartományban működő eszközök; hatótávolsága a terepviszonyoktól függően széles skálán mozoghat, lényegesen kisebb mint a 802.11a, pont-multipont kapcsolatoknál 1 km -es sugarú körön belülre szokták tervezni Átviteli sebessége: max. 11Mbit/s

802.11g

2,4GHz -en működő eszközök, a 802.11b -vel sok tekintetben megegyezik, a routerek nagy része mindkettőt támogatja. Előnye, hogy nagyobb sávszélességet képes átvinni, hátránya pedig, hogy a távolság növekedésével lényegesen romlik a hatásfoka és érzékenyebb az interferenciára. Átviteli sebessége: max. 54 Mbit/s.

802.11n (Wireless N)

A Wireless N szabvány természetesen kompatibilis Wireless A, Wireless B, és a Wireless G szabványokkal, de ha két Wireless N berendezést kapcsolunk össze, akkor akár 12-szergyorsabb eredményt kaphatunk a Wireless G szabványhoz képest. Alkalmas médiaalkalmazásokhoz, használhatjuk játékra, online videózásra, VOIP célokra. A szabvány OFDM-et használ. Az OFDM rendszerekben egy 10, 20, vagy 40MHz-es nagysebességű vivőt 52 szubvivőre osztanak, 300KHz-es távolságokban elhelyezve ezeket. Ezek egymással parallel módon, tehát egy időben kerülnek átvitelre. Ebből az 52 szubvivőből 48 szolgál adatok szállítására, a fennmaradó négyet pedig a vevők fázis szinkronizációjára használják. Ezt a megoldást COFDM-nek (COFDM - Coded Orthogonal Frequency Division Multiplexing - kódolt ortogonális frekvenciaosztásos multiplexálás) hívják. A Wireless N technológia az alap 802.11 szabvány kiterjesztése a MIMO-val (Multiple In, Multiple Out). A MIMO egy többantennás rendszer, amely ellentétben a normál vezeték nélküli hálózatokhoz képest nem zavarodik össze a visszavert jelektől, hanem ellenkezőképpen a reflektált jeleket felhasználva kiterjeszti a hatósugarat, és csökkenti az elérhetetlen pontokat.

Így a jel akár négyszer távolabb eljut, mint a Wireless G szabvány jelei. MIMO Spatial Division Multiplexing egy absztrakt matematikai modell a több antennából álló rendszerek számára. Ezt szokás intelligens smart antennáknak is nevezni. Az adónak és a vevőnek is több antennája van. Több antennán megy végbe az adás és a vétel egyidőben. Ez a megoldás lehetBvé teszi a valós 315 Mbit/s-os sebességet, két antenna között. Nagyobb rendszerekben pedig a 630 Mbit/s-ot, (csak a fizikai régetben!).

A biztonsági kérdések ebben a szabványban sem kerültek megnyugtatóan rendezésre,

hiszen az nem ennek, hanem a Wireless i szabványnak a feladata. Így továbbra is a WEP, PSK és PSK2 valamint a Radius a legmegbízhatóbb megoldás a biztonság garantálására. Az első, Wireless N szabványt támogató, eszközök (kapcsolók, AP-k) gyártása már elkezdődött, többek között az Intel Santa Rosa platformja is már ezt a szambányt használj a Wi-Fi eszközeiben.

WiMax

802.16, másnéven WiMax. Point-to-Point wireless elérést deniál. A WiMax egy MAN technológia, ami a 802.11 hotspotokat fogja összekötni az internettel. Sebessége 70 Mbps, 10 GHz és 66 GHz közötti frekvenciasávokat használ.

MIMO

A D-Link bemutatott egy PCMCIA hálózati adaptert, melyekben a MIMO technológia segítségével meggyorsítható az adatátvitel és növelhető a hatótávolság. A vállalat ezt a fejlesztést egy ötletes antennával érte el, amit "Smart Antenna" névvel illettek. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a küldött jeleket egy irányba fókuszáljuk a vevőállomás felé. Szemben a hagyományos vezetéknélküli átvitellel, ami minden irányba sugározza a jeleket, ez a technológia lehetővé teszi, hogy a jeleket egy céleszközre

Kapcsolódás egy csatlakozási ponthoz (Acces point)

Az IEEE 802.11 szabvány alapvetően két eszközt definiál. Az egyik a vezeték nélküli állomás (wireless station), ami a leggyakrabban egy vezeték nélküli hálózati interfészkártyával kiegészített hordozható vagy asztali számítógép. A másik elem a hozzáférési pont (access point), amely a vezetékes LAN-hálózathoz vagy más hálózathoz csatlakozik és a vezeték nélküli állomásokkal kommunikál.A WLAN-hálózathoz egy csatlakozási ponton keresztül kapcsolódhatunk. Ez nem más, mint egy doboz, amelyben egy internetre csatlakoztatott 802.11-es rádió található. A csatlakozási ponthoz történő kapcsolódás lehet ingyenes és esetenként lehet díjköteles is. A legegyszerűbb esetben elegendő a csatlakozási pont működési tartományában tartózkodnunk, és automatikusan rácsatlakozhatunk az internethez. Vannak olyan csatlakozási pontok is, ahol elérési kódot kell megadnunk a kapcsolódáshoz.

Wireless N

Wireless-N technológia használja a MIMO-t (Multiple In, Multiple Out)

A MIMO egy többantennás rendszer, amely ellentétben a normál vezeték nélküli hálózatokhoz képest nem zavarodik össze a visszavert jelektől, hanem ellenkezőképpen a reflektált jeleket felhasználva kiterjeszti a hatósugarat, és csökkenti az elérhetetlen pontokat! Így a jel akár négyszer távolabb eljut, mint a Wireless G szabvány jelei.

A Wireless-N szabvány természetesen kompatibilis a Wireless-B, és a Wireless-G szabványokkal, de ha két Wireless-N berendezést kapcsolunk össze, akkor akár 12-szer gyorsabb eredményt kaphatunk a Wireless G szabványhoz képest.

Titkosítás

Többféle titkosítási eljárás áll rendelkezésre annak biztosításához, hogy jogosulatlan személyek ne olvashassák el a vezetéknélküli hálózatban forgalmazott csomagokat és ne férhessenek hozzá a hálózathoz:

WEP (az IEEE 802.11 definiálja)

Ez a szabvány az RC4 titkosítási algoritmust használja, kezdetben 40 bites kulccsal, később 104 bitessel is. A hosszát gyakran 64 vagy 128 bitként adják meg, ha a 24 bites inicializálási vektort beleszámolják. A szabványnak van néhány gyenge pontja. A rendszer által előállított kulcsok elleni támadás sikeres lehet. Ennek ellenére jobb WEP-et használni, mint egyátalán nem titkosítani a hálózatot.

TKIP (WPA/IEEE 802.11i által megadott)

A WPA szabványban megadott kulcskezelési protokoll ugyanazt a titkosítási algoritmust használja, mint a WEP, de kiküszöböli annak gyengeségeit. Mivel minden adatcsomaghoz új kulcs kerül előállításra, ezen kulcsok elleni támadás sikertelen. A TKIP-t WPA-PSK-val együtt használják.

CCMP (az IEEE 802.11i definiálja)

A CCMP a kulcskezelést írja le. Ezt általában a WPA-EAP-vel együtt használják, de WPA-PSK-val is használható. A titkosítás az AES-nek megfelelően történik és ez erősebb, mint a WEP szabvány RC4 titkosítása

Hitelesítés

Annak biztosításához, hogy csak a jogosult állomások csatlakozhassanak, a vezérelt hálózatokban különböző hitelesítési mechanizmusok kerülnek alkalmazásra:

Nyílt (open)

A nyílt rendszer nem igényel hitelesítést. Bármely állomás csatlakozhat a hálózatra. Mindamellett WEP titkosítás használható.

Megosztott kulcs (shared)

Ebben az eljárásban a hitelesítéshez a WEP-kulcsot használják. Ez az eljárás azonban nem javasolt, mivel a WEP-kulcs érzékenyebb a támadásokra. A támadónak elég csupán egy ideig figyelnie az állomás és a hozzáférési pont közötti kommunikációt. A hitelesítési folyamat során mindkét oldal ugyanazt az információt cseréli ki, egyszer titkosított és egyszer titkosítatlan formában. Így a kulcs a megfelelő eszközök segítségével újból előállítható. Mivel ez az eljárás a WEP-kulcsot használja hitelesítéshez és titkosításhoz, nem javítja a hálózat biztonságát. A megfelelő WEP-kulccsal rendelkező állomás hitelesítést, titkosítást és visszafejtést végezhet. A kulccsal nem rendelkező állomás nem tudja visszafejteni a kapott csomagokat. Következésképp nem tud kommunikálni, függetlenül attól, hogy tudta-e hitelesíteni magát.

WPA-PSK (IEEE 802.1x szabványnak megfelelően)

A WPA-PSK (a PSK az előre megosztott kulcsot (Pre-Shared Key) jelenti) a megosztott kulcsos eljáráshoz hasonlóan működik. Minden résztvevő állomás és a hozzáférési pont ugyanazt a kulcsot használja. A kulcs 256 bites és általában jelszóként kerül megadásra. Ez a rendszer nem igényel olyan bonyolult kulcskezelést, mint a WPA-EAP és privát használatra jobban megfelel. Ezért a WPA-PSK-t ?Otthoni? WPA-nak (WPA Home) is nevezik.

WPA-EAP (az IEEE 802.1x szabványnak megfelelően)

A WPA-EAP valójában nem hitelesítési rendszer, hanem hitelesítési információ átvitelére szolgáló protokoll. A WPA-EAP a vállalati vezetéknélküli hálózatokat védi. Magánhálózatokban nem nagyon használják. Emiatt a WPA-EAP-t Vállalati WPA-nak (WPA Enterprise) is szokás hívni.

Felhasználási területek

Irodákban, nyilvános helyeken (repülőtér, étterem, hotel, magánházak stb.) megvalósított vezeték nélküli helyi hálózat, aminek segítségével a látogatók saját számítógépükkel kapcsolódhatnak a világhálóra.

Kialakítása a következő módokon történhet:

Publikus, nyílt hálózat: bármely wi-fi routerrel kialakítható, az így létrehozott hálózathoz bárki csatlakozhat, mindenféle korlátozás nélkül

Privát hálózat: a hálózat saját felhasználásra lett kialakítva, melyet egy titkos jelszó véd, így ahhoz csak a jelszó ismeretében lehet csatlakozni

Publikus, zárt hálózat: egy speciális szoftver gondoskodik arról, hogy a hálózatot csak egy kód ismeretében, korlátozott ideig lehessen használni. Ezt a formát rendszerint éttermek, kávézók használják, ahol az internet elérés fogyasztáshoz van kötve

Publikus, részlegesen zárt hálózat: átmeneti típus a nyílt, és egyben publikus hálózatok, ilettve a privát hálózatok közt. Két főbb típusa különböztethető meg így a hozzáférési pont számára elérhető sávszélesség bizonyos, akár igen elenyésző hányadának nyílt, és publikussá tett formája, illetve egy szélesebb kör számára elérhető, publikus, azonban zárt hálózat ismeretes. Céljuk, hogy az internet kapcsolatot ingyenesen használók ne élhessenek vissza, és aránytalanul leterhelhessék az adott wi-fi-pontot üzemeltető hálózatát annak terhére. Jelenleg az első, a privát hálózatok és a nyílt hozzáférésű, publikus hálózatok kivitelezése igen körülményes egyszerű felhasználók számára, míg utóbbi hálózatok nem hozzáférhetők mindenki számára, minthogy azokat csak a jelszót ismerő személy, vagy személyek csoportja képes elérni. Ilyen megoldás a Skype, illetve a Google érdekeltségi körébe tartozó FON által kínált olyan wi-fi routerek, melyek az ilyen termékkel rendelkezők számára egymás között elérhetővé teszik az ilyen routereken keresztül megosztott wi-fi hálózatok bizonyos részét, amit egy felhasználói névvel, illetve jelszóval rendelkező - szintén e közösség tagságával bíró személyek - csatlakozhatnak a világ számos különböző pontján elérhető ilyen típusú hálózatok összeséhez. Ezek sávszélességét a tulajdonos határozza meg, egy a közösség tagjai számára részlegesen megosztott 1,5 Mb/s sávszélességű internet kapcsolat 10%-a elegendő, hogy valósidejű, kétoldalú hanghívást bonyolítsunk különböző VoIP-klienseken (Voice Over Internet Protocol) keresztül, mint amilyen a Skype, vagy a Windows Live Messenger.

Kereskedelmi HotSpot szolgáltatás: a vezeték nélküli hálózat csak díjfizetés ellenében, korlátozott ideig használható

Szabványos típusok

IEEE 802.11b

11 Mbit/s maximális átviteli sebességű vezeték nélküli hálózat (2,4 GHz)

IEEE 802.11g

54 Mbit/s maximális átviteli sebességű vezeték nélküli hálózat (2,4 GHz)

IEEE 802.11a

54 Mbit/s maximális átviteli sebességű vezeték nélküli hálózat (5 GHz)

IEEE 802.11n

248 Mbit/s maximális átviteli sebességű vezeték nélküli kapcsolat (2,4/5 GHz) ? MIMO technológiával.

Vezetéknélküli hálózatok titkosítási szabványai

Wired Equivalent Privacy

A WEP (magyarul kb. Kábellel Egyenértékű Titkosság) volt az első ilyen jellegű szabvány. Létezik 64, 128, 256 és 512 bites változata is. Legelterjedtebb a 64 és a 128 bites WEP.

Nagyon sok oldal tanúsít arról, hogy még jól beállított eszközök használata mellett is a titkosításhoz használt kulcs hamar (4-5 perc) visszanyerhető.[1] A WEP titkosítás ugyan védelmet nyújthat az alkalmi próbálkozók ellen, de hamis biztonságérzetet ad, hiszen ingyenes, bárki számára hozzáférhető eszközökkel ? mint például az aircrack-ng programcsomag ? megfelelő jelerősség esetén nagyon egyszerűen visszafejthető a WEP kulcs. 64bites kulcsot 25.000 , 128bites kulcsot 100.000 csomaggal már nagy valószínűséggel lehet törni (A PTW eljárás segítségével, ami az aircrack része).A titkosított csomagok lehallgatása után az aircrack-ng másodpercek alatt megtalálja a használt kulcsot. A szükséges csomagok akkor is kikényszeríthetőek, ha senki se kapcsolódik a hálózatra vezeték nélkül!

Ha eszközünk támogatja a WPA-t, akkor inkább használjuk azt, mert a WEP nyilvánvalóan gyengébb biztonságot nyújt a WPA-hoz képest. Ha a WPA-t nem támogatja eszközünk, akkor lehetőleg minden nap cseréljünk WEP kulcsot, de legalábbis olyan gyakran, ahogy csak tehetjük.

Ezek mellett általánosan ajánlott a hálózati kártyák fizikai címét (MAC) szűrni.

Wi-Fi Protected Access

A WPA (magyarul kb. Wi-Fi Védett Hozzáférés) egy 2003 óta létező titkosítási szabvány, ma már szinte minden eszköz támogatja ? erősen ajánlott használni a WEP helyett! A WPA a TKIP-t (egy RC4 alapú titkosító algoritmus) használja az adatok titkosítására. A TKIP fő előnye, hogy a beállított idő, vagy forgalmazott adatmennyiség után új kulcsot generál.

Meg kell jegyezni, hogy igazi biztonságot a WPA is csak akkor nyújt, ha kellően hosszú és összetett jelszót használunk, amivel elkerülhetjük a brute force-támadásokat, illetve a szótár alapú támadásokat.

IEEE 802.11i-2004

Az IEEE 802.11i-2004 vagy Wi-Fi Protected Access 2, WPA2 (magyarul kb. Wi-Fi Védett Hozzáférés 2. generációja) egy manapság egyre jobban terjedő titkosítási forma biztonságos, de sajnos még kicsi a támogatottsága, illetve egyelőre kompatibilitási problémák is vannak vele.

WLAN

A WLAN (wireless LAN) rádióhullámot használó vezeték nélküli helyi hálózat, ami szórt spektrum vagy ortogonális frekvencia-osztásos multiplexálás technológia segítségével lehetővé teszi a közeli számítógépek összekapcsolódását. Számítógépek vezetékes hálózathoz kapcsolására és önálló ad hoc hálózatok létrehozására egyaránt alkalmas. A legnépszerűbb WLAN szabványcsalád a WiFi (IEEE 802.11); a WiFi és a WLAN nevet gyakran egymás szinonimájaként használják. Leggyakoribb változatai a 802.11b (11 Mbit/s sávszélesség, 2.4 Ghz-es frekvencia), 802.11a (54 Mbit/s sávszélesség, 5 GHz-es frekvencia) és a 802.11g (54 Mbit/s, 2.4 Ghz). A készülőfélben levő 802.11n tervezett sebessége 248 Mbit/s.